„A versenyben lét egészséges” — jelentette ki konferencia-indító expozéjában Bán Teodóra, a BFTK ügyvezetője. A verseny eszközeihez a „jogszerű és fenntartható” üzleti környezet mellett ugyanúgy hozzátartoznak új eszközökkel érkező új ismeretek, fejlesztések — vezette át beszédét a konferencia témájára. Budapest földrajzi helyzete, biztonságossága révén jó helyről indul a vendégekért folytatott versenyben. „De érzékeny termék” — tette hozzá figyelmeztetőleg. Azaz vigyázni kell a jó hírére.
A jó hírt vigyázhatja és erősítheti a kormány által már elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS). A 2030-ig terjedő intézkedési csomagban kiemelt helyet kap az állami turizmusmarketing is — tudtuk meg Bánhegyi Zsófiától, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettesétől. Az NTS nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy Magyarország 10 éven belül a régió legversenyképesebb idegenforgalmi desztinációja legyen, lekörözve a cseheket és az osztrákokat. Bánhegyi nem akart még részleteket elárulni a marketing stratégiáról. A nagy „aha-élmény” hétfőn, az MTÜ által szervezet konferencián éri az értő szakmai közönséget. Annyit azonban elárult, hogy nem kívánnak „mindenkire lőni”, felmérik azt, hogy egy-egy küldőpiac milyen mértékben téríti meg az erőfeszítéseket. Az biztos, hogy a küldőpiacok sorából kiemelkedik majd a hazai. Szeretnék, ha belföldiek aránya tovább növekedne itthon. Őket célozta az idei kampány is. A vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy indul a külföldet célzó többrétegű márkázás is.
A marketing során minden bizonnyal az MTÜ is figyelembe veszi a fiatal generációk okos eszköz használathoz társuló sajátos utazási szokásait. Ma már evidencia, hogy az Y és Z generációk szoros szimbiózisban élnek hordozható mobilkommunikációs készülékeikkel, utazási döntéseiket nagyban befolyásolják azok. De már nyakunkon a 10 éve születettek alfa generációja, a jövő utazói. Dr. Bernschütz Mária, a BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszékének egyetemi adjunktusa előadásában a három generáció sajátos igényeire világított rá. A magyar lakosságból mintegy 4 milliós tömeget kihasító korosztályok megszólítása elengedhetetlen. De nem felülről megmondva, hanem az ő nyelvükön fogalmazva — hívta fel a figyelmet Bernschütz Mária. Megszólításukra mutatott be egy YouTube kisfilm formájában remek példát Czinege Szilvia a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., értékesítési és marketing igazgatója az előadást követő kerekasztal beszélgetés során. A pörgős képekkel meggyőzhetők a fiatalok, hogy a gyógyfürdőkben nem csupán „öregek áztatják a bütykeiket”, gyógyfürdőbe járni szexi — foglalnánk össze Czinege Szilvia tapasztalatait, tőle vett szavakkal is. Az új technológiák diktálta tempóval kihívás felvenni versenyt, marketing és tudományos vezetés olykor összeütközésbe kerül egymással — magyarázta Mizda Katalin Veronika, a Csodák Palotája Nonprofit Kft., ügyvezetője. De egy gyűjteménynek, kiállításnak mindenkit meg kell tudni szólítani — véli Schlett Anna, a Magyar Nemzeti Galéria kommunikációs főosztályvezetője. Hozzátette: egy mai múzeumnak közösségi térként kell működnie, összehozni az embereket. Az emberek terén azonban úgy tűnik, hogy nyitott a további fejlődés lehetősége. Schlett Anna tapasztalatai szerint a múzeumba járók zömében 35-50 közötti, felsőfokú végzettségű nők. Más profilú szolgáltatótól jövet, Kovács Krisztina, a Spirit Hotel, értékesítési és marketing igazgatója hozzászólásában elmondta, hogy esetükben az ár szűr, de vendégkörüket a legváltozatosabb technológiák bevetésével igyekeznek bővíteni.
A technológiáknak ma már olyan gazdag tárháza létezik, hogy a digitális bevándorló X, baby boom és veterán generációk csak a szájukat tátják. „Itt a szép jövő” — ébresztett fel Csipkerózsika álmunkból Dörnyei Ottília, a GfK Hungária Piackutató Intézet, fogyasztási cikkekkel és kereskedelemmel foglalkozó ügyfélkapcsolati igazgatója. Csak a virtuális valóságot mutató maszkból adnak el évente 2,2 milliót Európában. Hogy hol kapcsolódhat ez a turizmus marketinghez? Aki esetleg az idei Szigeten járva kipróbálta az MTÜ sátrában Magyarország ilyen eszközzel történő virtuális bejárását, annak felesleges magyarázni. A szállodai self check in lassan már fel sem tűnik. Az utazási információkat is közvetítő okos órák is mindennapossá válnak. Feljövőben az internet of things, vagyis a dolgok hálózata, ami Dörnyei Ottília plasztikus példáját idézve olyan, amikor a hűtőből kifogy a joghurt és az megrendeli. Vélhetően a hűtő joghurtrendelésére is lesz ráhatásunk, ahogy lehet saját üzletmenetünkre, ha cégünk elkezd az úgynevezett social listeninggel foglalkozni. Avagy magyarul közösségi médiafigyeléssel. A megfelelő céggel és erre fejlesztett szoftverrel végzett munka során a megfelelő kulcsszavakkal szűrjük ki, hogy a közösségi térben mit gondolnak a cég tevékenységéről, termékeinkről az emberek. A vélemények felhasználásával gondolhatjuk tovább tevékenységünket, nagyságrendekkel hatékonyabban, mint egy irányított felmérést követően — derült ki Kelemen Árpád, a PricewaterhouseCoopers Magyarország vezető tanácsadójának előadásából.
A közösségi médián hagyott nyomok hasonlók azokhoz a mikromomentumokhoz, amiket mondjuk az ifjabbak egy utazás megtervezésére fordítanak. Gandera Balázs, az Intren Kft. ügyvezetője, nemzetközi Google oktató a fenti előadásokat követő kerekasztal beszélgetés során elmondta, hogy míg a nagyszülők prospektus alapján gondosan megtervezték évi nyaralásukat, addig ma sokan erre húszszor másfél percet szánnak okos készülékeiken. Persze felmerül a személytelenné válás eshetősége is ezek miatt. Ahogy az is, hogy a világhálón töltött momentumaink milyen nyomokat hagynak. „Egy átlagos felhasználónak fogalma sincs róla, mi történik az adataival” — figyelmeztetett Gandera Balázs.
Szintén a digitalizáció néhány hátulütőjére hívta fel a figyelmet Puczkó László, egyetemi tanár és turisztikai szakértő előadásában, „Kell-e minden kommunikációt a közösségi térben intézni?” — szegezte kérdését a hallgatóságnak. Hozzátéve, hogy veszélyesen sokat töltenek emberek ebben a térben. „A mai kokain az ülés” — mondta és a kivetítőn egy földbe gyökerezett fenekű, kütyüző férfi jelent meg. Szerinte nincs könnyű dolga a turizmus szakmának az okos készülékeken való megjelenésben, amikor olyan, esetenként ezrek által lájkolt üzenetek ellenében kell saját közlendőjüket eljuttatni, mint a „Megetettem a macskát”. Előadását követő, az élményturizmus lehetőségeit taglaló kerekasztal során számos remek példát hallhattunk. Erdei Bálint Cityrama ügyvezető és MUISZ-elnök múltat idézve említette, hogy két évtizede még buszok tucatjai indultak turistákkal a Mátyás Pincétől garantált programokra, míg ma minden további nélkül adhatók el az olyan programok, amikor Trabantokkal ejutva egy panellakásban kialakított „étterembe” vacsorázik egy MICE-csoport. Ezt megerősítette Magyar Vilma, a Budapest Underguide alapító ügyvezetője is. Hozzátette: az emberek a sosem hallott történetekre kíváncsiak. Praxisukban nem csak külföldiekkel, de egyre növekvő számú belföldi céggel is dolgoznak. Egy korábbi előadás hívta fel a figyelmet arra, hogy a szegmentáció, az okos készülékhasználatból fakadó szokások, az ez alapján történő fogyasztói csoportosítás azonban mit sem ér, ha a termék mögött nem áll erős márka. Erős márkává vált Linz. Az egykor Ausztria „feneke lyukaként” lenézett Duna parti iparváros abból kovácsolt erényt, amit hátrányának véltek: tökéletesen integrálta az indusztriál környezetet a városképbe és tette a turizmus részévé a 2009-es európai kulturális fővárosi év óta — derült ki Linzet képviselő Kovács Balázs, a GD Consulting, tulajdonos,ügyvezetőjének hozzászólásából. Nem mellesleg Linzben mutatta be az osztrák idegenforgalmi hivatal, Österrecih Werbung nemrég digitális turizmus stratégiáját.
Erős márka a Sziget, ahogy minden olyan nagyrendezvény, ami képes tömegeket megmozgatni — derült ki a záró kerekasztal beszélgetésből. Kádár Tamás, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. cégvezetőjének szavait megerősítette Bán Teodóra, a BFTK és a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezetője is. Kérdésünkre, hogy a fővárosi nagyrendezvények, beleértve a FINA világbajnokságot is, melyet Balogh Sándor, Bp2017 Nonprofit Kft., gazdasági igazgatója képviselt, kihasználják-e a modern technikában rejlő kommunikációs és marketing lehetőségeket, igen volt a felelet. De nincs könnyű dolguk Rózsa Iván a Budapest2024 kommunikációs vezetője szerint. Hiányzik a szakember gárda és a bátorság — véli. A nagy rendezvények marketing hatása, legyen az időszakos, vagy évente visszatérő esemény, mérhető. Akik először az esemény miatt jönnek, később visszatérnek. Mi több, jellemzően jól költő vendégek. Kádár Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a Sziget vendégei kimutatható mennyiségben szálnak meg 4-5 csillagos belvárosi szállodákban. Az idei év bővelkedett nagy rendezvényekben, de nem sok-e egy Budapest méretű város számára? — kérdeztük. Nem — válaszolták a kerekasztal résztvevői.
