Az Amazonas vízszintjét egy brazil kikötőben, Manusban több mint száz éve regisztrálják. Ezeknek az adatoknak az elemezése mutatott rá, hogy milyen gyakorivá váltak a pusztító áradások a folyón.

"Az áradásoknak katasztrofális hatása van a helyi lakosságra, a felduzzadt folyó ugyanis szennyezi az ivóvizüket és lerombolja a házaikat" - mondta el Jonathan Barichivich, a Chilei Ausztrál Egyetem környezetvédelmi tudósa.

A kutatás rámutatott arra, hogy a térségben az esős évszak esősebb lett, a száraz pedig szárazabb. Az elmúlt két-három évtizedben az aszályos periódusok is megszaporodtak, ám az erős áradások száma különösen megnőtt. 2009 és 2015 között csaknem minden évben bekövetkezett egy-egy súlyos áradás az Amazonas medencéjében - ismertették a kutatók, köztük a brit Leedsi Egyetem tudósai a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányban.

A gyakoribbá vált áradásokat az Atlanti-óceán fölötti melegebb és a Csendes-óceán fölötti hidegebb hőmérséklet kombinációja okozza. A Csendes-óceán fölötti légköri rendszer, a Walker-cirkuláció megváltozott az óceán melegebb, nyugati térsége és hidegebb, középső és keleti része közötti egyre nagyobb hőmérsékleti különbség miatt - magyarázták a kutatók.

Mivel az Atlanti-óceán fölött várhatóan jobban melegszik a hőmérséklet, mint a Csendes-óceánon, az Amazonas áradásai folytatódnak - jósolták a tudósok, hozzátéve, hogy a tendencia legalább egy évtizedig kitart még.

A vízszintváltozásban a tanulmány szerint az erdőirtások és vízerőművek építése is szerepet játszik. Barichivich hangsúlyozta, hogy az Amazonas szintjének vizsgálata nagyon fontos, mivel az Amazonas-medence és a térség trópusi őserdei kiemelkedő szerepet töltenek be a világ víz- és karbonrendszerében.