Még az idén végére érhet az egykor mindösszesen öt falu felett uralkodó zanglai királyok 16. században épült palotájának felújítása, ahol a 19. században Kőrösi Csoma Sándor is több mint egy évet eltöltött a tibeti történelmet és nyelvet tanulmányozva. A négyezer méteres magasságban épült palota megőrzésén 2008 óta dolgoznak magyar önkéntesek, a felújítási munkálatok közül gyakorlatilag már csak a magyar felfedező és tudós szobáját is rejtő épületrész van hátra.

Hagyományos építőanyagok és eszközök

Irimiás Balázs elmondta, hogy szándékosan hagyták pont ezt a négyemeletes épülettömböt a munka végére, ugyanis biztosak akartak lenni benne, hogy mire nekikezdenek Kőrősi Csoma Sándor szobájának - amely a munkálatok szempontjából a legnehezebb, legveszélyesebb részén található az épületnek -, már sikerült mindent megtudni a hagyományos helyi építészetről. Ez azért is volt fontos, mivel az önkéntesek kizárólag a környéken hagyományos természetes építőanyagokkal és eszközökkel dolgoztak.

Az utóbbi években az alapítvány segítségével nyaranta kiutazó önkéntesek egy passzív, szolárszerkezetes "napiskola" felépítésén is sokat dolgoztak. Irimiás Balázs elmondta: Zanglában - akárcsak a régió többi településén - telente szünetel az oktatás, mivel az állami iskola vasbeton pillérvázas, hőszigetelés nélküli épülete egyáltalán nem fűthető, a környéken viszont akár mínusz 30-40 fok is lehet a hidegebb hónapokban. A kieső oktatás hosszú távon is érzékelteti a hatását a régióban, hiszen nem tud kialakulni egy helyi értelmiségi réteg.

Az új épület az üvegházhatás elvén működik, azaz úgy tervezték, hogy minél több napfény érje a termeket, a meleg pedig a vastag vályogfalaknak és a szalma-hőszigetelésnek köszönhetően a lehető legteljesebben megmaradjon a falakon belül. Az iskola teljes délkeleti fala üveg, így jól ki lehet használni a környék egyébként a hideg ellenére is napsütéses időjárását. Az építésen kizárólag a helyi építészetben is használt anyagokkal dolgoztak, mivel reményeik szerint így ők is könnyen utánozni tudják a fenntartható építésmódot.

Az első két terem 2013-ra készült el, tavaly pedig újabb két termet adhattak át a környék mintegy 80-100 iskolába járó gyermekének. Irimiás Balázs elmondta, az eddigi tapasztalatok nagyon kedvezőek, a helyiek elmondása szerint télen annyira meleg volt az iskolában, hogy többször is szellőztetésre volt szükség.

Az eredeti tervekben csupán a már elkészült négy terem szerepelt, azonban a helyiek arra kérték az alapítványt, hogy bővítsék ki az iskolát további néggyel, mivel így minden osztályra jutna külön tanterem. Az önkéntesek részt vesznek az iskolában folyó oktatásban is: angol nyelvet, illetve angol nyelven más tantárgyakat is tanítanak.

Sztúpákat is felújítanak az önkéntesek

A palota felújítása és az iskola bővítése mellett a csapat több megkeresést is kapott helyi szervezetektől, amelyek arra kérték őket, segítsenek felújítani a környéken található sztúpákat, azaz a legősibb buddhista vallási építményeket. Az alapítvány munkatársai az ilyen típusú épületek felújításából is rendelkeznek már tapasztalattal, hiszen 2011 óta négy sztúpát újítottak fel hagyományos technikával, többek között tavaly ők hozták rendbe a dalai láma látogatása alkalmából a Himalája legnagyobb történelmi sztúpáját, a ladaki Sej településen található építményt.

Emellett a zanglai palota könyvtárának anyagát is elkezdték feldolgozni, eddig több mint 30 ezer oldalnyi könyvről készítettek nagyfelbontású, olvasható minőségű felvételeket. A fotózott kötetek között nem csupán vallási szövegek, de komoly történeti munkák is találhatóak. Egyelőre azonban nem megoldott a felvételek itthoni feldolgozása, hiszen az alapítvány pénzügyi kerete általában a csoportvezetők nyári munkálatokra való kijutását, és a kinti anyag- és munkaerőköltséget fedezi - mondta el Irimiás Balázs.

Az alapítvány nem szeretné befejezni működését a zanglai palota elkészülte után sem. A tervek között szerepel további napiskolák építése és egy Zangla környékén talált különleges sztúpa felújítása is. A nehezen megközelíthető építmény kisméretű, ezért nem jelentene nagy anyagi költséget a felújítás, azonban egy szakadék szélére emelték, és jelenleg is csúszik lefelé. A sztúpa különlegességét az adja, hogy a belső falai a régió legrégebbi falfestményeit rejtik.

Irimiás Balázs elmondta: fontolgatják azt is, hogy esetleg magyarországi, kárpát-medencei helyszínekre is kiterjesztik az örökségvédelmi munkát.