A Downing Street által ismertetett háromoldalas levél szerint May azt javasolja, hogy ha a június 30-i határidő előtt sikerül ratifikálni a Brexit feltételrendszerét rögzítő - a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított - megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.

A konzervatív párti brit miniszterelnök szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

Theresa May szerint a halasztási kérés ellenére változatlanul az a brit kormány véleménye, hogy sem az EU-ból éppen kilépni készülő Egyesült Királyság, sem az Európai Unió érdekeit nem szolgálná a brit részvétel az EP-választásokon.

London elfogadja ugyanakkor az Európai Tanács azon nézetét, hogy ha az Egyesült Királyság május 23-án is még az Európai Unió tagja, akkor jogilag kötelező lesz számára az EP-választások megtartása. A brit kormány ezért "felelősségteljes módon" eljárva megteszi az előkészületeket a választási részvételre - áll a brit miniszterelnök által az uniós állam- és kormányfők alkotta testület elnökéhez intézett levélben.

May hangsúlyozza azt is, hogy a Brexit-megállapodás ügyében kialakult patthelyzet nem tartható tovább, mivel az Egyesült Királyságban bizonytalanságot teremt, és aláássa a politikába vetett bizalmat, emellett az Európai Uniónak is jogos igénye, hogy most már a saját jövőjét érintő kérdésekkel is foglalkozni tudjon. A brit kormányfő felidézi a levélben, hogy e patthelyzet feloldása érdekében egyeztetéseket kezdeményezett a legnagyobb brit parlamenti ellenzéki erővel, a Munkáspárttal.

May az Európai Tanács elnökének küldött pénteki levelében megerősíti azt is, hogy ha e pártközi egyeztetések mégsem járnának eredménnyel, akkor a kormány korlátozott számban egyéb opciókat terjeszt a brit parlament elé, ezzel próbálva konszenzust teremteni az EU-val fenntartandó kapcsolatok jövőjének kialakításáról.
    
 A brit EU-tagság az eredeti tervek alapján múlt pénteken megszűnt volna, de Theresa May a Brexit-megállapodás sorozatos alsóházi elutasításai nyomán kialakult patthelyzet miatt már korábban kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását, és ennek végdátumaként akkor is június 30-át javasolta.

A márciusi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis múlt pénteken közép-európai idő szerint éjfélig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.

A Brexit-megállapodást az alsóház azonban éppen múlt pénteken vetette el harmadszor is, és ezután életbe lépett az EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő, amely továbbra is érvényes. A jelenlegi jogi alaphelyzet ugyanis az, hogy a brit EU-tagság jövő pénteken megállapodás nélkül megszűnik, ha addig nem születik egyéb döntés.

Londonnak az Európai Tanács elnöke által jövő szerdára összehívott soron kívüli EU-csúcson kell hivatalosan előterjesztenie, hogy milyen tervei vannak a Brexit-folyamat kimozdítására a holtpontról, és a testület várhatóan ennek alapján dönt arról, hogy indokoltnak tartja-e a további halasztást. A Brexit-határidő kiterjesztéséhez az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása szükséges.

Nem hivatalos értesülések szerint Donald Tusk a brit kormányfő javaslatában szereplő  június 30-i határidőnél jóval hosszabb, akár egy évig tartó halasztás lehetővé tételét javasolja a tagországoknak. Tusk várható javaslata szerint ugyanakkor ez rugalmas határidő lenne, vagyis korábbi megállapodás esetén a brit EU-tagság előbb is megszűnhetne.