III. Amenhotep fáraó egy közel 13 méter magas, több mint háromezer évig darabjaiban heverő állószobrát leplezték le az egyiptomi Luxorban. A 18. dinasztia uralkodóját lépő pozícióban ábrázoló kőszobor III. Amenhotep temetkezési templomának északi kapujánál áll, nyugatra a fáraó egy hasonló képmásától, amelyet ez év márciusában állítottak helyre.

A gigantikus szobor fején Felső-Egyiptom fehér koronája látható, s mindkét kezében egy-egy papirusztekercset tart, amelyen a fáraó neve olvasható. Övébe egy sólyomfejjel díszített tőr van szúrva, s téglalap alakú csatján ugyancsak a 35 évig uralkodó III. Amenhotep neve olvasható.

A Nílus nyugati partján álló templom világszerte ismert a fáraót ábrázoló két ülőalakos Memnón-kolosszusról. A 21 méter magas szobrok mintegy 3400 évvel ezelőtt épültek. Az idén visszaállított szobrokat a templommal együtt egy pusztító erejű földrengés rombolta le Kr.e. 1200 táján. A vasárnap bemutatott 12,92 méteres, 110 tonnás állószobrot 89 nagyobb és számos kisebb darabból rakták össze, amelyeket súlyosan megkárosítottak olyan természeti erők, mint a földrengés és az áradások.

A Nílus partján évszázadok óta heverő darabok - csakúgy mint a márciusban helyreállított 12,35 méteres képmás esetében - az emberi vandalizmus nyomait is magukon viselték. A halotti templomot 1998 óta tárják fel egyiptomi és európai régészek. A projekt vezetője, a német-örmény Hourig Sourouzian szerint ezek a legnagyobb olyan állószobrok, amelyek egy egyiptomi királyt lépés közben ábrázolnak. III. Amenhotep (Kr.e. 1402 és 1364) 12 évesen került a trónra. Uralkodása alatt az óegyiptomi birodalom területe Szudántól egészen az Eufráteszig terjedt.

A fáraó idején Egyiptom élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a Földközi-tenger keleti medencéjének népeivel, országlását monumentális épületek, köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része és szobrok sokasága fémjelzi.