Az EACT (European Alliance of Coach Tourism), a Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Írországban, Magyarországon, Belgiumban, Svédországban és az Egyesült Királyságban működő autóbuszos utakat szervező tour-operátorok érdekeit képviselő szervezet az alábbi felmérést és állásfoglalást küldte a Magyar Utazási Irodák Szövetsége részére.

"Felméréseink szerint a szervezett buszos utazásokon jellemzően 55 feletti, tehát a senior korosztály, illetve diákok és ifjúsági csoportok vesznek részt, Európa gazdag kulturális örökségének megismerése olykor csak buszos utazással lehetséges.

Szervezett buszos utazások fő célcsoportjai:

- diákok
- sportolók
- cégek alkalmazottai
- és általában az Európában túrázó utasok is.

Az EU országaiban...

- az autóbuszos cégek száma 65.000
- a közvetlenül a buszon/busszal dolgozók száma 1.55 millió
- a közvetlenül és közvetve a buszos túrákhoz kapcsolódó munkakörökben dolgozók száma 7.5 millió
- csak a buszvezetők száma 1.1 millió.

Egy figyelemre méltó adat Németországból: 2014-ben 5.4 millió német utas vett részt belföldi buszos turistaúton. Az átlagos költés 716 euró/fő/túra, ami azt jelenti, hogy a belföldi autóbuszos túrákon résztvevők 3.8 milliárd euróval támogatták a német gazdaságot.

Ez a szám is jól mutatja, hogy a buszos turizmus több milliárd eurós nemzeti bevétel lehet abban az esetben, ha az EU-s országok kormányai és az általuk hozott törvények ezt lehetővé teszik.

A decemberi konferencián többek között elhangzott, hogy az EU-ban általában jelentősen megnőtt az Ázsiából, ezen belül Kínából érkező turisták száma.

A szakma szempontjából nagyon fontos lenne, ha szélesebb körben ismernék és elismernék a buszvezetők és az idegenvezetők munkáját, általánosságban és anyagilag is.

A buszos turizmus akadályoztatása

Jelenleg számos EU-s országban mesterséges akadályokat gördítenek a buszos turizmus bővülése elé.

Pedig tudomásul kellene vennie a döntéshozóknak, hogy az autóbuszos az egyik „legzöldebb” formája a közlekedésnek, ha a káros anyagok kibocsátását vesszük figyelembe.

Egy autóbuszon 45-55 utast szállítunk, ugyanennyi ember csak kb. 30 személyautóban férne el. Ezenkívül egyes alternatív üzemanyagok használata, melyek nem, vagy alig szennyezik a levegőt még tovább erősíti a busszal való utazás melletti érveket a környezetvédelem szempontjából.

A nagyon fontos, környezetkímélő előnyök ellenére nagyon sok országban – elsősorban Olaszországban – kitiltják a buszokat a városközpontok turisták által látogatott területeiről, többnyire nem használhatják a buszsávokat, csak nagyon kevés helyen van parkoló a turistalátványosságok közelében, de nemcsak parkolók, hanem még a le- és felszállóhelyek száma is igen korlátozott.

Az EU-nak meg kellene értetnie a tagállamaival, hogy a buszos turizmus támogatása a megoldás a turizmus fejlődése érdekében.

El kell törölni a behajtási díjakat, a környezetbarát buszoknak prioritást kell kapniuk! A következő feladat pedig a biztonságos és jól megközelíthető parkolóhálózat kiépítése a turistalátványosságok közelében.

Mozgásukban korlátozott utasok

Amíg egyes országokban óriási beruházásokat hajtottak végre a helyi tömegközlekedésben a mozgáskorlátozott, kerekesszéket használó utasok érdekében, jóformán senki sehol nem gondol arra, hogy ugyanezek az emberek nemcsak tömegközlekedési eszközöket használnak, hanem nyaralnak, utaznak és szabadságuk alatt turistabuszokat vesznek/vennének igénybe, mint a többi, mozgásában nem korlátozott turista.

Rendkívül kevés olyan turistabusz van ma használatban, amelyek a kerekesszékes utasok igényeinek megfelelnének.

Bár egyes országokban (Svédország, az Egyesült Királyság és Németország) a speciális turistabuszoknak a száma folyamatosan növekszik, de sajnos az a jellemző, hogy az ilyen buszoknak megfelelő parkolók, le- és felszállóhelyek és egyéb szolgáltatások teljességgel hiányoznak a legtöbb uniós országban.

Valójában a mozgáskorlátozott vendégek utaztatása az EU turizmus politikájának nagyon fontos része kellene, hogy legyen, egyrészt mert ez emberi kötelességünk, de sajnos napi tapasztalat, hogy ezt a szempontot alig veszik figyelembe az EU-s országok többségében."