A Görög Turisztikai Hivatal meghívására Athénban és a Peloponnészoszi-félszigeten jártunk. A hivatal bécsi központjának sajtó és public relations igazgatójától, Ioannis Rafaliastól megtudtuk, hogy évente mintegy 180-200 ezer magyar vendég érkezik az országba. A legkedveltebb desztináció Korfu, Rodosz és Kréta, a Thesszaloniki-öböl és környéke, valamint Athén. „Sokan nem ismerik a Peloponnészoszi-félszigetet, ahol a napfény és homokos tenger mellett lenyűgöző történelmi csodák és természeti szépségek részesei lehetünk Athéntől mindössze 1-2 órás utazással. Szeretnénk, ha a magyarok jobban megismernék a félszigetet, a tengerparti nyaralást ugyanis itt könnyedén összeköthetik érdekes programokkal. Ezek a városok kitűnő úti célok azok számára is, akiket elsősorban az ókori civilizáció és a későbbi korszakok érdekelnek. A Peloponnészoszt tavasszal és ősszel is bátran ajánljuk a történelmet vagy a természetet kedvelő aktív turistáknak” – fűzte hozzá Ioannis Rafalias igazgató. Athénba április 1-jétől az Aegean Airlines és a Ryanair is naponta repül, de szezonon kívül is heti 2-3 járatot üzemeltetnek. Több magyar utazásszervező kínál buszos körutakat és programokat Athénba és a Peloponnészoszi-félszigetre.

Biztonságban mindenfelé

Arra a kérdésre, hogy találkozik-e Görögországban menekültekkel a turista, Rafalias azt mondja, hogy „Athénban és a görög utakon gyakorlatilag nincsenek menekültek. Az arab térségből érkező menekülteket a görög hatóságok igazoltatják, regisztrálják és szervezetten, kijelölt menekülttáborokba szállítják. Legtöbbjük célpontja azonban nem Görögország, hanem Észak-Európa, elsősorban Németország. A mostani EU-török megállapodás javíthat a helyzeten. A menekültek amúgy sem jelentenének veszélyt a turistáknak, hiszen zömében békés, a háború elől menekülő emberekről van szó. Biztonságosan lehet Görögországban a városban és az utakon közlekedni, a turistákat semmilyen veszély vagy kellemetlen szituáció nem fenyegeti.” Az elmúlt évben nem csökkent a Görögországba érkező turisták száma, az árak viszont a versenytársakéhoz képest kedvezőbbek. Csak Ausztriából 5-600 ezer vendéget fogadnak évente, de sokan jönnek Németországból is.

Élő hagyományok és újdonságok Tolóban

Athén után első utunk Tolóba, egy görög halászfaluba vezetett, ahol Yannis George Georgidakis, a Tolói Turisztikai Szervezet elnöke volt a házigazdánk. Két szállodája van a szigeten, családi vállalkozásban üzemelteti mindkettőt. Igazi görög házigazdaként minden vendégével személyesen is elbeszélget, odafigyel minden kívánságukra.

„Fel szeretnénk turisztikailag virágoztatni az egész régiót! – hangsúlyozza kérdésünkre Georgidakis. – A helyi vendéglátósokkal és szállodásokkal összefogtunk, rendszeres tréningeket, workshopokat szervezünk tagjainknak, mert vannak hiányosságok a vendégfogadásban. Odafigyelünk a környezeti kérdésekre is, elsősorban a fenntarthatóságra, a beszállítóktól például csak visszaváltható üvegeket fogadunk el. Szeretnénk ösztönözni a helyi alapanyagok, nyersanyagok használatát az éttermekben. Rengeteg programunk van, szervezünk olívaolaj-kóstolást és narancsliget-látogatást, hajókázást, különféle boros és gasztronómiai eseményeket. Új attrakciókban is gondolkozunk, melyek eredetiek, azaz máshol nem találhatók meg. Egyik tervünk egy víz alatti búvárközpont létesítése, a másik egy régészeti ásatási projekt. Erre a programra kis csoportoknak lehet jelentkezni online. Biztosítjuk a szükséges háttért, a keresendő objektumokat, a felszereléseket. A csapatokban van történész, festő, fotográfus, restaurátor, mint egy igazi ásatáson. Erre külön honlapot is készítettünk, az ásatási programok már az idei szezontól indulnak” – tudtuk meg. Ezeket az attrakciókat teljesen ingyenesen biztosítják a Tolóba érkezőknek, önerőből finanszírozzák a programokat. A helyi hagyományokat is ápolják, szirtakit táncol már három éves korától minden görög gyermek, van, aki buzukin játszik, sokan jól énekelnek. A hagyományok ápolása fontos a turizmus szempontjából, ettől leszünk még érdekesebbek – véli Georgidakis. Ennek gyakorlati oldalát saját szemünkkel láthattuk azon a hagyományos görög vacsorán, melyen a tulajdonos fia is bemutatta remek tánctudását.

Igazi meglepetés volt számunkra, amikor az egykori idegenvezetővel, a Magyarországról 16 évvel ezelőtt elszármazott Melinda Bikakis-szal találkoztunk. A Culture Travel Center vezetője magyar és szlovák turistákat utaztat be. „A 14 ezer vendégággyal rendelkező kisvárosban hetente 350 ágyat foglalunk le csak a magyar vendégek részére, és ezt meg is töltjük. Olyan partnerekkel dolgozunk, mint az IBUSZ, a Grand Tours, a Personal Tours vagy az Apollon Travel. A magyar vendégek általában szervezett csoportokban, buszokkal érkeznek 7 vagy 10 napra. Miskolcról és Debrecenből viszonylag sokan jönnek, akad, aki 20 éve visszatérő vendégünk is. A gyermekes családok különösen szeretik ezt a környéket, az apartmanhoz, szállodához rendkívül közel van a tenger, és mivel nagyon sekély a víz, gyorsan felmelegszik és biztonságos”– mondja.

A menekültválság őket is érintette. „Decemberig rendkívül jól mentek a foglalásaink, utána a menekültek feltorlódásáról szóló hírek hallatán lecsökkentek a foglalásaink. Ekkor helyi idegenvezetőkkel közösen csináltunk egy kampányt 'Hitelesebb Görögország' címmel, melyben valós hírekkel, friss beszámolókkal a menekültekkel kapcsolatos kételyeket oszlatjuk el az utazók között. Sokan ugyanis nincsenek tisztában azzal, hogy egyáltalán nincsenek migránsok a görög utakon, jelenleg a menekültek kizárólag a görög-macedón határon lévő Idomeni település vasúti határátkelő-állomásán akadályozzák a forgalmat, ez a határ van lezárva. 

Nem könnyű a görög vállalkozóknak

A helyi szakemberekkel folytatott beszélgetésünk során kiderült, hogy jelenleg több megszorítás sújtja a görögöket. A sokféle adó a lakosságot és az üzleti vállalkozásokat egyaránt érinti. Luxusadót kell fizetni a 2500 köbcentiméter feletti autókra, méghozzá nem is keveset, ezért sokan fillérekért akarnak megválni pár éves autójuktól. Ugyanez mondható el a lakásokról is, az ingatlanadó ugyanis 5 euró/négyzetméter/év, mely európai viszonylatban is magas. A görögök tehát kénytelenek eladni ingatlanjaikat, mert nem tudják fizetni a magas adókat. Ennek eredményeképpen külföldiek vásárolják fel a görög ingatlanokat. Az átlagbér 1200 euróról lezuhant 700 euróra, az életszínvonal ekkora csökkenése megviseli az átlagembereket. Ugyanakkor a vállalkozásokat terhelő adók is kimondottan magasak. A bevétel 29-33%-át be kell az államnak fizetni, még erre jön egy külön üzleti adó: egységenként 1500 eurót kell évente fizetni az üzlettulajdonosoknak. Georgidakis két szállodája is van, ezért kétszer fizeti meg ezt az adót. A gazdasági válságból való kijutást a szállodatulajdonos a turizmusban és a mezőgazdaságban fejlődésében látja, úgy gondolja, hogy a szorgos munka idővel megtérül.