A főleg Csehországban sokat vitatott csatorna építését Milos Zeman köztársasági elnök hozta vissza újra a nagypolitikába, amikor első beiktatása után, 2013 tavaszán közölte, hogy hivatali ideje alatt szeretné elindítani a Duna-Odera-Elba csatorna építését. Erre ugyan nincs reális esély, de a közlekedési tárca hosszabb huza-vona után megrendelt egy megvalósíthatósági tanulmányt a csatornáról, amelyet a cseh iparvállalatok is szorgalmaztak.

Prága azt szeretné, hogy a tanulmány alapján a projektet a szomszédos országokkal is megvitassák.

A munkálatok egy részét, cseh elképzelés szerint, az Európai Unió finanszírozhatná. A csehek szerint a csatorna építése több évre legalább 60-70 ezer embernek adna munkát és jelentősen segítené a közlekedést és a teherszállítást az egész közép-európai régióban. A cseh tudományos akadémia szakbizottsága viszont olyan állásfoglalást tett közzé, hogy a csatorna felépítése nem lenne gazdaságilag kifizetődő.

A nagyszabású vállalkozás ugyanakkor része Csehország távlati területfejlesztési tervének, amelyet 2009 nyarán fogadott el a cseh kormány. A projekt Csehország összes szomszédját, tehát Ausztriát, Szlovákiát, Lengyelországot és Németországot is érinti.

Az új hajóút a Duna Pozsony és Bécs közötti szakaszából indulna észak felé, és az észak-morvaországi Ostrava felett lengyel területen kapcsolódna az Oderához. Ostrava alatt mintegy 40-50 kilométerre lenne egy nyugati irányú elágazás, amely a csatornát összekötné az Elbával.

A tanulmány szerint az új víziút hossza, amely a régiókban lévő folyókra épül, mintegy 2075 kilométer lenne. Az építés idejét legalább 15 évben határozták meg a szakértők. Amennyiben minden előkészület rendben menne, a munkálatok 2028-2030 között kezdődhetnének - mondta Ludek Sosna, az ipari tárca stratégiai osztályának vezetője újságíróknak.