A jordánok nagyon büszkék arra, hogy iskolázottak. Az arab világ lakóinak a fele analfabéta, ez az arány Jordániában tizennégy százalék. Ez a kedvező szám Husszein királynak köszönhető, aki kötelezővé tette az általános iskolai okatást. Húsz egyetem található a közel-keleti országban, többségük magánkézben. A jordán politikusok igyekeznek ugyanis mindent magánkézbe adni, a vízvezeték, az áramszolgáltatás is vállalkozók birtokában van.

Jelenleg Jordánia a közel-keleti térség egyetlen biztonságos országa – hangoztatta többször a Betlehemből származó palesztin idegenvezető, aki a Jordániai Turisztikai Minisztérium által szervezett tanulmányúton kalauzolt végig január utolsó hetében százhatvan magyar újságírót és utazásszervezőt. A study-tourt a Jordan Tours szervezte a Turisztikai Minisztérium támogatásával.

Az idei év ja­nu­ár­já­ban ti­zen­ki­lenc pá­lyá­zat ér­ke­zett a Gaz­da­sá­gi Mi­nisz­té­ri­um­hoz, en­­nyi­en sze­ret­tek vol­na tá­mo­ga­tást kap­ni a kong­res­­szu­si tu­riz­mus fej­lesz­té­sé­hez. A cél kong­res­­szu­si köz­pon­tok lé­te­sí­té­se, a nyer­te­sek: Pécs, Sze­ged, Deb­re­cen, Sop­ron.

Két­ezer­re te­he­tő a pa­lo­ták, a kas­té­lyok és a kú­ri­ák szá­ma Ma­gyar­or­szá­gon, eb­ből nyolc­száz a mű­em­lék, il­let­ve a mű­em­lék jel­le­gű épü­let. Me­gyén­ként mi­ni­mum egy tu­cat olyan kas­tély van, ame­lyik­ben szo­ci­á­lis, gye­rek- és re­ha­bi­li­tá­ci­ós ott­hon mű­kö­dik, már­pe­dig ezek nem kas­tély­nak va­ló in­téz­mé­nyek. A kas­tély­sor­so­kat is­mer­ve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a szo­ci­á­lis ott­hon­ként hasz­nált épü­le­tek van­nak a leg­ros­­szabb ál­la­pot­ban.

Ko­csis Ró­bert, az Észak-al­föl­di Re­gi­o­ná­lis Ide­gen­for­gal­mi Bi­zott­ság el­nö­ke már ki­hir­det­te a jö­vő évi pá­lyá­za­to­kat, en­nek fé­nyé­ben kér­tük fel az el­múlt évi ta­pasz­ta­la­tok ér­té­ke­lé­sé­re.

A régió legfontosabb értékei között említik az érintetlen természetet, a natúr természet gyümölcseit és a népi építészet emlékeit. A régió minden szög­letében más meglepetés fogadja a látogatót.

Idén szep­tem­ber­ben im­már har­ma­dik al­ka­lom­mal ren­dez­te meg Ázsi­á­ban köz­gyű­lés­ét a tu­risz­ti­kai vi­lág­szer­ve­zet. Az idei ren­dez­vény­re a vi­lág min­den ré­szé­ből ér­kez­tek a tu­risz­ti­kai ipar­ág pro­mi­nens kép­vi­se­lői. Az ide­gen­for­gal­mi szak­saj­tó 12 ne­ves kép­vi­se­lő­je ve­he­tett részt a nem­zet­kö­zi szak­mai csúcs­ren­dez­vé­nyen, köz­tük la­punk tu­dó­sí­tó­ja is.

A tu­riz­mus tör­té­ne­te ar­ról is szól, hogy egy há­bo­rú, vagy csu­pán csak egy fe­nye­ge­tett, bi­zony­ta­lan hely­zet men­­nyi­re visz­­sza­ve­ti az adott or­szág ide­gen­for­gal­mát.

Hor­to­bá­gyi hú­sos pa­la­csin­ta, deb­re­ce­ni töl­tött ká­posz­ta, nyír­sé­gi gom­bóc­le­ves, sza­lkai ba­tyu­le­ves, nyír­sé­gi gön­gyölt szűz­pe­cse­nye, haj­dú­sá­gi or­ja­le­ves; ta­lán ez az ételka­valkád is ér­zé­kel­te­ti, hogy az or­szág eme táj­egy­sé­ge igen gaz­dag gaszt­ro­nó­mi­a­i­lag. Az Észak-al­föl­di Re­gi­o­ná­lis Mar­ke­ting Igaz­ga­tó­ság ve­ze­tő­je már ko­ráb­ban el­árul­ta, ki­ad­ványt sze­ret­né­nek meg­je­len­tet­ni a gaszt­ro­nó­mi­á­ról, en­nek el­ső lé­pé­se­ként a leg­utób­bi Mé­dia-est te­rí­té­kén a sza­bol­csi, a haj­dú­sá­gi és a szol­no­ki spe­ci­a­li­tá­sok vol­tak.

Las­san be le­het raj­zol­ni az or­szág tér­ké­pén azo­kat a te­le­pü­lé­se­ket, ame­lyek él­ve­zik az ál­lam se­gít­sé­gét, és a Szé­che­nyi terv ke­re­té­ben gyógyturisztikai fej­lesz­té­se­ik va­ló­ra vál­hat­nak. Az ál­mok be­tel­je­sül­het­nek Har­kány­ban is, leg­alább­is re­mény­re ad­nak okot a leg­utób­bi tár­gya­lá­sok.

2001-ben a Phare Nem­ze­ti Prog­ram ke­re­té­ben Ma­gyar­or­szág hu­szon­két­mil­li­árd fo­rint vis­­sza nem té­rí­ten­dő tá­mo­ga­tást kap. Az el­fo­ga­dott pro­jek­tek­re a szer­ző­dé­se­ket 2003. jú­li­u­sá­ig le­het meg­köt­ni. To­váb­bi egy év ma­rad a meg­va­ló­sí­tás­ra. PHA­RE-tá­mo­ga­tás a csat­la­ko­zás­hoz köz­vet­le­nül kap­cso­ló­dó prog­ra­mok­hoz igé­nyel­he­tő.

A kor­mány idén tíz­mil­li­árd fo­rint­tal töb­bet költ tu­riz­mus­ra, az­az en­­nyi­vel emel­te meg a ka­bi­net a Szé­che­nyi terv tu­riz­mus­fej­lesz­té­si pá­lyá­za­ti ke­re­tét. Eb­ből öt­mil­li­árd fo­rint a ter­mál­für­dők fej­lesz­té­sé­re, a má­sik öt­mil­li­árd a gyógy­für­dők­kel kap­cso­la­tos ke­res­ke­del­mi szál­lás­he­lyek bő­ví­té­sé­re for­dít­ha­tó.

Ha­jós­nem­zet a magyar

De­cem­ber kö­ze­pé­től mű­em­lék a fehérvárcsurgói Kár­olyi-kas­tély­együt­tes és park­ja. Er­ről a nem­ze­ti kul­tu­rá­lis örök­ség mi­nisz­te­re ren­del­ke­zett, s ez­zel csat­la­ko­zott a Szé­che­nyi-terv cél­ki­tű­zé­se­i­hez. A Kas­tély- és vár­tu­risz­ti­kai alap­prog­ram­ban ugyan­is azt ír­ják, hogy a kas­tély­tu­riz­mus le­he­tő­sé­gei ki­hasz­ná­lat­la­nok. Az or­szág­ban há­rom­száz ki­emelt mű­em­lék vagy mű­em­lékegyüt­tes van, a szál­lo­dai, tu­risz­ti­kai hasz­no­sí­tá­sú kas­té­lyok, vá­rak, kú­ri­ák szá­ma vi­szont nem éri el a szá­zat sem. Ezen a rossz ará­nyon ja­vít majd a Kár­olyi-kas­tély­együt­tes, ha négy-öt év múl­va el­ké­szül re­konst­ruk­ci­ó­ja. Az elő­ze­tes szá­mí­tá­sok sze­rint a mun­ká­hoz egy­mil­li­árd fo­rint­ra lesz szük­ség.

Szé­che­nyi se­gít

Nem­zet­kö­zi vi­szony­lat­ban Ma­gyar­or­szá­gon a tu­riz­mus ke­vés jö­ve­del­met ter­mel, pe­dig a Föld 14. leg­ked­vel­tebb cél­ál­lo­má­sa Ma­gyar­or­szág, a tu­risz­ti­kai be­vé­te­lek te­kin­te­té­ben vi­szont csak a 38. he­lyen áll, ami a kö­zép­me­zőnyt je­len­ti. Ok­tó­ber vé­gé­ig hét szá­za­lék­kal több kül­föl­di lá­to­ga­tott Ma­gyar­or­szág­ra, mint egy év­vel ko­ráb­ban, az Uni­ó­ból vi­szont ke­ve­seb­ben jöt­tek. Az ide­gen­for­ga­lom­ból 3,1 mil­li­árd euróbevétel szár­ma­zott. A Szé­che­nyi Terv tu­riz­mus­fej­lesz­té­si prog­ram­já­ban az ol­vas­ha­tó, hogy az ága­zat fej­lesz­té­se hoz­zá­já­rul­hat a fi­ze­té­si mér­leg ja­ví­tá­sá­hoz, de eh­hez a je­len­le­gi hely­zet meg­vál­toz­ta­tá­sa szük­sé­ges. A ma­gas ven­dég­for­ga­lom, ala­csony be­vé­tel he­lyett, a ki­sebb ven­dég­szám na­gyobb be­vé­tel el­éré­se a cél. A Gaz­da­ság­ku­ta­tó Rt. mun­ka­tár­sa Skultéty Lász­ló sze­rint az a tény, hogy egy­re töb­ben ér­kez­nek Por­tu­gá­li­á­ból, Spa­nyol­or­szág­ból és Hol­lan­di­á­ból már a ten­den­cia meg­vál­to­zá­sát jel­zi.