Változás a szőlőfelvásárlásban
Magyarország jelentős szőlőfelvásárló pincészeteivel folytatott egyeztetést a Földművelésügyi Minisztérium és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amelynek során a borszőlő értékesítését és vásárlását szabályozó HNT piacszervezési intézkedés gyakorlati kérdéseit vitatták meg.
Cél a hosszú távú kiszámíthatóság
A HNT július 12-én fogadta el azt az új piacszervezési intézkedéscsomagot, amelynek célja az átlátható és hosszú távon kiszámítható felvásárlási viszonyok kialakítása. Azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik 10 tonna feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel borszőlőt három módon kell az árat meghatározniuk: szerződésben, nyilvános árajánlatban, vagy képlet alapján.Tehát amennyibennem jön létre szerződés, a felvásárlói árat árprognózissal határozzák meg, mely alatt nem lehet felvásárolni.
Szoros határidő
Már idén augusztus 15-ig kell meg kell kötni a felvásárlók és a szőlőtermelők közötti szerződéseket és a szőlőszállítási bizonyítványok kiállításakor kell majd bemutatni a hegyközségi szervezet képviselőjének. A szőlőfelvásárlásra vonatkozó piacszervezés intézkedés tehát nem állami intézkedés, hanem egy alulról jövő szakmaközi egyeztetés eredménye, melyre már régóta nagy szükség volt a termelők és a felvásárlók között kialakult feszültség csökkentésére. Így az ellenőrzést is a HNT szervezet vállalta a hegybírók által. A HNT pedig augusztus első 10 napjában végzi el az árkalkulációt az adott évre - tájékoztatta a sajtó képviselőit Légli Ottó, a HNT elnöke.
Évtizedek óta húzódó probléma
A HNT elnöke szerint a termelők és a felvásárlók között a felvásárlói árak miatt kialakult feszültség már egy évtizedek üta húzódó probléma. Az intézkedéstől azonnali hatást nem várnak, azonban 1-2 év után már várható, hogy egy stabil, jó kapcsolat alakul majd ki a felvásárlók és termelők közöttt, mely nem csak egy adott szezonra, hanem egy egész évre, sőt több évre szól, ahol a két fél együtt alkalmazkodnak a borpiaci viszonyokhoz. A borászati szakmában ugyanis éles a verseny és a borászoknak a tervezés szempontjából is rendkívül kényeges, hogy milyen szőlőt fognak feldolgozni.
Az állam csak a koordinációt végzi
Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a témában tartott sajtótájékoztatón kifejtette: „Az agrárkormányzat célja, hogy minden ágazatban biztosítsa a termelők és a feldolgozók közötti megfelelő koordinációt. Mivel a szőlő-bor ágazatnak jól működő a szakmaközi szervezete van, a szőlő- és borpiac szervezése nem kizárólag jogszabályi úton rendezhető. Egyes területeken, így a piacszervezésben is lehetőség van arra, hogy a szakmai önkormányzat tagjaira nézve kötelező intézkedéseket fogadjon el. Közös munkánk alapját a termelők és a felvásárlók között kialakult konszenzus jelentette. A HNT által kidolgozott intézkedéscsomag egyeztetései során, a termelők és a felvásárlók igényeire tekintettel, nagyfokú rugalmasságot tanúsított a szaktárca is. Mindez jó példa a szakmaközi szervezetek és az állam együttműködésére.
Az alulról jövő kezdeményezés célja az átláthatóság
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Földművelésügyi Minisztériummal kötött együttműködési megállapodásban vállalta a szakmaközi szerződés kidolgozását, amely az ágazati stratégiában lefektetett egyik elsődleges célkitűzésünk. A piacszervezési intézkedéssel a szőlész-borász társadalom a felülről jövő szabályozás helyett maga kezdeményezte a szabályrendszer kialakítását. A rendszerváltozás után keletkezett széttagolt termelési szerkezet a piaci viszonyok átláthatatlanságát eredményezte. Egy-egy évben hol a termelők, hol a pincészetek kerültek évjárati erőfölénybe. A mostani intézkedésekkel hosszú távra szeretnének új irányt szabni a termelésszervezésnek. – mondta Légli Ottó, a HNT elnöke.
Ez még csak a kezdet
A győztes-vesztes stratégia helyett mi olyan megoldásban gondolkodunk, amellyel hosszú távon mindenki jól járhat. Olyan piacszervezési intézkedést fogadtunk el, melyet a hegybíróink segítségével szakmai önkormányzatunk hajt végre és ellenőriz. Hosszú munka áll előttünk: az idei fő célkitűzés, hogy megtegyük a kezdő lépéseket – hangsúlyozta Brazsil Dávid, a HNT főtitkára.
Nagy szórások lesznek még az idei szüretben
Légli Ottó szerint az idei szüretben nagy szórások lesznek. Lesz olyan felvásárló, aki hajlandó sokat fizetni az egyedi minőségért. Brazsil Dávid főtitkár szerint az idei szőlőtermés bőségesnek ígérkezik (4,1 millió mázsa), de a végleges bormennyiség nagy mértékben függ az időjárástól, a csapadék mennyiségétől. Az intézkedés vonatkozik a szőlőexportra is. A környező országokban, tőlünk nyugatra és északra is jelentős fagykárokat szenvedtek, ezért idén a külföldi borászatok például jelentős felvásárlóként jelennek meg.
