A Mahart Tours Uta­zá­si Iro­da nem­ré­gi­ben mu­tat­ta be új ka­ta­ló­gu­sa­it, ame­lyek­ben to­vább­ra is Cip­ru­sé, Egyip­to­mé és Iz­ra­e­lé a fő­sze­rep. De is­mét le­het ha­józ­ni a Du­nán Bu­da­pest­ről Passauig. Krucsai Zsolt iro­da­ve­ze­tőt nem­csak er­ről, ha­nem az el­múlt he­tek hí­re­i­ről is kér­dez­tük.

– Nem­rég egy kon­fe­ren­ci­án azt nyi­lat­koz­ta a Köz­le­ke­dé­si Mi­nisz­té­ri­um mun­ka­tár­sa, hogy a ti­szai ha­jó­zás ta­valy ti­zen­hat­mil­li­ós vesz­te­ség­gel járt, de ez az ös­­szeg nem is olyan ma­gas. Ezt önök is így lát­ják?

– A ci­án­szen­­nye­ző­dés és az ár­víz mi­att a ha­jó­zá­si sze­zon a Ti­szán két-há­rom hó­nap­ra zsu­go­ro­dott. Be­vé­te­lünk ta­valy ki­lenc és fél­ mil­lió fo­rint lett, a ter­ve­zett ös­­szeg negy­ven­két szá­za­lé­ka. Egyéb­ként a ti­szai ha­jó­zás so­ha nem volt nye­re­sé­ges. Nyolc éve pró­bál­ko­zunk, ti­zen­öt ki­kö­tőt tar­tunk fönt. Most gon­dol­ko­dunk azon, hogy ko­mo­lyabb mé­re­tű ren­dez­vény­ha­jó­kat vi­szünk a Ti­szá­ra, fő­leg Sze­ged kör­nyé­ke le­het ígé­re­tes.

– Fel­ve­tő­dött, hogy nem­zet­kö­zi jo­gi­lag tisz­táz­ni kel­le­ne a fo­lyó stá­tu­sát, mi­vel töb­ben ér­dek­lőd­tek kül­föld­ről, ho­gyan tud­ná­nak To­kaj és Belg­rád kö­zött ha­józ­tat­ni?

– Ma a Ti­szán csak ma­gyar lo­bo­gó alatt le­het köz­le­ked­ni. Nem­zet­kö­zi cé­gek va­ló­ban ér­dek­lőd­tek, fő­leg ka­bi­nos üdü­lő ha­jók iránt, mi­vel a Ti­szán csak se­kély me­rü­lé­si ha­jók­kal le­het köz­le­ked­ni.

– A Du­na az ered­mé­nye­sebb ága­za­tuk: mek­ko­ra volt ott ta­valy a nye­re­ség?

– Egy­mil­li­árd-nyolc­száz­mil­lió fo­rin­tos be­vé­tel mel­lett két­száz­negy­ven­mil­lió fo­rint volt az adó­zás előt­ti nye­re­sé­günk, eb­ben a ti­szai vesz­te­ség is ben­ne van.

– Mi­ért nem ta­lál­nak ki új prog­ra­mo­kat? A du­nai kí­ná­lat nem na­gyon vál­to­zik: sé­ta­ha­jó, Bu­da­pest–Bécs stb.

– Egy éven be­lül aka­runk a Bu­da­pest ha­jó­nál egy na­gyobb kon­fe­ren­cia ha­jót ven­ni, ez az egy­sé­günk ugyan­is na­gyon nép­sze­rű. Szin­te min­den má­so­dik nap fog­lalt. Sze­ret­nénk egy ka­bi­nos ha­jót is be­sze­rez­ni, de az na­gyon drá­ga. Le­het, hogy egy nem­zet­kö­zi cég­gel kö­zö­sen kell meg­ve­gyük.

– Mi a vé­le­mé­nye, Szer­bi­á­ban ren­de­ző­dik a hely­zet, be­in­dul a ha­jó­zás?

– A híd­roncs­ok Új­vi­dék­nél vál­to­zat­la­nul a víz­ben ta­lál­ha­tók, az sem tisz­tá­zott, hogy men­te­sí­tet­ték-e a fo­lyót az ak­nák­tól. Van, aki ta­gad­ja az ak­nák lé­tét, de ezt sen­ki nem jár­ta vé­gig, sen­ki nem el­len­őriz­te. Amíg ezt a két dol­got nem tisz­táz­zák, ad­dig sen­ki nem mer oda utat szer­vez­ni.

– Mek­ko­ra az ér­dek­lő­dés a gö­rög szi­ge­tek, Cip­rus és Egyip­tom iránt?

– Nyu­ga­ton a ha­jós utak ös­­sze­ha­son­lít­ha­tat­la­nul nép­sze­rűb­bek, mint Ma­gyar­or­szá­gon. A föld­kö­zi-ten­ge­ri lu­xusha­jó­utak­ból azon­ban már mos­ta­ná­ig an­­nyit ad­tunk el, mint ta­valy egész év­ben. Egyip­to­mot úgy szer­vez­zük meg pél­dá­ul, hogy a ní­lu­si ha­jó­zá­sé a fő­sze­rep, de szá­raz­föl­di szál­lást is fog­la­lunk. A nem­zet­kö­zi komp­je­gyek el­adá­sá­ban pi­ac­ve­ze­tők va­gyunk, ná­lunk a ma­gyar pénz­tár­cák­hoz sza­bott ára­kon le­het a komp­je­gye­ket meg­vá­sá­rol­ni.