Ugyanakkor a turizmus mellett az üzleti kapcsolatokban, befektetésekben is jelentős erősödést hozhat a
magyar jelenlét. Hazánk ugyanis Japán egyik legfontosabb gazdasági partnere Közép- Európában, míg tavaly a kelet-ázsiai régióból érkezett a legtöbb befektetés Magyarországra.

A Magyar Pavilon célja az országimázs-építésen túl az is, hogy számos magyar vállalkozás számára teremtsen lehetőséget az üzletfejlesztésre és kapcsolatépítésre. Az Expo a világ három legfontosabb gazdasági, kulturális és turisztikai hatást kiváltó eseményének egyike.

A szervezők által várt több tízmillió látogatón túl a sajtó és közösségi-média megjelenéseken keresztül még nagyobb közönséghez érhetnek majd el a Magyar Pavilonról, magyar kultúráról és gasztronómiáról szóló tartalmak.

Ez jelentős mértékben növelheti hazánk turisztikai pozícióját és hozzájárul az országimázs építéshez is. Magyarország célja, hogy minél több vendéget fogadhasson a Világkiállítást követően a kelet-ázsiai régióból is, az üzleti együttműködések ösztönzésével egyetemben.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján tavaly közel 309 ezer vendég érkezett hazánkba ebből a régióból, akik közel 905 ezer vendégéjszakát töltöttek Magyarországon. Ezzel Kínából négyszeres, Dél-Koreából több mint háromszoros, Japánból pedig több mint duplája volt a vendégforgalom 2022-höz képest.

Az utazók számának gyorsütemű bővülése elsősorban annak köszönhető, hogy Budapestnek immár a régiónkban rekordszámú, 7 kínai nagyvárossal van közvetlen légiösszeköttetése.

Összesen pedig heti 21 járat közlekedik hazánk és Kína között. Az egyik legjelentősebb, a legnagyobb ázsiai légitársaság, a China Southern Airlines révén idén június végén épült légi híd Kuangcsou (Kanton) és Budapest között.

A kínai tartományi székhely jelentős légi csomópont, amelyen keresztül Japánból is nagyszámú utazó érkezik Európába, és várhatóan immár Magyarországra is. A Liszt Ferenc repülőtér idei állami tulajdonba vételével a magyar turizmus nemzetközi pozícióját még inkább erősítő infrastrukturális fejlesztések és további járatbővítések valósulhatnak meg.

„A jövő évi magyar jelenlétnek különös jelentőséget ad az is, hogy a világkiállítás időszakában Oszakában magyar diplomáciai képviselet is nyílik, ami várhatóan tovább mélyíti majd a két ország közötti, régóta fennálló kétoldalú kapcsolatait is.”

– mondta Aulner-Bálint Anna, Magyarország tokiói nagykövete az eseményt megnyitva. „Az ázsiai vállalatok meghatározó szerepet játszanak a magyar gazdaság növekedésében, így a Világkiállítás eredményesen segítheti a hazai kkv-k nemzetközi piacra lépését, a magyar tulajdonú vállalatok két- és többoldalú gazdasági kapcsolatainak erősítését. Japán felé dinamikusan nő a magyar export, az elmúlt évben ez a szám már az 1 milliárd dollárt is túllépte, azért dolgozunk, hogy ez a szám tovább nőjön.” – tette hozzá.

Kristó Ákos, az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta a tokiói sajtótájékoztatón, hogy az Oszakai Világkiállításon való megjelenés egyedülálló lehetőséget kínál Magyarország számára.

Az eseményre a szervezők 28 millió látogatót várnak.

A Világkiállítás helyszínének kialakítása okán a vendégek elhaladnak majd az épületünk előtt, ezáltal már kapnak egy benyomást Magyarországról és legalább 1 millió érdeklődő pedig a Magyar Pavilonban lévő kiállítást is megtekintheti. Az országimázs építésén túl a megjelenés fő célja a gazdasági együttműködések elősegítése a kelet-ázsiai régió országaival. Japán kiemelt gazdasági partnere Magyarországnak, hiszen a régió csak ezen országából több mint 180 vállalata van jelen itthon, az általuk befektetett tőkeállomány 3,2 milliárd euróra becsülhető, az általuk foglalkoztatott munkavállalók száma megközelítőleg 32.000 fő.

Az Expó fő témája a jövő társadalmának megtervezése

A jövő tervezése elképzelhetetlen a múlt ismerete és tisztelete nélkül, ezért a pavilon kiállításának középpontjába a magyar kultúra egy szeletének bemutatása került a népzenén keresztül.

A Magyar Pavilon fő attrakciója az immerzív színházi tér, amely a természet és hazánk közelségének élményét teremti meg. Egy élő, népzenei produkció várja majd itt a látogatókat 184 napon át, minden nap 10 órán keresztül. Cél ugyanakkor, hogy a Magyar Pavilon már formavilágával felkeltse a Világkiállítás közönségének figyelmét. A japán és magyar népi építészetben
egyaránt fellelhető természetes építőanyagok és építési módok inspirálták az építészeti koncepciót. A japán és magyar kultúra is erősen kapcsolódik a természethez, az ember és a táj viszonyához, így az épített és táji környezet a tervben egy egységben jelenik meg.