Kovács Balázs (GD Consulting) Ausztiában élő turisztikai szakértő előadásában hangsúlyozta, hogy az osztrákok már megnevezésében is egyedi szempontból közelítenek az iparághoz: nem is turizmusról, hanem szabadidőgazdálkodásról beszélnek. Elmondta, hogy elemzők ma már azt is mérik, hogy egyes országok mennyire trendszetterek a világban, mennyire képesek maguk mögé állítani más államokat, hogy kövessék az általuk kialakított jó példát. Ez az úgynevezett soft power, és ezen a listán Ausztria előkelő helyet foglal el. A digitalizációba óriási összegeket invesztál az állam, az ágazat is rendkívül fejlett náluk ebből a szempontból: a 20 nyelvű vendégelégedettségi felmérésük már csak digitális formában érhető el.

A szakember csaknem két tucat olyan példát hozott a szomszédból, amelyek átvételét érdemes a hazai szolgáltatóknak is fontolóra venniük. Az egyik ilyen best practice, hogy a revPAR növelése érdekében példa nélküli módon szakosodtak a szállodák (parasztgazdaság, kolostorszálló, babahotel, stb.) és mind igazán egyéni és csak rá jellemző arculatot, kínálatot igyekezett felépíteni. Az is jó gyakorlat, hogy nem kedvezménykártyákat, hanem plusz szolgáltatást kínáló kártyákat vezettek be - ugyancsak a bevételek növelésére - ráadásul nem is az állami vállalatok, hanem a versenyszféra szolgáltatói, egy-egy adott régió, tartomány turisztikai piaci szereplői. A 2009-es európai kultúrális fővárosi évre önmagát újra kitaláló és az innovációban újradefiniáló Linz diadalmenete a mai napig tart, innen bőven hozott példákat a szakember, amelyekről korábban már írtunk.

Szintén elhangzott, hogy az osztrákok egyre inkább élen járnak a neuromarketingben, azaz nem a fogyasztók tudatos, hanem tudattalan döntéseit vizsgálják, és ehhez alakítják a promóciókat, és megemlítette a paradigmaváltó Bécset is, ahol már nem az a kérdés, hogy mit tehet a város a turistáért, hanem az, hogy a város mit tehet a helyiekért, hogy olyan vonzó életteret, helyszíneket teremtsen a számukra, amelyek a turisták érdeklődését is felkeltik.