Minden ember szereti a sört, legfeljebb még nem tud róla
A legfrissebb Fesztivál Insider című lapszámunkban részletesen foglalkozunk három népszerű fesztiválital -a sör, a bor s a pálinka - hazai helyzetével. Ami kimaradt, itt olvashatják, a többiért pedig itt tudnak előfizetni!
Globális trend a minőségi sörök iránti kereslet növekedése, amely kétségtelenül itthon is meghatározza a piacot. A magyar sörpiacon is folyamatosan nő a prémiumsörök forgalma, a szuperprémium termékek iránti kereslet pedig jelentősen élénkült az év első felében. Hazánkra az otthoni sörfogyasztás a jellemzőbb, amelynek aránya 65 százalék, szemben a vendéglátóhelyi fogyasztás 35 százalékával – tudtuk meg az Agrárminisztériumtól. Nem meglepő, hogy az elmúlt évek statisztikája szerint a nyári melegben nő a sörfogyasztási kedv, kánikula esetén nagyságrenddel több korsó sör fogy.
Kisüzem - nagyüzem
Az Agrárminisztérium adatai szerint a kisüzemi sörfőzdék száma folyamatos növekedést mutat, 2017-ben már 86 cég tevékenykedett a 2016-os 79-hez képest. Az általuk generált árbevétel is nő, a hazai piac meghatározó szereplőivé váltak a különleges minőségi sörök tekintetében. Ezek jellemzően hazai kézben lévő vállalkozások.
Bár a kisüzemi sörfőzés egyre népszerűbb, nem tudja megközelíteni a nagyüzemit, jelenleg csupán 2-3%-os a piaci részesedése. Ábrahám Máté, a The First The Craft Beer munkatársa szerint a kisüzemi sörfőzők további terjeszkedésének a nagy gyárak szerződései jelentik az egyik gátját. Jelenleg a nagy gyárak kizárólagos szerződéseket kötnek vendéglátóhelyekkel, így nem marad esélye, hogy azok kipróbáljanak egy kisüzemi sört.
A négy magyarországi nagy gyártó a szuperprémium, a prémium, a mainstream, az olcsó és az egyéb (gyümölcsös ízesítésű sör, alkoholmentes sör, búzasör stb.) kategória mindegyikében rendelkezik márkákkal. Knap Gábor (a Beerporn.hu sörmagazin főszerkesztője) szerint - bár folyamatos az új termékek megjelenése -, még mindig van hely az újabbaknak. A nemzetközi sörgyártó óriáscégeknél megfigyelhető, hogy ami működik a környező országokban, azzal sok esetben megpróbálkoznak itthon is, és fordítva. Például Szlovákiában kijött a Dreher Pale Ale-re hasonlító Šariš Ejl, de Lengyelországban vannak már olyan nagyüzemi sörmárkák, amelyek 6-8 féle sörtípust kínálnak, hasonlóan, mint itthon a Soproni Óvatos Duhaj termékcsalád, amelyből jelenleg négy féle van a piacon - IPA, APA, barna, és meggyes - szeptemberben pedig jön egy porter. A lehetőségek széles körűek, de persze ne várjuk, hogy egy nagyüzemi márka mondjuk sour ale (savanyú) sörrel jelenik meg - az nem tudna elterjedni széles körben - teszi hozzá Knap Gábor.
"Minden ember szereti a sört, legfeljebb még nem tud róla"
– vallja Ábrahám Máté és hozzáteszi, hogy még mindig sokat kell edukálni a fogyasztókat. „Időt, energiát fordítani arra, hogy elmagyarázzuk, hogy az ale és a láger között mi a különbség, vagy az IPA és az APA között, mitől lesz egy sör sötét vagy világos. Ez szerintem a legtöbb ember fejében - aki csak fogyasztja a sört - nincs tisztázva" - mondja a szakember. A fogyasztók edukálásának jó eszköze az egyre népszerűbb főzdelátogatások/sörtúrák, ahol a csoportok megismerik a technológiai berendezést és megtudják, melyik sör milyen, miért olyan, és hogyan készül. "Például a legtöbb ember fejében még az is kérdés, hogy komlóból főzik- e a sört. Nem, komlót használnak fel hozzá, de malátából főzik. Vagy van, aki a főzőüstnél megkérdezi, hogy itt már van alkohol a sörben? Nem, az erjesztés során, abban a minimum 21 napban kerül bele, amikor erjed a sör" - teszi hozzá.
A vezetett főzdelátogatások egyre népszerűbbek hazánkban. A First ilyen programjai iránti érdeklődést mutatja, hogy míg tavaly év végén pénteken egy, szombaton pedig 1-2 csoport volt jellemző, már pénteken 2, szombaton 3. Sőt, általában már 1-2 hétre előre betenek a helyek.
"Edzett" fogyasztók
Belvárosi Sörfesztivál sajtómegjelenésein is dolgozó Knap szerint a fesztivál látogatói "söredzettek" voltak. Ezt jól mutatja, hogy egy New England IPA-t választottak a fesztivál sörének, ami az IPA-közt is speciális kategória: gyümölcsös és igen komlós sörtípus. Fontos még, hogy nem csak megszavazták, hanem szívesen (és sokat) fogyasztották is a látogatók.
Knap Gábor szerint a hazai sörfogyasztók el vannak kényeztetve abból a szempontból, hogy milyen sörtípusok és milyen minőségben érhetőek el. A magyar TOP főzdék termékei minőség és változatosság szempontjából is a világ élvonalába tartoznak. Az újabbnál újabb főzetek egy része ugyan csak időszakosan érhető el, de biztosítja a változatosságot
Alapanyag
"Bízom abban, hogy a lokális felé kezdenek el húzni. És nem az lesz az elsődleges gondolat, hogy ha jó sört akarok inni akkor az cseh vagy német esetleg amerikai. Hanem az a gondolat is előjön, hogy a magyar az jó, és a helyit támogatom" - mondja Ábrahám Máté.
Jelenleg Magyarországon egy malátázó cég van Dunaújvárosban, de csak nagy gyáraknak ad el. Komlótermesztéssel csak kis privát kezdeményezésekben találkozni, ez csupán néhány saját főzetre elegendő. A támogatási rendszer alakulásával várhatóan könnyebbé válik a hazai komlótermesztés helyzete. Élesztő tekintetében pedig itthon is kezdenek megjelenni azok a pici cégek, melyek különböző törzsekből élesztő szaporítást helyben végzik el, és nem Dániából vagy mondjuk USÁból kell rendelni.
Zöldülő söripar
Knap Gábor szerint a környezettudatosság forró téma a söriparban, mivel egyre erősödő a politikai és társadalmi nyomás a fenntarthatóságra. Itthon például csökkentik a sörgyártáshoz felhasznált víz mennyiségét, de még bőven van mit tenni. Például az üvegvisszaváltási rendszer fejlesztésével.
A Belvársosi Sörfesztivál ebből a szempontból előremutató volt a műanyagmentességgel. Ehhez hozzá tartozik, hogy a prémium (sör)fogyasztó nem szeret műanyag pohárból inni. A borfesztiválokon ez már régóta megoldott, itt volt az ideje, hogy egy sörös fesztivál tegye le a voksát a műanyagmentesség mellett.
