Mit hoz a konyhára a négy százalék?

Mint ahogy az a szakmában ismert, az Országgyűlés elfogadta, hogy jövőre az éttermi étkezés áfáját 27-ről 18 százalékra csökkentsék, 2018-tól pedig öt százalékra. Azt is bejelentették, 2018-tól négyszázalékos turisztikai fejlesztési hozzájárulást kell fizetniük a hazai vendéglátós vállalkozásoknak, amelyet kizárólag turisztikai fejlesztésekre fordítanak. Ez utóbbi új adónemről kérdeztük a szakmát: vajon megítélésük szerint a kormány miképp költi majd el a beszedett összeget, és segíti-e az új adónem a hazai vendéglátós vállalkozások munkáját?

Édes lesz a mostoha

Kovács László, Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke:
Zseniális ötlet! Örülünk annak, hogy a pénz nálunk marad, a nagyközönség számára viszont nem tervezünk árcsökkentést. Hiszen el vagyunk maradva a fizetésekkel – bért kell emelni –, és amúgy sem tudnánk nagyobb forgalmat csinálni. Idehaza a felvevőpiac nem ugyanaz, mint Ausztriában. Pedig ugyanaz az alapanyagár, hasonló költségekkel dolgozunk, egyedül a személyzeti költségünk más.

Két év múlva végre több pénz marad a személyzet finanszírozására, a nyereséggel is számolhatunk, hiszen magasabb lesz az árrés. A személyzeti hiány ma már egész Magyarországon érezteti hatását, több tízezer állás van betöltetlenül – szakácsok, felszolgálók mentek a határon túlra a magasabb fizetésért –, a szakmának égetően szüksége van arra, hogy ezt a különbséget végre ellensúlyozni tudja. A járulékkötelezettség iszonyú magas nálunk, ezért fizetnek sokan zsebbe, ezen is változtatni kell. És a megmaradt pénzből a géppark fejlesztésére is juthat.

Reméljük, hogy a négyszázalékos új adót valóban turisztikai marketingre fordítják, és a most felálló struktúrában a vendéglátást végre kiemelt módon kezelik, nem a turizmus mostohatestvéreként. Ugyanis vendéglátás létezhet turizmus nélkül, de turizmus nem létezik vendéglátás nélkül.

Elkülönített felhasználás kellene

Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) elnöke:
Az áfacsökkentésnek örülünk, a négy százaléknak nem. Hangsúlyozzuk, hogy mivel ez az adó kimondottan a vendéglátást és a turizmust terheli, szeretnénk, ha az ebből az adófajtából befolyó pénz elkülönítve kerülne felhasználásra, kiemelten a vendéglátás fejlesztésére és támogatására. Mielőtt azonban messzemenő következtetéseket vonnánk le, először nézzük meg, hogy valójában milyen összeget fog realizálni ez az intézkedés.

Rejtély, mit hoz a jövő

Molnár B. Tamás, Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) elnöke:
Az MGE nem képviseli külön a „vendéglátósokat”, gasztronómiai egyesület vagyunk, mi a minőségre koncentrálunk. 2004-es alapító okiratunk szerint fő célunk a hazai étkezési kultúra talpra állításának segítése. Tudjuk, hogy folytatódik a poraiból újraélesztett álmesterképzés. Az egyik kamarai körlevél szerint „most már nem kell külföldre menniük a szakácsoknak, mert valóban a legjobb mesterektől lehet tanulni”. Megtudtuk, hogy van deklaráció a magyar gasztronómiáról, lesz „egységes magyar gasztronómiai brand”, és hogy „közös célunk az, hogy Magyarország egy termálvizeken úszó gasztronómiai kánaán legyen, egyesítve gasztronómiai és turisztikai erősségeinket”. Hogy mire fordítják majd a négyszázalékos adót, ezt ma még nem tudom. Lehet jó célokra is használni. Hogy a munkánkat segíti-e majd, szolgál-e olyan célt, amelyre mi a közhasznú egyesületünket alapítottuk, ezt sem tudjuk. Azonban azt hiszem, amíg a szakképzést és mesterképzést nem sikerül kihámozni a jelenlegi jogszabályi és szokásjogi állapotaiból, amíg nincs hiteles tanúsító védjegy, amely a valóban minőségi termékeket megkülönbözteti a külföldi vagy hazai tömegtermékektől, addig nekünk, közhasznú civilszervezeteknek alternatív megoldásokat kell találnunk. Mindez többgenerációs feladat.

18 százalékos csökkentés – de nem az árakban!

dr. Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnöke:
A turisztikai hozzájárulást és az áfacsökkentést csak együtt lehet vizsgálni és értelmezni. 2018-ban már nem 27 százalék, hanem öt százalék lesz az ételek után fizetendő áfa, ehhez jön még a négyszázalékos turisztikai hozzájárulás, vagyis az idei 27 százalék helyett összesen 9 százalékot kell fizetniük a vendéglátósoknak. Ennek több előnye lesz. Egyrészt 18 százalékkal csökkenek a vendéglátósok költségei, meg lehet tervezni, hogy a pluszpénzt mire költi majd az étterem tulajdonosa, üzemeltetője. Nyilvánvalóan a munkabérek emelésére kell majd költenie. És ez segíti majd megoldani azt a problémát, amely a mostani helyzetre jellemző, hogy a jelenlegi keretből képtelenség kifizetni a drága szakácsot, cukrászt, felszolgálót. Ráadásul marad pénz felújításra, karbantartásra, beruházásra is. Tehát azt gondolom, amint életbe lép ez az új rendelet, nem árcsökkentésre kell fordítani a megmaradó pénzt, hanem megtartva az árakat a szolgáltatás minőségét kell javítani.

A turisztikai hozzájárulás a nettó forgalom négy százalékát jelenti, és ennek eredetileg az a célja, hogy turisztikai marketingre fordítsák: országbrandépítésre, a főváros és a Balaton népszerűsítésére a külföldiek körében. Reméljük, hogy ez valóban így fog megvalósulni.

Nem csak a vendéglátós, a vendég is jobban jár

Zsidai Zoltán Roy, a Pannon Gasztronómia Akadémia alapítója:
Mindenki jól jár közülünk az új adóváltozással, feltéve, hogy kellő felelősséggel él a szakma ezzel a lehetőséggel. Mert a vendégek még jobb szolgáltatásban kaphatnak, még jobb alapanyagokból készülhetnek az ételek, a dolgozók bérfejlesztésben részesülhetnek, az étterem-tulajdonosok régóta elmaradt fejlesztéseket valósíthatnak meg, konszolidálhatják működésüket, hogy minél több időt tölthessenek a vendéggel és a szolgáltatással. Várhatóan a Nyugat-Európához képest nálunk a harmadakkora árak nem változnak majd, viszont egyre jobb szolgáltatást, egyre jobb alapanyagokból készült ételeket kapnak a vendégek a pénzükért, és egyre több fejlesztést lehet megvalósítani.

A törvény értelmében a négyszázalékos adó a Magyar Turizmus Ügynökség (MTÜ) országmarketing-költségvetéséhez kerül, amelyet a turizmusstratégia alapján kell majd a meghatározott piacok és vendégszegmensek elérésére fordítani. A cél, hogy a turizmus árbevétele a nemzetközi növekedést meghaladó mértékben nőjön.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.