250 éve, 1766-ban nyitotta meg II. József császár a nagyközönség előtt az egykori vadászbirtokot, a Prátert. A város közepén található természetes zöldterületet gyorsan birtokba vették az emberek, szívesen korzóztak és kocsikáztak például a Hauptalleen. A sétány mentén vendéglők és kávéházak nyitották meg kapuikat, és hamarosan megjelentek a limonádéárusok és kolbászsütők is. A hatalmas terület többek között látványos tűzijátékok és hőlégballon-kísérletek helyszíne volt. A skót Robert Barker 1801-ben építette meg a Panoramanak nevezett attrakcióját, egy kör alakú fa épületet, amelybe belépve más városokban – Londonban, Prágában vagy Párizsban – érezhették magukat a látogatók. Több ezer nézőnek kínált helyet a Circus Gymnasticus, ahol lovas bemutatókat tartottak, az 1800-as évektől kezdve pedig egymást váltották az egzotikus állatokkal érkező társulatok.

A Práter valódi fénykora azonban akkor kezdődött el igazán, amikor eldőlt, hogy Bécs ad otthont az 1873-as világkiállításnak. A területet rendezték, utakat építettek és gázlámpákat szereltek fel. Az itt működő vállalkozásoknak új épületeket kellett felhúzniuk, miközben a számuk 82-ről 187-re emelkedett. A világkiállítás nyomán az elkövetkező években is nagy kiállításokat és vásárokat rendeztek, 1895-ben pedig megnyitotta kapuit a „Velence Bécsben” nevű szórakoztató park. Gabor Steiner tervei alapján 50 ezer négyzetméteren velencei palotákat húztak fel, és csatornákat alakítottak ki hidakkal és gondolákkal. Nem ment ritkaságszámba az olyan nap, amikor 20 ezren látogattak ki a parkba.

Szintén Gabor Steiner kezdeményezésére, 1897-ben épült meg az Óriáskerék, amelyet átmeneti attrakciónak szántak ugyan, de mára már az osztrák főváros egyik elválaszthatatlan jelképe lett. Az 1900-as évek környékén gombamód szaporodtak a területen a színházak, varieték és mozik. Noha a Monarchia felbomlását csak nehezen heverte ki a Práter, mindig is kedvelt kísérleti terepe maradt a legújabb technikai fejlesztéseknek, az utopisztikus ötleteknek és a Bécs-nosztalgiának. A 2. világháború nagy pusztítását követően egymás után tünedeztek el a színházak és mutatványosok, egyre inkább elterjedtek viszont a szerencsejáték-automaták. Később a modern hidraulikának és pneumatikának köszönhetően új, nemzetközi színvonalú attrakciók és játékok tarkították a kínálatot, a Práter pedig maradt az a hely, ahol érvényüket vesztik a törvények.

Az osztrák főváros vidámparkjának ezt az elmúlt 250 évét idézi fel a Wien Museum Karlsplatz „In den Prater! Wiener Vergnügungen seit 1766” című jubileumi kiállítása, amely 2016. március 10-től látható. A tárlat kevésbé ismert, eddig a raktárban megbújó tárgyak mentén mutatja be a Práter történetét 1766-tól egészen napjainkig.

Szintén a jubileumhoz kapcsolódóan cserélik le az osztrák főváros és a Práter egyik jelképe, az Óriáskerék gondoláit. Az új kabinokat az eredeti tervek szerint, fából építik meg, de lesz bennük klíma és fűtés is. A régiektől annyiban térnek el, hogy négy helyett hat ablak lesz rajtuk, így jobban lehet majd élvezni a kilátást Bécsre. A két-két ablakot egyébként a tűz utáni újjáépítéskor, 1944-ben spórolták le róluk – anyagi okokból. A 15 gondola lecserélése összesen hárommillió euróba kerül, és a tervek szerint júniusig az összes kabin megújul. A régiekre licitálni lehetett – el is keltek az utolsó darabig. „Ha ilyesmije van az embernek, az egy darab a régi Ausztriából, egy darab a történelemből” – mondta az Óriáskerék üzemeltetője, Peter Peritsch a Radio Wiennek adott interjújában.