Vasúttal, autópályán, sőt repülőgéppel is könnyű lesz elérni a 2015-os milánói világkiállítás területét. A Milánó központjától 20 perces vonatútra lévő – most még – építési terület előnye, hogy az a város és a Malpensa reptér között helyezkedik el, ami megkönnyíti a külföldiek fogadását. A tervezett látogatószám 20 millió, de ennek csak 30 százaléka érkezik majd külföldről. Milánó pedig máris expólázban ég, a belváros egyik legelegánsabb utcáján, a Viktor Emmánuel I-en például már a résztvevő országok zászlait – így a magyart is – lengeti a szél. A taxikon és a reptéri kulikon ott virít az expó logója, és nemrég megnyitották Milánó központjában az Expo Gate elnevezésű látogatóközpontot is.

A csúszás ellenére optimisták

A beruházás viszont nem halad zökkenőmentesen, hiszen jelenleg a tervekhez képest most kéthónapos csúszásban van az építkezés. Ez könnyen behozható – bizakodik Matteo Gatto főépítész –, mert az infrastruktúra kiépítése jórészt elkészült, így csak a pavilonok építése van hátra. A természet és az ember kapcsolatát, illetve a fenntartható fejlődés lehetőségeit bemutató kiállításon 130 ország és több mint egy tucat szervezet vesz részt. A sok vitát kiváltó magyar pavilon 2000 négyzetméteres lesz, ám ennek cikkünk megjelenéséig még nem álltak neki. A biztosítékot az verte ki a magyar építészszakmában, hogy a pavilon tervezésére kiírt pályázat végén nem a nyertes tervet valósítják meg, hanem a második helyezettet. Szőcs Géza, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjáért felelős kormánybiztos anyagi okokra hivatkozott.

A teljes beruházás költsége megközelíti a 3 milliárd eurót – ebből 1,3 milliárd származik a költségvetésből, a többit a privát szektor és egyéb szervezetek állnak majd. A 184 napon át nyitva tartó expó működtetésének kiadásai meghaladják majd az 1 milliárd eurót – de ezt teljes egészében a kiállítás partnerei állják majd. A milánói expó legjelentősebb partnere a magyar CIB Bank tulajdonosa, az Intesa San Paolo Bank.

A látogatók számát 20 millióra becsülik. Többségük, várhatóan 13-14 millióan az országhatáron belülről érkeznek, míg Európából 3-4 millióan, a tengerentúlról pedig 3 millióan látogatják meg a kiállítást. A jegyárak – amelyek a teljes bevétel felét jelentik – mellett az ajándéktárgyakból, szolgáltatásokból együttesen megközelítőleg 5 milliárd eurós bevételt remélnek. A féléves nyitva tartás alatt 7000 különféle eseményt, előadást tekinthetnek meg a látogatók – a legnagyobb érdeklődésre a Cirque du Soleil külön erre az alkalomra készített showműsora tesz szert, amelyet az expó szabadtéri színpadára szánnak. A halforma alaprajzú expófalu rendhagyó módon nem az extrém épületekkel – lásd magyar pavilon – kíván kitűnni a kiállítások sorából, hanem különleges tájépítészeti megvalósításával. A hegyek, dombok, folyók és tavak alkotta expófaluban tematikus épületeket is létrehoznak – így külön helyszínen lesz látható a Művészet és Gasztronómia, a biodiverzitás, a gyermekpark és a jövő étkeit bemutató kiállítás. A jövő októberben záruló világkiállítás után az összes nemzeti pavilont elbontják. Matteo Gatto szerint ugyanis az elmúlt kiállítások csak rossz példát mutattak: a kiürített épületek az enyészeté lettek, felhasználásuk és átalakításuk sikertelen volt.

Honnan jönnek a legtöbben az Expóra?

Európa Top 5
Franciaország
Nagy-Britannia
Németország
Spanyolország
Svájc

Világ Top 5
Kína
USA
Ausztrália
Oroszország
Kanada