Nagy szakadás a magyarok népszerű nyaralóhelyein

A KSH adatai szerint a magyarok tavaly összesen 4,5 millió olyan utazást bonyolítottak le külföldre, amely többnapos volt és szabadidős, szórakozási célú volt, és 481 milliárd forintot, közel 1,5 milliárd eurót költöttek el ennek során. A legnépszerűbb (nyaralási) célpont természetesen Horvátország volt, de a közkedvelt célországok között volt Olaszország, Ausztria, Spanyolország, Bulgária, Görögország, Törökország is. A lap a továbbiakban a tengerparti adottságok miatt csak Horvátországgal, Görögországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és Bulgáriával foglalkozik, illetve a turisztikai adatoknál viszonyításképpen a magyar helyzetre is utalnak. A legmagasabb koronavírusos esetszámok az olaszoknál és a spanyoloknál voltak tavasszal, de nagyon nyugtalanító, hogy a spanyolok már ismét bő 3000 esetnél járnak, így nem véletlen, hogy több tartományban korlátozások vannak (Katalónia, Navarra, Aragon), és a magyar kormány is zöldből a sárga besorolású országok közé rakta az országot ezen a héten - írja cikkében a portfolio.

Jóllehet a Kanári-szigetek nem tartozik az erősen fertőzött területek közé, de Spanyolország részeként nemrég ez is sárga besorolást kapott. Július közepén még a kormány tett egy módosítást a frissen hatályba lépett, utazási korlátozásokról szóló rendeletében:  "Ha egy ország sárga vagy piros jelzéssel került besorolásra, azonban valamely közigazgatási területén az aktuális fertőzöttség mértéke alacsony, az országos tiszti főorvos e közigazgatási területet zöld jelzéssel sorolhatja be". A Kanári-szigetekkel egyelőre azonban nem tettek ilyen kivételt a hatóságok. Nyár elején a magyar utaztatók tervezték, hogy chartereket indítanak a Kanári-szigetekre, ahogyan az "békeidőkben" megszokott a hazai kiutas piacon."

Minden népszerű célpontot megvisel ez a válság

A magyarok többnapos külföldi utazásainak fogyasztási kiadási szerkezete tavaly úgy nézett ki a KSH adatai szerint, hogy 202 milliárd forintot szálláshelyre, 55 milliárdot közlekedésre és üzemanyagra, 49 milliárdot élelmiszerre és italra, további 96 milliárdot pedig kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatások vásárlására költötték. Ezek nagy része most bizonyára hiányozni fog a külföldi fogadó országok bevételei közül, de nemcsak a magyarok felől esik drámai mértékben a főbb nyaralási célpont országok turisztikai bevétele, hanem minden ország felől. Így tehát minden népszerűbb nyári nyaralási célpont országot súlyosan érint ez a válság.

A márciusban berobbant járvány hatására áprilisra gyakorlatilag megszűnt a külföldi turizmus a vizsgált országokban: csaknem 100%-os éves alapú zuhanást mértek a statisztikai hivatalok. Aztán ebből csak minimális élénkülés volt májusban és júniusban is. Utóbbi adat az Eurostat adatbázisában még csak Spanyolországra érhető el, ott továbbra is 98%-os az év/év alapú zuhanás, illetve a görögöknél közzétették a légiforgalmi adatokat júniusra és abból az látszik, hogy júniusban éves alapon a külföldiek száma ott is 93%-kal zuhant. A nyár első fele tehát gyakorlatilag a kihalt nyaralóövezetekről szólt külföldön, és bizonyára vannak olyan magyar olvasóink, akik kiutaztak és mindezt saját maguk is tapasztalták annak akár áldásos hatásaival együtt: könnyebb eljutás autóval például a horvát tengerpartokra, zsúfoltság hiánya az éttermekben és a parton, masszív árkedvezmények. Utóbbira példa, hogy egy friss adat szerint júliusban több mint 50%-kal volt alacsonyabb a külföldi hitelkártyákról történő pénzköltés Spanyolországban, mint egy éve és mindez abban az országban történt, amelyben a turizmus közvetlen és közvetett súlya együtt 14%-os volt tavaly a GDP-ben.

Sok szálláshely inkább ki sem nyitott

A külföldi és belföldi turizmus összeomlása mellett az alábbi ábra az ágykihasználtságot mutatja a vizsgált országokban, ami nem mindenhol esett vissza nullára, sőt már élénkülés látszik. Emögött nyilván az a magyarázat, hogy nagyon sok szálloda, szálláshely egyszerűen kivonult a piacról, azaz bezárt és így az ágykínálat szűkült, ez pedig felfelé hajtotta az ágykihasználtsági mutatót. Ezzel együtt még az is igaz, hogy rengeteg szállodai/szálláshelyi dolgozó nem tud dolgozni, nem jut jövedelemhez munkájából és a kapcsolódó ágazatokkal, szolgáltatásokkal együtt a fenti ábrák drámai gazdasági, társadalmi és szociális problémákat is jelentenek.

Azt, hogy miért drámai, ha több tízmillió turista nem megy el más országokba (és a hazai turisták is óvakodnak utazni, vagy nincs miből) és nem költi el a pénzét, az alábbi ábra is jól szemlélteti. A magyarok által is kedvelt célországok közül a horvátoknál és görögöknél 7%-os volt a turizmus közvetlen súlya tavaly a GDP-ben, a spanyoloknál 6,7%-os, az áttételes hatásokkal együtt viszont inkább 15-25% közötti súlyról beszélhetünk (ld. alább), így érthető, hogy miért beszélünk súlyos válságról ezekben az országokban. Ezt főként a görögöknél, olaszoknál és a spanyoloknál az is tetézi, hogy magas az állami eladósodottság, így korlátozottan tudnak saját költségvetési forrásból élénkíteni. Ezért is jön jól nekik a minapi EU-csúcson összehozott koronavírus elleni helyreállítási alap (Next Generation EU), amelynek a GDP arányában is egyértelmű haszonélvezője például Bulgária és Görögország, de a spanyolok és olaszok is örülhetnek a támogatások és hitelek hatalmas volumenének. 

Brutális károk mindenfelé

A fenti számokból már érezhetjük, hogy a turizmuson keresztül az egyes országok brutális gazdasági és szociális károkat szenvednek el, amire néhány friss adalék: Az, hogy a minap megugró spanyol fertőzéses esetszámok miatt a brit kormány kötelező 14 napos karantént rendelt el a fenti három tartomány mellett a kanári és baleári szigetekről hazaérkező állampolgárainak, a spanyol turisztikai szövetség becslése szerint önmagában 10 milliárd eurós kárt okoz a spanyol ágazatnak, ugyanis elveszi a britek utazási kedvét (illetve más országok is követik a példájukat, így például a németek és magyarok is) Ennek oka az, hogy egy július 13-23. közötti YouGov-felmérés szerint a németek, britek és franciák (legnagyobb turista külső országok) fele-kétharmada inkább lemondaná a külföldi utazását, ha hazatérés után kéthetes kötelező karantén várna rá, vagy ha kiderülne, hogy a kint tartózkodás miatt kötelező lenne a nyilvános helyeken maszkot viselnie. Mindkét esetre bőven van példa az utóbbi két hétben a spanyoloknál és a portugáloknál, illetve a görögöknél is előfordul. Tavaly mintegy 80 millió turista volt Spanyolországban, és a közvetlen, illetve közvetett hatásokkal együtt a GDP-ben 14%-os volt a súlya a turizmusnak (fent az ábra csak a közvetett hatásokra jelzett 6,7%-ot).

A horvát turizmus is rendkívül szenved, de a Reuters egyik anyaga arra mutat rá, hogy hatalmas lett a különbség az észak- és dél-horvát tengerparti térség látogatottsági adatai között, mert míg az északi részeket könnyebb elérni autóval és vonattal is, illetve több a kempingezési lehetőség, és a tágas magánszállások száma, addig a délieket inkább repülővel közelítik meg, ami visszaveti a turisták kedvét. Az ország top turisztikai célpontja tavalyig a déli részhez tartozó Dubrovnik volt, most viszont az első 7 hónapban mindössze a tavalyi forgalom 13%-át regisztrálták (júliusban év/év alapon 30%-ot), de reménykednek egy augusztusi felfutásban elsősorban a német és brit turistákra építve. Az északi isztriai részen viszont egyes térségekben a német és szlovén vendégek aránya tavalyhoz képest csak alig 20%-kal csökkent júliusban, tehát nagyok a földrajzi különbségek. Az egész ország turisztikai bevételei tavaly mintegy 12 milliárd eurót tettek ki, ennek most jó, ha a harmada befolyik az év során a szakmai becslések szerint és az átgyűrűző hatások miatt a turizmus végülis a horvát GDP 20%-át teszi ki.

A görög turizmus közvetlenül és közvetve a GDP 25%-át teszi ki, 700 ezren dolgoznak benne és tízmilliárd eurós méretű bevételkiesés várható. Július elején a rodoszi szállodaszövetség elnöke azt mondta a hírügynökségnek: már az is jó kimenet lenne, ha a tavalyi bevételek 20-25%-át el tudnák érni, annyira drámai a helyzet, és ezért akkoriban a szállodáknak csak a 20%-a volt nyitva a gyenge szezon miatt. Július közepén a Teneo elemzőcég azt írta: az idei év első felében 67%-kal 2,6 millió főre zuhant a külföldi látogatók száma Görögországban és július első két hetének adatai sem voltak túl biztatóak: 70% körüli volt a zuhanás év/év alapon. Így az idei egész éves turisztikai bevételek várhatóan csak 5 milliárd eurót tesznek majd ki a tavalyi 18 milliárddal szemben, azaz itt is 70% körüli zuhanás valószínű.

Mik a kilátások?

A fenti drámai turisztikai helyzetkép után érdemes előre is tekinteni kicsit, igaz a járvány második hullámával kapcsolatos nagyfokú bizonytalanságok miatt ez elég nehéz. A Fitch Solutions minapi friss anyagai a korlátozások és a járványhelyzet alapján becslést adott arra, hogy a főbb európai és ázsiai turisztikai országokban az egész évet tekintve mi várható. Jól látszik ezeken az ábrákon is a várható egész éves drámai elmaradás:

A 80 millió spanyolországi turistához képest talán lesz idén 40 millió,

A 90-100 millió közötti olaszországi és franciaországi turistához képest pedig várhatóan még 40 milliónál is kevesebb.

A fentivel párhuzamosan pedig a szálláshelyek foglaltsági adatai is jócskán elmaradhatnak a tavalyitól: a spanyol ráta talán felmegy majd 30%-ra az év átlagában, a francia pedig talán 40%-ig.