A település Montenegró leglátogatottabb városa, a turisták miatt pedig egyre több szálláshelyre van szükség. Az óriási mértékű építkezések miatt azonban a történelmi óváros szépsége lassan eltűnik. A Szabad Európa Rádió balkáni irodájának riportja szerint a város egyre inkább urbanizálódik és kulturális látképe romlik.

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete az év végéig adott időt arra, hogy az Adriai-tenger öblében található város visszafordítsa a folyamatot, azaz megtegyen mindent annak érdekében, hogy az óváros az eredeti formájában megmaradjon.

Aleksandra Kapetanovic építész elmondta, hogy az irányelvek szerint új városrendezési tervet kell létrehozni, és ez egyben a jelenleg folyó építkezések leállítását is jelenti - olvasható a Kotori-öböl ügyeivel foglalkozó Bokanews.me hírportálon.

A Dnevne Novine lap értesülése szerint a kormány májustól hat hónapra minden pítkezést leállított, illetve ez idő alatt új építési engedélyeket sem adnak ki. Kotor 1979-ben került fel a világörökségi listára, amikor a montenegrói partvidéket jelentős földrengés rázta meg, és az óváros mintegy fele megsemmisült.

A város és környéke az 1400-as évek elejétől az 1700-as évek végéig a velencei köztársaság uralma alatt állt, a városképet így nagyban meghatározza a velencei barokk építészet, és a középkori városközpont máig őrzi a velencei hangulatot. Kotor később az osztrák császárság, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá került.

Az UNESCO 2014-ben előbb határozottan megtiltotta a további építkezést a városban, később viszont ezt a határozatot enyhítette, és már csak javasolta, hogy az építkezések kontrollált körülmények között folyjanak a jövőben. Mivel ezeket a javaslatokat Montenegró nem tartotta be, a szervezet tavaly összeállított egy listát, amelyen a Kotor világörökségi listán tartásához szükséges lépések szerepelnek. A 12 pontos lista legfontosabb eleme, hogy az épületek felhúzása előtt egy bizottságnak kellene elbírálnia, az építkezés milyen hatással lenne a kulturális és természeti örökségre.

A 650 ezres Adria-parti Montenegró gazdaságának jelentős része az idegenforgalmon alapul, 2016-ban a bruttó hazai termék több mint 22 százalékát a turisztikai szektor tette ki. A 293,5 kilométer hosszú tengerparton egymást érik a szállodák, amelyek jelentős része orosz befektetésekből épült. Kotorban is hasonló a helyzet, ám ott ezzel a városképet is rontják az égbe nyúló betonmonstrumok, a helyi kis villák eltörpülnek és eltűnnek mellettük. A történelmi építmények mellett az UNESCO a természeti adottságok védelmét is elvárja a montenegrói vezetéstől, a Kotori-öböl ugyanis a szárazföldbe legmélyebben benyúló öblök egyike az Adriai-tengeren, fjordszerű alakja szintén látványosságnak számít.