Nyári hőség idején gyakran fordul elő, hogy nagyvárosokban úgynevezett hőszigetek (Urban Heat Islands – UHI) alakulnak ki. Mivel a sűrűn beépített területekre jellemző beton és aszfalt a természetes felületekkel ellentétben a napsugárzást nagyobb arányban nyeli el, ezért éjjel sem tud megfelelően lehűlni. Ezt tovább fokozza a klímákból és járművekből származó leadott hő, amely összességében akár 4—12 fokos hőmérsékletkülönbséget is eredményezhet város és vidék között.
A kutatásban nyolc európai város, köztük Budapest képviseletében az Országos Meteorológiai Szolgálat is részt vett. A projekt keretében felállított „Urban Heat Islands Strategieplan Wien” stratégiával Bécs az egyik első európai városként több gyakorlati intézkedést is bevezetett a hőszigetek kialakulásának megakadályozására. A felhevülés mértékét egyértelműen csökkenti a zöld városi infrastruktúra, mint például parkok, mezőgazdasági területek, nyílt vízfelületek, sétányok vagy zöld homlokzatok.
Egy növekvő városban, mint amilyen Bécs is, fontos megelőzni, hogy városi hőszigetek jöjjenek létre. Az osztrák főváros ennek megfelelően számos természetközeli megelőző intézkedést vezetett be: új parkokat alakított ki „Szobák a szabadban” mottó alatt, illetve fák és bokrok ültetését írta elő közterületeken. Ahogy Bécs Város Köztisztasági és Hulladékgazdálkodási Hivatala, az MA 48 központi épületén is látható, a város a homlokzatok növényekkel való befuttatását is szorgalmazta. Az új városrész, a Seestadt Aspern területén pedig azt a célt tűzte ki maga elé, hogy lehetőleg minden utcában fasorok adjanak az enyhítő árnyékot. Emelett PPP-együttműködések is kialakultak, amelyek keretében privát partnerek is hozzájárulhatnak tetők, homlokzatok vagy belső udvarok zöldítésével a város természetes hűtéséhez.
