Nem­zet­kö­zi vi­szony­lat­ban Ma­gyar­or­szá­gon a tu­riz­mus ke­vés jö­ve­del­met ter­mel, pe­dig a Föld 14. leg­ked­vel­tebb cél­ál­lo­má­sa Ma­gyar­or­szág, a tu­risz­ti­kai be­vé­te­lek te­kin­te­té­ben vi­szont csak a 38. he­lyen áll, ami a kö­zép­me­zőnyt je­len­ti. Ok­tó­ber vé­gé­ig hét szá­za­lék­kal több kül­föl­di lá­to­ga­tott Ma­gyar­or­szág­ra, mint egy év­vel ko­ráb­ban, az Uni­ó­ból vi­szont ke­ve­seb­ben jöt­tek. Az ide­gen­for­ga­lom­ból 3,1 mil­li­árd euróbevétel szár­ma­zott. A Szé­che­nyi Terv tu­riz­mus­fej­lesz­té­si prog­ram­já­ban az ol­vas­ha­tó, hogy az ága­zat fej­lesz­té­se hoz­zá­já­rul­hat a fi­ze­té­si mér­leg ja­ví­tá­sá­hoz, de eh­hez a je­len­le­gi hely­zet meg­vál­toz­ta­tá­sa szük­sé­ges. A ma­gas ven­dég­for­ga­lom, ala­csony be­vé­tel he­lyett, a ki­sebb ven­dég­szám na­gyobb be­vé­tel el­éré­se a cél. A Gaz­da­ság­ku­ta­tó Rt. mun­ka­tár­sa Skultéty Lász­ló sze­rint az a tény, hogy egy­re töb­ben ér­kez­nek Por­tu­gá­li­á­ból, Spa­nyol­or­szág­ból és Hol­lan­di­á­ból már a ten­den­cia meg­vál­to­zá­sát jel­zi.

– Mit gon­dol, nem kell at­tól a tény­től meg­ijed­ni, hogy stag­nál a né­met tu­ris­ták szá­ma, míg az oszt­rá­ko­ké csök­kent? Igaz, a len­gyel sta­tisz­ti­kák is ha­son­ló ten­den­ci­ák­ról árul­kod­nak.

– Az oszt­rá­kok ko­ráb­ban kö­ze­li és jó adott­sá­gok­kal ren­del­ke­ző or­szág­ként ke­res­ték fel Ma­gyar­or­szá­got. Nem an­­nyi­ra a gaz­da­gabb ré­te­gek, in­kább a sze­gé­nyek jöt­tek az ol­csó­ság mi­att. Ta­lán a mar­ke­ting stra­té­gi­á­nak kö­szön­he­tő­en mos­ta­ná­ban, ko­ráb­ban nem jel­lem­ző or­szá­gok­ból, pél­dá­ul Por­tu­gá­li­á­ból és Spa­nyol­or­szág­ból is ér­kez­nek tu­ris­ták. Ha a ki­sebb ven­dég­szám na­gyobb be­vé­tel el­éré­sét tá­mo­gat­ja a Szé­che­nyi Terv, ak­kor az olyan prog­ram, ami jó irány­ba visz. Nem szél­lel szem­ben pró­bál po­li­ti­zál­ni, ha­nem rá­se­gít a mi­nő­sé­gi tu­riz­mus­ra, hisz ab­ból ke­ve­sebb mun­ká­val több hasz­not le­het húz­ni, és ez vonz­za a be­fek­te­tő­ket. Nem a mi­nisz­té­ri­um ta­lál­ta ki, hogy eb­be az irány­ba kell men­ni, a ter­mé­sze­tes fo­lya­ma­tok­ra rá­se­gít­ve dol­goz­ta ki ezt a prog­ra­mot.

– Mi­ért je­lent a spa­nyol és a por­tu­gál tu­ris­ta ma­ga­sabb mi­nő­sé­get, mint a né­met és az oszt­rák?

– Aki ilyen mes­­szi­ről jön, az ál­ta­lá­ban re­pü­lő­vel ér­ke­zik és va­ló­szí­nű­leg nem kem­ping­ben, ha­nem szál­lo­dá­ban, de leg­alább pan­zi­ó­ban la­kik. A re­pü­lős tu­ris­ták ele­ve töb­bet kény­te­le­nek köl­te­ni.

– Hoz­zá já­rult-e ez ah­hoz, hogy a szál­lo­dák ki­hasz­nált­sá­ga 49 szá­za­lé­kos volt ok­tó­ber vé­gé­ig, míg az öt- és négy­csil­la­gos szál­lo­dák­nál ez az arány 66 szá­za­lék?

– Bu­da­pes­ten fő­leg öt­csil­la­gos szál­lo­dák épül­nek je­len­leg is, és há­rom év alatt vár­ha­tó­an öt­ven szá­za­lék­kal meg­nő a ka­pa­ci­tás a négy- és öt­csil­la­gos ka­te­gó­ri­á­ban. Ez azt jel­zi: a kül­föl­di tő­ke is fel­is­mer­te azt a ten­den­ci­át, hogy a mi­nő­sé­gi tu­ris­ták a fő­vá­ros­ba jön­nek in­kább. A vi­dé­ket még nem na­gyon fe­dez­ték fel a nyu­ga­ti­ak és a ten­ge­ren­tú­li­ak.

– Se­gít­het-e a vi­dék fel­fe­de­zé­sé­ben a Szé­che­nyi prog­ram, fej­lesz­te­ni akar­ják a gyógy- és ter­mál­tu­riz­must, a kas­tély- és vár- il­let­ve a kon­fe­ren­cia­tu­riz­must?

– Ezek vi­szony­lag szűk ré­te­ge­ket cé­loz­nak meg. A gyógy- és ter­mál­tu­riz­mus jó irány­vo­nal, mert az idő­sek ke­zel­te­tik ma­gu­kat. A kor­ös­­sze­té­tel vál­to­zá­sa mi­att ez egy bő­vü­lő pi­ac, egy­re gyak­rab­ban fi­nan­szí­roz­nak a ma­gán egész­ség­biz­to­sí­tó pénz­tá­rak re­ha­bi­li­tá­ci­ót. Kas­té­lyok­ban Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban is ke­ve­sen pi­hen­nek. A mi­nő­sé­gi tu­riz­mus­nak ki­sebb a pi­a­ca. A kon­fe­ren­cia­tu­riz­mus igen prog­res­­szív ága­zat, ha van va­la­mi, ami ez­zel szem­ben hat az az úgy­ne­ve­zett e-kon­fe­ren­cia; a há­lón vagy te­le­fo­non bo­nyo­lí­ta­nak le meg­be­szé­lé­se­ket. Azért az Eu­ró­pai Unió bü­rok­rá­ci­á­já­hoz hoz­zá­tar­to­zik a sze­mé­lyes meg­je­le­nés, ta­lán ki­csit utó­pisz­ti­kus az e-kon­fe­ren­ci­ák ter­je­dé­sé­től tar­ta­ni, de ez kor­lá­toz­hat­ja a kon­fe­ren­cia­tu­riz­mus pi­a­cát.

– 2001-ben és 2002-ben több mint húsz mil­li­árd fo­rint jut a tu­riz­mus fej­lesz­té­sé­re. Mi­re lesz ez elég, ará­nyos-e a Szé­che­nyi Terv el­kép­ze­lé­se­i­vel?

– Ar­ról nincs in­for­má­ci­óm, hogy ezt mi­re köl­tik. Gon­do­lom, sze­re­pel­nek ben­ne ked­vez­mé­nyes ka­ma­tok, hi­te­lek, ka­mat­tá­mo­ga­tá­sok. Azt is el tu­dom kép­zel­ni, te­lek­biz­to­sí­tás­sal az ön­kor­mány­za­to­kat is be­von­ják a be­ru­há­zá­sok­ba.

– A bel­föl­di tu­riz­mus mint­ha el­moz­dul­na a holt­pont­ról, de a cseh és a len­gyel ada­tok­kal ös­­sze­vet­ve még min­dig cse­kély a mér­té­ke.

– Sok vál­lal­ko­zás kép­te­len a mi­nő­sé­gi tu­riz­mus igé­nye­i­nek meg­fe­lel­ni, a Ba­la­ton­nál is jól lát­szik: egy­re ke­ve­sebb né­met jön fi­ze­tő szál­lás­he­lyek­re, he­lyü­ket a ma­gyar ven­dé­gek ve­szik át. Ez azt je­len­ti, hogy a sze­gény kül­föl­di­e­ket fel­vált­ják a gaz­dag kül­föl­di­ek, il­let­ve a ma­gya­rok fog­lal­ják el az ő he­lyü­ket.