A Tel Szikmona nevű, Haifa közelében fekvő régészeti lelőhelyen
az izraeli kutatók felfedezték az eddigi legősibb, bibliai korból származó festékgyárat. Ezen a helyen a Bibliából is ismert királyi bíbor (héberül: argaman) és kék (thelet) színű festékeket állították elő tengeri csigák mirígyeiből.
Mint írják, ezzel először találtak bizonyítékot a bibliai időkben folytatott ipari festékgyártásra Izrael területén.
Fotó: Depositphotos
A neves Plos One tudományos folyóíratban közzé tett tanulmány szerint Tel Szikmonában az ásatásokon számos, a festékgyártást szolgáló eszközt és kerámiát találtak, amelyek alapján
több száz éven át működött a gyár, az i.e. 1100 -tól az i. e. VI. századig – vagyis valószínűleg az i. e. 586-ban történt babiloni hódításig, amelyben lerombolták a térség gazdaságát és Jeruzsálem első szentélyét.
Tel Szikmona területét már az 1960-as években elkezdték feltárni, késő bronzkori (i. e. 1500-1150) és bizánci kori (i. sz. IV.-VII. század) leletekre bukkantak, de a legrégebbi rétegeket eddig nem publikálták megfelelően.
Golan Salvi professzor, a haifai egyetem tudósa vezeti a feltárásokat, és egyben újraértékelte a korábban előkerült tárgyakat is. Meglátása szerint a festékgyár termékei valószínűleg eljutottak a jeruzsálemi Első Szentélybe is, mert a bíbor és a kék festék fontos szerepet játszott a szertartásokban és a papi öltözékekben.
A festéket háromféle tengeri csiga mirigyeiből nyerték ki. Tel Szikmona mellett a sziklás tengerfenék ideális élőhelyet nyújtott ezeknek az állatoknak, biztosította a szükséges nyersanyag állandó utánpótlását.
„A vaskor elején (kb. i. e. XII. században) Tel Szikmona kis föníciai falu volt, amely már foglalkozott bíborfesték-készítéssel, de még nem ipari méretekben”- közölte Salvi, aki szerint az i. e. IX. századtól a településen nem laktak, hanem egy védőfallal körülvett ipari központtá alakították át, vélhetően a festékgyártás érdekében.
Mózes öt könyve többször említi ezeket a színeket, például az imaköpeny rojtjának thelet-kéknek kellett lennie, de a babiloni fogság után feledésbe merült a festék eredete, és évszázadokig szimbolikussá lett a jelentése.
A festékgyártás bonyolult és munkaigényes folyamat volt, különleges technikai tudást igényelt. Egy családi műhelynél nagyobb infrastruktúrára volt szükség, ennek megfelelő szervezett, jól megtervezett ipari telepre bukkantak. Tel Szikmonában több tucat csigahéjat, lyukas edényt és kőedényt találtak, és egy kerámiaedényben valódi bíbor festékmaradványt is azonosítottak.
A feltárás új fényt vethet a bibliai szövegekre is, mivel megerősíti, hogy a szövegekben említett színek és rituálék technikailag és gazdaságilag is megvalósíthatók voltak már abban a korban, teszik hozzá a régészeti szenzációt bemutató cikkben.
