A helybeliek nem kis örömére sok a víz, amely a legnagyobb kincs ezen a vidéken. Tulajdonképpen ennek köszönheti, hogy az elmúlt évtizedekben mezőgazdasági központtá fejlődött. A kertváros belsejében rangos szállodákat találni, ahol datolyával és friss forrásvízzel fogadják a vendégeket. Ez a két termék ugyanis szimbóluma ennek a városnak, hiszen korábban ebből tartották fenn magukat az itt lakók. Al Ain több mint négy évtizede, 1971-ben nyerte el a városi címet, noha már négyezer éve lakott területnek számít, ahol az oázis adta a vizet a gazdálkodáshoz.

Öntözött pálmafák az oázisban

Ez a város számos attrakcióval hívja fel magára a turisták figyelmét, a főutcán sorakozó szép házak pedig a gazdagságra utalnak. A közelükben találni a helyi múzeumot, ahol a környéken feltárt régészeti ásatások során talált leleteket, valamint néprajzi emlékeket mutatnak be. Különösen a beduin ékszerekben gyönyörködtünk, továbbá azokban az agyagedényekben, amelyek az iszlám előtti időkből maradtak fenn.

A múzeumtól alig néhány méternyire találtuk az Al Ain oázis bejáratát. Az érdeklődő turistáknak árnyékot nyújtó hatalmas pálmafákhoz jól működő öntözőrendszer segítségével folyamatosan juttatják el vizet. A rendszer a föld alatt húzódik, ezzel a technikával locsolnak évezredek óta az emirátusok sejkjeiben, a közeli Ománban, továbbá Iránban és Kínában is. A területet fal veszi körül, és a hosszú sétaúton gyalogosan győződhettünk meg az oázis nyugalmas életéről. Egykor az uralkodó birtokához tartozott, ahol a földet ma is a hagyományos módszerekkel művelik.

Al Ain gyorsan fejlődő település, jótékony, száraz klímája és Dubaj közelsége miatt a helyieknek is népszerű üdülőterületévé vált. Egyetem is működik a városban, így pezsgő a kulturális és sportélet. Az itteni legkülönlegesebb turisztikai látványosság a palotamúzeum, amely az egyik legszebb épület. Boltíveivel, barátságos berendezéseivel nagy hatást gyakorol a látogatókra. Zayed sejknek – az emirátusok néhai alapítójának és első elnökének – az egykori palotája volt, és ma emlékhelyként működik. Az Al-Nahyan család múltjára vonatkozó dokumentumok egész sora is itt látható. Ezek mellett betekinthettünk az egykori konyhába, a díszesen berendezett lakószobákba, a gyerek-, a dolgozó, illetve a fogadószoba egyszerű, de az arab kultúrát megtestesítő tárgyaiba.

A csipkézett falú erőd

A palota udvara tele van virágokkal, sőt, a sejk által egykor szafarikra használt terepjárót is bemutatják. Az udvar különleges ékessége a vizes medence, ahová csobogókból érkezik a folyékony kincs. A hatalmas sátorban pedig kávéval és datolyával kedveskednek a vendégeknek. A közeli Al-Jahili erődöt – amelyet szintén meglátogattunk –, ugyancsak Zayed sejk építette a XIX. század végén és a XX. század elején. A négyszögletes alapú épület falai csipkézettek, legfelül pedig kerek torony ékesíti az erődöt. Egykor a vizet őrizték itt.

A város folyamatos fejlődésének egyik jelképe a háromszintes bevásárlóutca. Itt számtalan üzlet, valamint sokféle szórakozási lehetőség közül válogathat a látogató. A területhez jég- és tekepálya, továbbá néhány mozi és egy hatalmas gyermekjátszóház is tartozik hozzá. Al Ain azzal is dicsekedhet, hogy a városban teveversenypályát építettek, amelyet rendszeresen használnak és bemutatókat tartanak. Ezeken nemcsak a helybeliek, hanem a turisták is szívesen részt vesznek.

Kisvonattal a védett állatok parkjában

A gyermekek nagy örömére egy négyszáz hektáros állatkert is várja őket az emirátusok városban, amely ezen a tájon igazi különlegességnek számít. Ezt az intézményt is Zayed sejk alapította még 1968-ban. Aztán 1972-ben olyan programot indítottak el, amely a kihalófélben levő állatfajok megőrzését szolgálja. A gyalogos séták mellett az érdeklődőket kisvonat viszi végig az állathelyek közelében kialakított utakon. Így láthattuk például a gazellákat, a csíkos hiénákat, a zsiráfokat, orrszarvúakat és a majmokat ebben a mesterségesen kialakított környezetben.