A napokban a kormány elfogadta a tízéves egészségturizmus-fejlesztési programot, pont az ország egyik dinamikusan fejlődő fürdővárosában, Hajdúszoboszlón tartott ülésén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: céljuk, hogy Magyarországon magas minőségi követelményeknek megfelelő gyógyfürdői rendszer alakuljon ki. Ez jó hír. Rossz hír viszont, hogy az ország egyik patinás fürdője kerül veszélybe a politikai harcok miatt. A helyszín: Harkány.
Az elmúlt héten kiderült: a harkányi képviselő-testület megszavazta, hogy a harkányi fürdő pályázzon egy másfélmilliárdos projekt megvalósítására a Széchenyi tervből. A következő beadási határidő augusztus tizenötödike. Ehhez azonban még két dolog szükséges. Az egyik: még hiányzik a megyei közgyűlés igene. Tasnádi Péter, a területfejlesztési bizottság elnöke azt mondta, szeretnék látni az OTP tételes ajánlatát és azt, hogy a bank nyolcszázmillió forintig fedezetet vállal. Ez az ajánlat nem érkezett meg a Baranya megyei közgyűléshez. Amennyiben a fedezetvállalás nyolcszázmillió forint körül lesz, abban az esetben a megyei közgyűlés elnöke aláírja a Széchenyi terv keretében benyújtandó pályázatot. A másik: a beadásához még hiányzik egy másik aláírás is a fürdőigazgatóság közgyűlésétől, itt a héten szavaznak.
Mielőtt a vita gyökerét és történetét kielemeznénk, egy ténnyel szembesülni kell: az országban négy nyereséges fürdő van, ezek közül az egyik a harkányi. A következő öt évben a szükséges rekonstrukciók ötszázmillió forintot igényelnének, azonban ez nem egy piacképes fürdő kialakítását jelentené. További másfél milliárd forintos beruházásra lenne ahhoz szükség, hogy a harkányi fürdő a kor színvonalának megfelelően működjön. Gyógyszállót akarnak építeni, korszerűsítenék a medencéket is. A fürdő azért nem pályázott eddig a Széchenyi terv keretében támogatásra, mert nem tudják eldönteni, kié legyen a fürdő, ki felügyelje azt?
Hónapok óta vitázik a Baranya megyei és a harkányi önkormányzat. Pécs és Harkány üzenget, veszekszik, tárgyal a kulisszák mögött. A vita gyökere 1991-ig nyúlik viszsza. Ekkor az állami tulajdonú közfürdőket át kellett adni a települési önkormányzatoknak. A Baranya megyei fürdővállalat lemondott Szigetvárról, Siklósról, Harkányról viszont nem. Aztán 1995-ben egy belügyi határozat megosztotta a fürdő tulajdonjogát, ötven-ötven százalékban Harkány és a megye között.
A megyei önkormányzat fontolgatta, hogy eladja a fürdőt: másfél milliárd forintot kértek a fürdőbeli részesedésükért. Az sem zavarta az illetékeseket, hogy több ezer helyi lakos munkahelye függ a döntéstől. Pályázatukra azonban senki nem jelentkezett. Egy osztrák cég akár négymilliárd forintot is adott volna a fürdőért, de visszahátráltak, amikor megtudták, hogy a fürdőnek csak a fele eladó. A harkányiak viszont az ötvenszázalékos tulajdonért csak 376 millió forintot ajánlottak, néhány héttel később ugyan ezt az összeget felemelték ötszázmillióra. Harkánynak elővásárlási joga van. A harkányi polgármester azért kínált csak ötszázmillió forintot, mert egy megállapodás értelmében hét évig a tulajdonosok nem vehetnek ki pénzt a fürdő nyereségéből.
A Baranya megyei önkormányzat az eladásból nyert pénzt a Pécs-pogányi Reptér fejlesztésére költené. Szerintük ez fellendítené a harkányi turizmust is. Július elején a megyei közgyűlés elnöke új ajánlattal állt elő: ha a város hajlandó részt venni a másfél milliárdos fejlesztésben, akkor cserében megkapják a vezérigazgatói posztot, de csak azután, miután megérkezett az értesítés arról, hogy a Széchenyi terv keretében támogatják a fejlesztést. A vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Tasnádi Péter azt mondta: ezt a feltételt a harkányi polgármester nem fogadta el, azóta nem volt napirenden. A vita tart, a beadási határidő pedig – mire lapunk megjelenik – már le is járt. Az ügyre hamarosan visszatérünk.