A török statisztikai hivatal szerdán közzétett jelentése szerint tavaly szeptemberhez képest 24,52 százalékkal, augusztushoz képest pedig 6,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Elemzők 3,6 százalékra várták a havi összevetésű inflációt.

Augusztusban éves szinten 17,9 százalékos, havi szinten pedig 2,3 százalékos emelkedést mértek. Mindkét hónapban közel 15 éves csúcson állt az infláció, a pénzromlás üteme utoljára 2003 végén volt ilyen magas.
A termelői árak éves összevetésben 46,15 százalékkal, az előző hónaphoz képest pedig 10,88 százalékkal ugrottak meg augusztusban, jelentősen gyorsult az ütem a júliusban mért 32,13, illetve 6,60 százalékhoz képest.

Az adatok jól tükrözik, hogy a devizaválság egyre súlyosabb hatást gyakorol a szélesebb gazdaságra és a fogyasztókra. A török líra árfolyama mintegy 40 százalékkal gyengült a dollárhoz képest idén amiatt, hogy a török államfő próbál nyomás gyakorolni a monetáris döntéshozókra, illetve súlyos diplomáciai vitába keveredett az Egyesült Államokkal.

A friss adatok közzététele után tovább gyengült a líra. Szerda délelőtt fél tízkor a dollárt 1,12 százalékos pluszban, 6,0519 török lírán jegyezték, de napi csúcsán 6,0972 lírán is forgott.

A török jegybank már az augusztusi adatok után jelezte, hogy intézkedésekre készül, mert "az inflációs kilátásokat illetően a közelmúltbeli fejlemények komoly kockázatokat jelentenek az árstabilitásra". Így szeptember 13-i ülésén a piaci várakozásokat meghaladó kamatemelést hajtott végre: 17,75 százalékról 24,00 százalékra emelte meg az egyhetes repokamatot, hogy kordában tartsa az inflációt és megfékezze a devizaválságot.

A török jegybankra hosszú ideje két irányból egymással ellentétes hatású nyomás nehezedik. Egyfelől a piacok kamatemelésre ösztökélik a vágtató infláció megfékezésének érdekében, másfelől viszont az államfő azt várja el, hogy tartsa alacsonyan a kamatokat a gazdasági növekedés támogatásának érdekében.

A magasabb kamat segít kordában tartani az inflációt és erősíti a nemzeti valutát. A gyengébb líra egyebek között azt eredményezi, hogy a cégeknek nehezebb fizetni külföldi devizában fennálló adósságaikat.