AZaid Naffa vezette iroda 2000 szeptembere óta visz vendégeket Jordániába hazánkból. Tavaly a magyar turisták száma elérte a hatezret, míg korábban csak négyötszáz magyar utazott Jordániába. A jelentős emelkedés annak köszönhető, hogy alig több mint százezer forintért kínálták a három-, négycsillagos szállodai elhelyezést és a repülőjegyet. Idén a paletta tovább bővül: két- és háromcsillagos szállodai elhelyezést és charterrepülőjegyet is árulnak majd a szezonban hatvan- hetvenezer forinttól.

Miután megérkeztünk Jordániába, a reptérről a busz a fehér városnak is nevezett Amman milliomosnegyedébe vitte az újságírókat, ahol minden ház fehér mészkőből épült. Amman egykoron hét dombra épült, épp úgy, mint Jeruzsálem és Róma. Ma azonban már harminchét dombon fér csak el.

Aki Jordániába érkezik, az biztos, hogy ellátogat Madabába, az ország legnagyobb keresztények lakta városába, amely mozaikiskolájáról, és a világon egyedülálló mozaiktérképéről híres. Ez a térkép egy százéves templomban látható, melynek építésekor került elő a föld alól a térkép, ami önmagában is egy csoda. Mértani pontossággal ábrázolja a Közel-Keletet Gázával, Jeruzsálemmel és a többi szent várossal. A Nílus deltájáig minden hegy, völgy jelölve van A huszonötször ötméteres térképet a hatodik században készítették, kétmillió színes kőből.

A várostól tíz kilométerre fekszik a Nebo-hegy, innen lenézhetünk a Jordán-völgyre és a Holt tengerre; Jeruzsálem és Betlehem is feltűnik a messzeségben. A Nebo-hegyről pillantotta meg Mózes a Szentföldet, ma erre egy kőszobor emlékeztet. Az Ammantól délre fekvő városba az ötezer éves Királyi főúton juthatunk el.

A keresztények számára kihagyhatatlan a keresztelés parkja, Bethany település, amit csak úgy emlegetnek, hogy: a „Jordán mögött”. Itt élt Keresztelő Szent János. Ma is látható az egykori vízvezetékrendszer, egy mozaikfolyosó, a keresztelőmedence. Második János Pál is ellátogatott ide, ennek emlékét egy kőkapu őrzi. A Jordán vizét műanyag kannában árulják.

Az egyik legjelentősebb zarándokút a Jordán folyó és a Nebohegy között fekszik. Egykoron a zarándokok végigmehettek Jeruzsálemtől a Nebo-hegyig, érintették Jerikót, a Jordán folyót, a keresztelés színhelyét, Bethanyt, majd felértek a Nebo-hegyre. Ezt az utat mára újraélesztették, köszönhetően az 1994-es Jordán-Izraeli békeegyezménynek, ekkor nyitották meg a keresztelés régészeti parkját, és néhány új utat Jordániában. Amikor a bizánci korban kitalálták ezt az utat, akkor az volt a cél, hogy a zarándokok elérjék az ó és újtestamentum hőseinek emlékét, emlékezzenek Ábrahámra, Jákobra, Mózesre, Keresztelő Szent Jánosra és Jézus Krisztusra.

Az ötmilliós jordán lakosság tíz százaléka görög katolikus, a többiek muzulmánok. Ezért nem véletlen, hogy az utcán főleg férfiakat látni, estére a nők teljesen eltűnnek. Többnejűség csak a szegények között divat ma már. Egy átlagos család öt főből áll: három gyerek a szokás. A nők közül többen öltöznek csadorba, mint „civil ruhába”. A fejüket palesztin kendőbe öltöztetett férfiak itt is, mint minden más iszlám országban, naponta többször mecsetbe járnak, az imára szólítást mindenhonnan hallani.