Az ünnep eredete egy esküvőre nyúlik vissza: 1810. október 12-én vette feleségül Lajos bajor trónörökös Terézia szász-hildburghauseni hercegnőt - írja az MTVA. Az esemény fényét emelendő lóversenyt rendeztek az újonnan épült pályán a város kapui előtti réten (a mai napig ez a fesztivál színhelye), erre 30 ezren voltak kíváncsiak. Az uralkodó család étellel, itallal is megvendégelte az ünnepségek részvevőit, a feldíszített Münchenben öt napon át folyt a mulatság és a sör. Hagyományt teremtve népviseletbe öltözött gyerekcsoport is a felséges pár elé járult, hogy lerója hódolatát. 1835 óta vonulnak több ezren népviseletben a városközpontból az Oktoberfest helyszínére, az élen a város címerében látható Münchner Kindlnek öltözött személy halad.

A rendezvény jól beleillett Lajos uralkodói törekvéseibe: mivel apja Napóleonnal kötött szövetség révén jutott a koronához, erősíteni akarta alattvalóiban a hűség és az összetartozás érzését, ugyanakkor a gáláns, művészetpártoló és szabadelvű német hazafi képét akarta sugározni, Münchent pedig Németország művészeti központjává fejleszteni. Az ünnepen való részvétel egy ideig inkább a király iránti lojalitást jelképezte, s nem a sör szeretetét.

1811-ben az ünnepséghez a bajor mezőgazdaság népszerűsítése érdekében mezőgazdasági kiállítást is kapcsoltak, a programból a lóversenyek idővel kikoptak, de háromévente még mindig rendeznek agrárvásárt. Az Oktoberfestet 1819-ben nyilvánították évente megrendezendő népünnepélynek, időpontját pedig a barátságosabb időjárású szeptemberre hozták előre. A lóversenypálya mellé tekepályákat építettek, megjelentek a körhinták, libikókák, sorsjegyárusok. A sörünnep története során 24 alkalommal maradt el járvány vagy háború miatt. Az Oktoberfest népszerűsége az 1880-as évektől tovább nőtt, amikor megérkezett az elektromos világítás, sörsátrakat vertek a lóversenypályán, a sültkolbász mellé sültcsirkét is árusítani kezdtek, majd 1892-től egyliteres üvegkorsókban kezdték kínálni az aranyló nedűt.

1950 óta a rendezvényt a város főpolgármestere nyitja meg, aki ágyúlövések közepette ünnepélyesen csapra veri a söröshordót, amelyből az első korsó a bajor miniszterelnöknek jár. A világ egyik legnagyobb népünnepélye, a folyékony kenyér ünnepe 1995 óta bejegyzett márkanév. Az Oktoberfest logója két egymással érintkező teli korsó, a rájuk kiülő párán szem és száj látható, az ábra így egy mosolygós arcot mutat. A fesztivál már nemcsak a németeké, hiszen a látogatók majdnem negyede külföldről érkezik a bajor fővárosba, a forgatagban sokan viselik a helyi népviseletet, a dirndlit és a bőrnadrágot. Az Oktoberfestnek 2014-ben 6,3 millió vendége volt, akik 6,5 millió liter sört ittak meg, az egyliteres korsóért 10,1 eurót, azaz több mint háromezer forintot kellett fizetni. (A korsó nem eladó, de sokan megpróbálták elvinni, a kijáratnál 112 ezer korsót koboztak el.) A látogatók több tízezer sültkolbász és grillcsirke mellett 112 ökröt és 48 borjút is megettek.