Az 577 tagú nemzetgyűlésben a kedd esti szavazáson megjelentek közül 212-en támogatták a törvénytervezetet 31 nem ellenében. A szenátus már február 9-én jelentős többséggel elfogadta a törvénytervezetet, így azt a parlament elfogadottnak tekinti.

Francois Hollande államfő a november 13-i, 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján hirdetette ki a rendkívüli állapotot, amely 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. A parlament a rendkívüli állapotot egyszer már három hónapra meghosszabbította, s az újabb hosszabbításra elsősorban azért van szükség, mert a kormányzat nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép.

A felmérések szerint a franciák nyolcvan százaléka támogatja a tervezetet, amelyet viszont az Európa Tanács, valamint emberi jogi szervezetek is bíráltak az állítólagos rendőri túlkapások miatt.

A rendkívüli állapot lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el.

November óta a rendőrök 3340 házkutatást tartottak, 578 fegyvert foglaltak le, 395 embert állítottak elő, közülük 344-et vettek őrizetbe, de csak negyven volt olyan köztük, aki feltételezhetően dzsihadista hálózatokkal állt kapcsolatban vagy dicsőítette a terrorizmust. Négyszázan kerültek házi őrizetbe, közülük 27-en a párizsi klímacsúcs alatt, mert gyanítható volt, hogy a közrend megzavarására készülnek, s 290-en még mindig házi őrizetben vannak, 83-an közülük radikális iszlamizmussal kapcsolatos tevékenység miatt.

A kormányt egyébként a nemzetgyűlésben a rendkívüli állapot támogatói és ellenzői is bírálták amiatt, hogy az intézkedés a dzsihadizmus felszámolása szempontjából nem hozta meg a remélt eredményeket. A bírálatokra válaszul Bernard Cazeneuve belügyminiszter elmondta: a házkutatásoknak köszönhetően lelepleztek olyan, terrorizmust finanszírozó hálózatokat, amelyek elsősorban a fegyver- és a kábítószer-kereskedelemből tesznek szert bevételre. A begyűjtött bizonyítékok alapján egyes esetekben a tárcavezető szerint hetek vagy hónapok múlva indulhat majd eljárás.

Bernard Cazeneuve azt is mondta, hogy a terrorveszély a valaha tapasztalt legmagasabb szintű Franciaországban, és "az azonnali fenyegetettség nem múlt el". Manuel Valls miniszterelnök pedig szombaton Münchenben arra hívta fel a figyelmet, hogy a párizsihoz hasonló méretű támadások várhatók Európában.

Az Emberi Jogok Ligája egyébként az alkotmánytanácshoz fordult a házkutatások és a gyülekezési tilalom alkotmányossága ügyében. A legmagasabb francia jogi testület pénteken hozza nyilvánosságra álláspontját.

A rendkívüli állapot meghosszabbításáról szóló törvénytervezet vitájával párhuzamosan folyik annak a szintén a terrorveszély miatt kezdeményezett alkotmánymódosításnak a vitája, amely miatt januárban lemondott Christiane Taubira volt igazságügyi miniszter. A reform - amelyet a nemzetgyűlés már elfogadott - két fő javaslata a rendkívüli állapot szabályozása az alkotmányban, valamint a terrorizmusért elítéltek bizonyos körülmények közötti megfoszthatósága francia állampolgárságuktól. A szenátus március 16-án szavaz a javaslatról. Az alkotmánymódosítás végleges elfogadásához viszont a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén a képviselők és szenátorok háromötödös támogatására lesz szükség, ami egyelőre a második passzus okozta megosztottság miatt bizonytalan.