Ezekben az években emlékezünk az első nagy háború 100. évfordulójára. 1914-15-ben 140 ezer fős K und K hadsereg harcolt az erődrendszerben, köztük negyvenezer magyar baka. A Przemysl erődöt, akik nem látták, a komáromi erőd óriási változatának képzelik. A valóságban ez egy kettős erődlánc, mely koncentrikus körben veszi körül a várost. A külső, 45 kilométeres kör több kilométerre a várostól számos erődből áll. Az erődlánc elemei sem egyformák, a főerődök mellett kisebb, kiszolgáló erődöket is felépítettek. Az iszonyú nagyságrendű építkezés indoka, hogy Przemysl a Kárpátok legalacsonyabb hágóját védte: elestével a támadó orosz csapatoknak szabad útjuk volt Budapest és Bécs felé. A csatározások során Przemyslt egyszer kiéheztették az orosz csapatok, majd az osztrák-magyar haderő visszafoglalta. Az elkeseredett harcokban összességében mindkét oldalról közel százezer katona vesztette életét. A K und K korszak külső erődkörének legjobban megmaradt és leginkább szemléletes eleme, az I. számú (Salis Soglio „) erődláncszem Siedliskában található – kiszolgáló segéderődjeiből hat ma már ukrán területhez került. Muníció szállítására szolgáló liftek, kazamaták, földalatti  járatok, és a legénység szálláshelyéül szolgáló betonhéjú barakkok bonyolult rendszere ráébreszti a látogatót, hogy az itt állomásozó katonák számára ez a hely békeidőben is a reuma és tüdőbaj fészke volt. A külső erődrendszer gyalogosan és kerékpárral is bejárható.

A vérontás nem ért véget, mert ez a terület a II. Világháború előtt, alatt is határterület volt, váltogatva az állami fennhatóságot. Tulajdonképpen szinte egész korábbi történelme során is ide-oda csatolták. A Kárpát-medence eme Achilles-sarkán mindenki erődöt épített. A témában járatlan már el se tud igazodni a nagyjából a San-folyó mellett a szovjetek által kiépített Molotov-vonal, és a németek által létrehozott „Galícia” védelmi vonal bunkereinek szövevényei között. Przemysl külvárosában is találkozhatunk a Molotov-bunkerek egy-két maradványával. Az utak mentén itt is, ott is feltűnnek az egykori véres harcokra emlékeztető tankok és egyéb háborús relikviák.

Katonasírok és múzeumok

Ennyi csata következményeként a várost nemcsak erődrendszerek, hanem temetők láncolata is kíséri. Az osztrák-magyar, a német és az orosz hadsereg katonái nyugszanak itt dicséretes módon ápolt sírkertekben. A Przemyslawa úton juthatunk el az I. Világháborús katonasírok nagy csoportjához. A különféle nemzetek hősi halottait külön sírkertekben helyezték örök nyugalomra, a magyarokat az osztrák-magyar blokk közös sírkövén említik.  A lengyelek dicséretére legyen mondva, látogatásunkkor lengyel nemzeti szalaggal átkötött friss virágcsokor feküdt ezen a jelképes sírkövön. Egy másik, távoli kerületben (Zasanie) a Boleslawa Smialego utcában szintén kialakítottak egy osztrák-magyar sírkertet. Két magyar nemzeti szalagos koszorút a sok magyar turistacsoport által látogatott I.sz. erőd kapuján találtunk egyedül. Jövendő magyar turisták, ne felejtsetek el koszorúval emlékezni a sok tízezer magyar halottra!

A rideg betonerődökben folyó néha békés, gyakran háborús életre Przemysl múzeumaiban látható kiállításokból nyerhetünk életszerű benyomásokat. A Przemysl Nemzeti Múzeum új, elegáns, modern épületében található gazdag gyűjtemények egyike a hírhedt erőd mindennapjait mutatja be, fényképek, katonai uniformisok, fegyverek, tablók, sőt a háborús zajok felidézésével. Voltak magyar nyelvű tábori újságok is, népszerű volt a pipafaragás, nem véletlenül Pipa- és Harangtorony Múzeum is működik a város későbarokk óratornyában. Számos kém igyekezett elvegyülni a város forgatagában: a legnagyobb kárt okozó, lebukása után öngyilkosságot elkövető Redl ezredes többek között e rendkívül fontos erőd kényes titkait is kiszolgáltatta az oroszoknak. Egy másik épületben, a város történelmi múzeumában látható a lengyel és a magyar nép ezeréves kapcsolatát bizonyító ritka sírlelet: a honfoglalás kori magyar harcost, ahogy illik, saját lovával együtt temették el.