A víztömeg a Townsville térségében heteken át tartó heves esőzések eredménye. A kutatók légi felvételeket közöltek, amelyeken látható, ahogyan az egyik folyóból származó szennyeződés beteríti a korallzátony egyes régióit több mint 60 kilométerre a parttól. Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) tudósai megvizsgálták a Nagy-korallzátony területén a vízáramlatok kiterjedését és minőségét - írja a greenfo.

"Alacsony sótartalmat mértünk a felszín közelében 600 kilométer hosszan a part mentén. Ez azt sugallja, hogy nagy mennyiségű édesvíz kerül a Nagy-korallzátonyhoz" - mondta el Frederieke Kroon, az AIMS vízminőséget vizsgáló csoportjának munkatársa. A szennyezőanyagok magas koncentrációja miatt kevesebb fény jut a korallzátonyok körüli vízbe, ami befolyásolja a korallok és a tengeri fű növekedését - tette hozzá Kroon.

A szakértő szerint az AIMS kutatói egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a zátony képes lesz-e felgyógyulni ilyen gyakori és nagy mértékű katasztrófákból. A Nagy-korallzátony az egyik legfontosabb turistalátványosság Ausztráliában, évente több mint 6,4 milliárd dolláros bevételt generál és több mint 64 ezer munkahelyet teremt.

Az elmúlt hetekben Townsville és Queensland más területei hatalmas áradásokat éltek meg a heves esőzéseket követően, bizonyos régiókban 10 nap alatt annyi eső esett, amely egy évnyi mennyiségnek felel meg. A Nagy-korallzátony a bolygó egyik legsokszínűbb ökoszisztémája. A zátony jelenleg két egymást követő korallfehéredési hullámból gyógyul, amelyek 2016-ban és 2017-ben történtek. 2016-ban a Debbie nevű trópusi ciklon okozott benne súlyos károkat, majd a korallevő töviskoronás tengericsillag (Acanthaster planci) elterjedése okozott gondokat.