Mit hoz a konyhára a négy százalék?

Édes lesz a mostoha

Kovács László, Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke:
Zseniális ötlet! Örülünk annak, hogy a pénz nálunk marad, a nagyközönség számára viszont nem tervezünk árcsökkentést. Hiszen el vagyunk maradva a fizetésekkel – bért kell emelni –, és amúgy sem tudnánk nagyobb forgalmat csinálni. Idehaza a felvevőpiac nem ugyanaz, mint Ausztriában. Pedig ugyanaz az alapanyagár, hasonló költségekkel dolgozunk, egyedül a személyzeti költségünk más.

Két év múlva végre több pénz marad a személyzet finanszírozására, a nyereséggel is számolhatunk, hiszen magasabb lesz az árrés. A személyzeti hiány ma már egész Magyarországon érezteti hatását, több tízezer állás van betöltetlenül – szakácsok, felszolgálók mentek a határon túlra a magasabb fizetésért –, a szakmának égetően szüksége van arra, hogy ezt a különbséget végre ellensúlyozni tudja. A járulékkötelezettség iszonyú magas nálunk, ezért fizetnek sokan zsebbe, ezen is változtatni kell. És a megmaradt pénzből a géppark fejlesztésére is juthat.

Reméljük, hogy a négyszázalékos új adót valóban turisztikai marketingre fordítják, és a most felálló struktúrában a vendéglátást végre kiemelt módon kezelik, nem a turizmus mostohatestvéreként. Ugyanis vendéglátás létezhet turizmus nélkül, de turizmus nem létezik vendéglátás nélkül.

Elkülönített felhasználás kellene

Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) elnöke:
Az áfacsökkentésnek örülünk, a négy százaléknak nem. Hangsúlyozzuk, hogy mivel ez az adó kimondottan a vendéglátást és a turizmust terheli, szeretnénk, ha az ebből az adófajtából befolyó pénz elkülönítve kerülne felhasználásra, kiemelten a vendéglátás fejlesztésére és támogatására. Mielőtt azonban messzemenő következtetéseket vonnánk le, először nézzük meg, hogy valójában milyen összeget fog realizálni ez az intézkedés.

Rejtély, mit hoz a jövő

Molnár B. Tamás, Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) elnöke:
Az MGE nem képviseli külön a „vendéglátósokat”, gasztronómiai egyesület vagyunk, mi a minőségre koncentrálunk. 2004-es alapító okiratunk szerint fő célunk a hazai étkezési kultúra talpra állításának segítése. Tudjuk, hogy folytatódik a poraiból újraélesztett álmesterképzés. Az egyik kamarai körlevél szerint „most már nem kell külföldre menniük a szakácsoknak, mert valóban a legjobb mesterektől lehet tanulni”. Megtudtuk, hogy van deklaráció a magyar gasztronómiáról, lesz „egységes magyar gasztronómiai brand”, és hogy „közös célunk az, hogy Magyarország egy termálvizeken úszó gasztronómiai kánaán legyen, egyesítve gasztronómiai és turisztikai erősségeinket”. Hogy mire fordítják majd a négyszázalékos adót, ezt ma még nem tudom. Lehet jó célokra is használni. Hogy a munkánkat segíti-e majd, szolgál-e olyan célt, amelyre mi a közhasznú egyesületünket alapítottuk, ezt sem tudjuk. Azonban azt hiszem, amíg a szakképzést és mesterképzést nem sikerül kihámozni a jelenlegi jogszabályi és szokásjogi állapotaiból, amíg nincs hiteles tanúsító védjegy, amely a valóban minőségi termékeket megkülönbözteti a külföldi vagy hazai tömegtermékektől, addig nekünk, közhasznú civilszervezeteknek alternatív megoldásokat kell találnunk. Mindez többgenerációs feladat.

18 százalékos csökkentés – de nem az árakban!

dr. Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnöke:
A turisztikai hozzájárulást és az áfacsökkentést csak együtt lehet vizsgálni és értelmezni. 2018-ban már nem 27 százalék, hanem öt százalék lesz az ételek után fizetendő áfa, ehhez jön még a négyszázalékos turisztikai hozzájárulás, vagyis az idei 27 százalék helyett összesen 9 százalékot kell fizetniük a vendéglátósoknak. Ennek több előnye lesz. Egyrészt 18 százalékkal csökkenek a vendéglátósok költségei, meg lehet tervezni, hogy a pluszpénzt mire költi majd az étterem tulajdonosa, üzemeltetője. Nyilvánvalóan a munkabérek emelésére kell majd költenie. És ez segíti majd megoldani azt a problémát, amely a mostani helyzetre jellemző, hogy a jelenlegi keretből képtelenség kifizetni a drága szakácsot, cukrászt, felszolgálót. Ráadásul marad pénz felújításra, karbantartásra, beruházásra is. Tehát azt gondolom, amint életbe lép ez az új rendelet, nem árcsökkentésre kell fordítani a megmaradó pénzt, hanem megtartva az árakat a szolgáltatás minőségét kell javítani.

A turisztikai hozzájárulás a nettó forgalom négy százalékát jelenti, és ennek eredetileg az a célja, hogy turisztikai marketingre fordítsák: országbrandépítésre, a főváros és a Balaton népszerűsítésére a külföldiek körében. Reméljük, hogy ez valóban így fog megvalósulni.

Nem csak a vendéglátós, a vendég is jobban jár

Zsidai Zoltán Roy, a Pannon Gasztronómia Akadémia alapítója:
Mindenki jól jár közülünk az új adóváltozással, feltéve, hogy kellő felelősséggel él a szakma ezzel a lehetőséggel. Mert a vendégek még jobb szolgáltatásban kaphatnak, még jobb alapanyagokból készülhetnek az ételek, a dolgozók bérfejlesztésben részesülhetnek, az étterem-tulajdonosok régóta elmaradt fejlesztéseket valósíthatnak meg, konszolidálhatják működésüket, hogy minél több időt tölthessenek a vendéggel és a szolgáltatással. Várhatóan a Nyugat-Európához képest nálunk a harmadakkora árak nem változnak majd, viszont egyre jobb szolgáltatást, egyre jobb alapanyagokból készült ételeket kapnak a vendégek a pénzükért, és egyre több fejlesztést lehet megvalósítani.

A törvény értelmében a négyszázalékos adó a Magyar Turizmus Ügynökség (MTÜ) országmarketing-költségvetéséhez kerül, amelyet a turizmusstratégia alapján kell majd a meghatározott piacok és vendégszegmensek elérésére fordítani. A cél, hogy a turizmus árbevétele a nemzetközi növekedést meghaladó mértékben nőjön.