A sharing economy törvényességéről, jogi szabályozásáról, az EU-s előírásokról és tendenciákról, valamint egyéb jogi vonatkozásáról beszéltek jogászok Kolozsváron - írja a Pénzcsinálók.

Az Uber fuvarozó szolgáltatása szinte minden országban erős ellenállásba ütközik - Magyarországon is -, a tiltakozók szerint az Uber és a megosztáson alapuló gazdaság sok más szereplője – mint például az Airbnb is – jogtalan előnyökhöz jut a piacon, hiszen nem adóznak, nem felelnek meg a szigorú előírásoknak, így a működésük is illegális.

A sharing economy ugyanakkor nem új jelenség. Egy régi, a közösségekre épülő gazdasági forma 21. századi újjáéledése, amely az internet széles körű használatával vált elérhetővé – mutattak rá kerekasztal-beszélgetés formájában dr. Veress Emőd egyetemi docens, dr. Vallasek Magdolna, dr. Kokoly Zsolt és dr. Sztranyiczki Szilárd egyetemi adjunktusok, akik a jelenség jogi szabályozásáról, az EU-s előírásokról és tendenciáiról beszéltek.

Veress elmondta, ha a két legismertebb vállalatot, az Ubert és az Airbnb-t vizsgáljuk, akkor azonnal bizonyos jogi feszültség érezhető a cégek körül. Az Uber például saját álláspontja szerint nem tesz egyebet, csupán egy olyan közvetítő szoftvert biztosít, amelyen keresztül az autó tulajdonosát (a kínálatot) összekapcsolják egy utazni vágyó személlyel (a kereslettel). Rámutatott ugyanakkor, hogy az Uberre ezzel szemben úgy is lehet tekinteni, mint egy rosszindulatú taxitársaságra, amely az autók megvásárlásának és karbantartásának a költségét magánszemélyekre, a sofőrökre hárítja. Emellett a jogi felelősség is a sofőrre hárul, beleértve a károkozást és az adójogi kötelezettségeket is.

Az Uber mellett az Airbnb működése is számos kérdést vet fel. A szállásmegosztó célja ugyanis az lenne, hogy egy kis mellékeshez jussanak azok a lakástulajdonosok, akiknek van egy fölösleges szobájuk, és azt hajlandóak is kiadni. Az Airbnb esetében gyakran előfordul viszont az, hogy egy személy klasszikus üzleti gondolkodás mentén 7-8 lakást "mozgat" ezen a platformon, ami jogossá teszi azokat a támadásokat is, miszerint ha valaki ezen a szinten műveli a szállásbiztosítást, akkor annak a célja a szállodai működés szigorú feltételrendszerének a kikerülése.

Az Uberhez visszatérve a kerekasztal-beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy ott is aggályos lehet, hogy a vállalat nem vizsgálja például azt, hogy a sofőrjeik büntetett előéletűek-e, vagy sem. "A fogyasztói szempontból felmerülő aggályok mellett a másik oldalon megjelenik a taxisok reakciója is, amely részben szintén túlzó, és azt mondja, hogy ezeknek a gazdasági formáknak egyáltalán nincs létjogosultsága, hiszen semmi egyébről nincs szó, mint a taxitársaságokra egyébként kötelező normáknak a megkerüléséről. A taxitársaságok szerint az összes versenyelőnye az Ubernek meg a hasonló konstrukcióknak, hogy nem vetik alá magukat a szigorú előírásoknak" – mondta Veress.

Iránymutatások az Európai Bizottságtól

Dr. Kokoly Zsolt egyetemi adjunktus arról számolt be, hogy az Európai Bíróság várhatóan október környékén fog állást foglalni a megosztáson alapuló gazdaságra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban. "Egy barcelonai bíró azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz 2015 júniusában, hogy az Uber egy hagyományos fuvarozási taxiszolgáltatás-e, vagy sokkal inkább egy információs társadalmi szolgáltatás? A vállalat álláspontja ebben a kérdésben az, hogy ők csak egy alkalmazás, semmi közük a fuvarozáshoz, ezért a 2000. évi információs társadalmi irányelv, vagy például a 2006-os szolgáltatási irányelv vonatkozik rájuk" - mondta Kokoly, aki kiemelte, az Európai Bíróság állásfoglalása azért is különösen fontos, mert az információs társadalmi szolgáltatásokra teljesen más jogszabályok alkalmazandóak, az alapelv ugyanis az, hogy ezeknek az szolgáltatásoknak a szabadáságát biztosítani kell az Európai Unión belül.

Kokoly arra is kitért, hogy rendkívül fontos mozzanatra kerül sor ebben a hónapban is, hiszen az Európai Bizottság iránymutatásokat fog közölni arról, hogyan kell kezelni a megosztáson alapuló gazdaságot. Elmondta, a biztosok és az európai parlamenti képviselők hivatalos és félhivatalos nyilatkozataiból is az derül ki, nagy valószínűséggel nem lesz sem tiltás, sem külön speciális szabályozás, inkább csak iránymutatásokra kell számítani, valamint konkrétabb előírásokra a társadalombiztosítási szabályok szintjén.

A kerekasztal-beszélgetésről ide kattintva olvashat bővebben.