Bécs kezdeményezésére a Régiók Európai Bizottsága december elején egyhangúlag elfogadta azt a négypontos követeléslistát, amely egyértelmű jogi környezet megalkotását szorgalmazza a különböző digitális platformoknak és ezáltal lehetővé tenné a hatóságok számára a szabályok betartatását is. Bécs alapvetően nincs ellene a különböző internetes platformokon alapuló üzleti modelleknek, de korrekt keretfeltételek hiányában ezek hamarosan a helyi cégek, a munkavállalók és helyi lakosok ellenállásába ütközhetnek – magyarázza Peter Hanke városi tanácsnok és Peter Florianschütz, a bécsi közgyűlés tagja az osztrák főváros álláspontját.

A Régiók Európai Bizottságához benyújtott – és elfogadott – állásfoglalás négy nagy területet határoz meg: az adatszolgáltatást, a jogbiztonságot, a felelősséget és a lakhatást. A hatékony végrehajtás – például adózás – érdekében a településeknek ugyanis hozzá kell férniük a platformok releváns adataihoz. A Régiók Európai Bizottságához benyújtott javaslat szerint az adatszolgáltatásnak egy törvényben rögzített kötelezettség alapján kell megtörténnie. A konkrétan meghatározott felületeken és módon történő adatszolgálatás nem utolsó sorban az adott szolgáltató platform számára is nagyobb hatékonyságot tesz lehetővé. Mivel a digitális vállalatokra az EU-ban jelenleg a székhelyük szerinti törvények vonatkoznak, így jogvita esetén ezeket csak nagy költségekkel és ráfordítással, idegen jogrendszerben lehet rendezni.

Éppen ezért egyértelműbben szabályozni kell a hatóságok jogait a székhely szerinti országokban, hogy a szabályokat különösebb extra ráfordítás nélkül be tudják tartatni. Ezzel párhuzamosan az európai platformok számára pedig lehetőséget kell adni arra, hogy jogilag biztos, egyértelmű keretek között tevékenykedhessenek. Mivel a platformok számos egyéb szolgáltatást is nyújtanak – mint például értékelések, rangsorok, piackutatás – felelősségre vonhatónak kell lenniük az illegális tartalmakért, például a szociálisan támogatott lakásokat el kell tudni távolíttatni a szálláskínáló oldalakról.

A legtöbb országban speciális törvények vonatkoznak a negyedik nagy területre, a lakhatásra. Európa számos nagyvárosában jelentős mennyiségű lakást von ki a piacról azok rövid távú bérbeadása, így a lakáskereső helyi lakosok csak sokkal szűkebb kínálatból választhatnak. Az európai keretjognak itt egyértelműen szabályozó szerepet kell betöltenie, hogy biztosítsa az együttélést és a megfizethető lakhatást az urbánus központokban.

„Bécs a platformok érdekében is normális szabályozást szeretne elérni az EU-ban. Városként ugyanakkor feladatunk, hogy egyértelmű szabályokat kommunikáljunk a polgáraink felé és továbbra is demokratikusan alakítsuk a közös életterünket” – tette hozzá Hanke.