A rendezvény első előadójaként Jurijs Pogrebņaks, a Lett Köztársaság Magyarországi nagykövete átfogó képet adott Lettország nemzetközi pozicionálásáról, különös tekintettel az ország gazdasági, technológiai és turisztikai irányaira.

Lettország modern arca

Előadásában hangsúlyozta, bár Lettország kis népességű ország, stratégiai földrajzi helyzetének és fejlett infrastruktúrájának köszönhetően jelentős szerepre törekszik az észak-európai és a balti régióban. Kiemelte, hogy az ország identitása szorosan kapcsolódik természeti erőforrásaihoz – területének több mint fele erdőborítottságú –, valamint kulturális örökségéhez és innovációs törekvéseihez.

A nagykövet külön kitért Lettország nemzetközi szinten is ismert kreatív és technológiai megoldásaira, többek között olyan lett származású szakembereket említett, akik világszinten meghatározó innovációkhoz kapcsolódtak. Ez erősítette azt az üzenetet, hogy az ország mérete ellenére jelentős szellemi és technológiai potenciállal rendelkezik.

Gazdasági szempontból Lettország stabil növekedési pályát mutat, különösen a külföldi befektetések, az IT-szektor és a digitális technológiák területén. Elhangzott, hogy az ország erőse fókuszál a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és a fenntartható fejlesztések irányába.

A jövőbeni fejlesztések közül a nagykövet megemlítette a Rail Baltica gyorsvasút-projektet, a tengeri szélerőműparkokat, valamint a NATO egyik legnagyobb európai kiképzőbázisának fejlesztését. Ezek a projektek jól mutatják Lettország kettős törekvését: egyszerre kíván regionális logisztikai csomóponttá és technológiai innovációs központtá válni.

AirBaltic stratégia és hálózatfejlesztés

Ezt követően Wiener Krisztina, az airBaltic GSA Hungary sales managere a légitársaság aktuális stratégiai irányait, fejlesztéseit és magyar piaci relevanciáját mutatta be.

Előadásának egyik központi eleme az airBaltic pozicionálása volt, mint „hibrid légitársaság”, amely rugalmas termékstruktúrával működik, alapcsomagokra építve, kiegészítő szolgáltatásokkal bővíthető ajánlatokkal. Ez a modell jól illeszkedik a modern utazói igényekhez, különösen a rövid- és középtávú európai útvonalakon.

A légitársaság az elmúlt évben több szakmai elismerést is kapott, köztük 5 csillagos minősítést és kiemelt helyezést a preferált légitársaságok rangsorában, amely a márka növekvő nemzetközi reputációját jelzi. A fenntarthatósági törekvések szintén hangsúlyos szerepet kaptak: az Airbus A220-300 flottára épülő működés jelentősen csökkenti a környezeti terhelést, miközben egységes üzemeltetési és képzési előnyöket biztosít.

A technológiai fejlesztések közül kiemelésre került a fedélzeti internetkapcsolat (Starlink-alapú rendszer), valamint az új mobilalkalmazás bevezetése, amely a digitális utasélmény további fejlesztését szolgálja.

A flotta jelenleg 54 darab Airbus A220-300 típusú repülőgépből áll, 3-2-es üléselrendezéssel, mintegy 150 férőhelyes kapacitással, amely üzleti és turista osztályt is kínál. A vállalat rigai központja mellett Vilnius és Tallinn is fontos bázisként működik.

A hálózatbővítés kapcsán több új járat is bejelentésre került, köztük Vilnius–Zürich, Riga–Göteborg és Riga–Varsó útvonalak. A Budapest–Riga járat különösen fontos szerepet kap: a nyári menetrendben heti négy járattal üzemel, mintegy kétórás repülési idővel, amely ideális hétvégi városlátogatásokhoz is.

A régiós kapcsolatok erősítését szolgálják a Bécsből induló magas frekvenciájú járatok Riga és Tallinn irányába, amelyek tovább növelik a balti régió elérhetőségét Közép-Európából.

A légitársaság képviselője kitért az airBaltic ügyfélközpontú szolgáltatásaira is, például a kutyabarát utazási lehetőségekre (8 kg súlyig a fedélzeten, azon felül csomagtérben), egyedül utazó gyerekek kíséretére valamint a saját törzsutasprogramra és az NDC (New Distribution Capability) rendszer alkalmazására, amely a digitális értékesítési csatornák modernizálását támogatja. 

Lett gasztronómiai bemutató – élményalapú zárás

A szakmai programot egy gasztronómiai bemutató és kóstoló zárta, amely autentikus lett ételeken keresztül adott kulturális kitekintést. A résztvevők többek között fekete kenyeret, édes és sós kenyérvariációkat, sült hagymát, valamint a hagyományos pelēkie zirņi ar speķit (szürkeborsó sonkával) fogást is kóstolhatták, amely a lett konyha egyik ikonikus eleme.

A gasztronómiai zárórész jól kiegészítette a szakmai előadásokat, és ilyen módon is bemutatta Lettország turisztikai vonzerejét, különösen a rövid városlátogatások és kulturális utazások szempontjából.