A Temzétől a Tigrisig 711 mintát véve több száz folyó antibiotikum-koncentrációját vizsgálták meg szakemberek egy nemzetközi, átfogó kutatás keretében - írja a Guardian.  Az esetek 65 százalékában találtak a mintában antibiotikumot, a szennyezettség 111 esetben haladta meg a határértéket. Alistair Boxall, a kutatás egyik vezetője szerint már az alacsony szennyezettség is rossz hír, de minél nagyobb a szennyezettség, annál nagyobb eséllyel jöhet létre a rezisztencia.

A Helsinkiben hétfőn ismertetett eredmények szerint az antibiotikumos vízszennyezés kulcsfontosságú szerepet játsszik a baktériumok ellenállóságának kialakulásában. Az ENSZ szerint az antibiotikum-rezisztens baktériumok legalább akkora veszélyt jelentenek az emberiségre, mint a klímaváltozás, és 2050-re legalább tízmillió ember haláláért lesznek felelősek. 

Az antibiotikumok elpusztítják a kórokozókat vagy megakadályozzák a szaporodásukat, de hosszú távon antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki, ha például vírusos megbetegedést antibiotikummal kezelnek, vagy ha a fel nem használt gyógyszerekből származó hulladékot helytelenül kezelik, és így a hatóanyag bekerül a talajvízbe, vagy például ha az állattartás területén feleslegesen, megelőzésként alkalmaznak antibiotikumos kezelést. Gyakran pedig még csak nem is betegségek kezelésére, hanem a gyorsabb súlygyarapodás elérésére alkalmazták ezeket a mezőgazdaságban.

Az antibiotikumok használata során a hatóanyag 30-90 százaléka kerül a szennyvízbe – már ha csak az emberekről van szó, a kétharmadukat ugyanis a mezőgazdaságban használják, így ott közvetlenül a talajba, halgazdaságok esetében pedig akár egyenesen a vízbe is kerülhetnek. A gyógyszergyárak közelében is gyakori a vízszennyezettség. 

Világszerte évente 700 ezer ember, ebből 25 ezer EU-s állampolgár hal meg antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló kórokozók, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak meg ilyen szuperkórokozók miatt, mint rákban.

Az európai folyók közül a Dunában mutatták ki a legnagyobb mennyiségben az antibiotikumot: az osztrák mintákban 7 féle kórokozó elleni gyógyszert találtak, többek között klaritromicint, amelyet légzőrendszeri baketeriális fertőzések esetén szoktak alkalmazni, tűdőgyulladást például ezzel lehet kezelni.Nemcsak a Duna érintett, az Európa legtisztább folyójának tartott Temze vizében is ötféle antibiotikumot mutattak ki, igaz, ez még sehol nincs Bangladeshez képest, itt az elsősorban vaginális fertőzések kezelésére használatos metronidazol mennyisége meghaladta a határérték háromszázszorosát. Kenyában volt olyan folyó, ahol a szennyezéstől a halak is kipusztultak. Indiában és Kínában a gyógyszergyárak környékén volt olyan minta, amely olyan sok antibiotikumot tartalmazott, hogy akár kezelni is lehetett volna vele valakit (már ha történetesen ciprofloxacinra lett volna szüksége). Afrikában a vizsgált folyószakaszok 35 százalékán mértek olyan magas antibiotikum-koncentrációt, amely az már meghaladja a biztonságos határértéket, Ázsiában ez az arány 23 százalék, Észak-Amerikában 15, Európában pedig 8 százalék.