hirdetés
hirdetés

Börgönd lehetne az új Ferihegy?

Szerdára virradó éjjelig tartott a Malév-bizottság legutóbbi ülése, amelyen az az ötlet is felmerült, hogy a Székesfehérvár melletti Börgöndön kellene új nemzetközi repülőteret létrehozni a "ferihegyi repülőtéren tapasztalható kaotikus állapotok" megoldására. 

hirdetés

A Malév privatizációját, majd visszaállamosítását, és a Budapest Airport privatizálását vizsgáló bizottság jelentéséről szóló általános vitával fejezték be a képviselők a keddi napirend tárgyalását szerdára virradó éjjel.

Varga István, a 2012 második felében vizsgálódó bizottság fideszes elnöke expozéjában Napóleon waterlooi csatájához hasonlította a Malév ügyét, majd hozzátette, a ferihegyi repülőtéren kaotikus állapotok vannak: reménytelen a világ nagyobb városaiba eljutni, mert nincs közvetlen összeköttetés, a reptéri árak pedig magasak. A privatizációval azt érték el, hogy se nemzeti légitársaság, se pedig repülőtér nincs.

A további megállapításokról elmondta, az idő rövidsége miatt nem sikerült minden szereplőt meghallgatni és nem tudtak mindenfajta működést rekonstruálni. Azért csak 2010-ig vizsgálták az eseményeket, mert az unió bizottsága is eddig vizsgálódott az állami támogatások ügyében.

Ezekről Varga István azt mondta, minden állami beavatkozás szabályszerűtlen és jogszerűtlen volt. A privatizáció során a vevő semmilyen kockázatot nem vállalt, azokat az államra terhelte vissza, a 2007-esnél is rosszabb helyzetet pedig a szibériai anyacég csődje súlyosbította - mondta.

A bizottság javasolja, hogy készüljön vizsgálat egy másik nemzetközi repülőtér létrehozásáról, Varga István szerint a Székesfehérvár közelében lévő Börgöndön erre lenne lehetőség. Javasolják azt is, hogy vizsgálják át a Budapest Airport nemzetbiztonsági helyzetét és készüljön nemzeti légügyi stratégia is.

A börgöndi repülőtér: nagyszabású tervek, majd hosszú csend

A Börgöndi repülőtér Székesfehérvártól 10 km-re délre, a városhoz tartozó Börgönd közelében helyezkedik el. Megnyitása óta számos repülőnapnak és más rendezvénynek adott otthont. Az utóbbi években az Albatrosz Repülő Egyesület üzemeltette, így motoros- és vitorlázórepülő oktatásra, repülőgép-tárolásra, valamint sárkányrepülésre is mód nyílt a repülőtéren.

A repülőtér építését 1936-ban az 1/1 és az 1/2 Vadászrepülő századok Börgöndre telepítése után kezdték meg. A trianoni békeszerződés megkötései miatt csak rejtett formában történhetett a katonai repülés Fiat CR–30 és CR–32 típusokkal.

A második világháború idején (1939-től) a repülőtérnek fontos szerepe volt vadászrepülők és bombázók állomásoztatásában.1942-43-ban nagyszabású építkezések folytak a repülőtéren: új hangárokat és műhelyeket építettek.

1943-tól a Német Légierő is használta a repülőteret a Magyar Királyi Légierővel közösen. A repülőtéren a háború minden fontos repülőgépe megfordult, jellemzően Ju 87 Stukazuhanóbombázók, Bf 109 vadászrepülők és egy alkalommal az óriás Me 323 Gigant szállítógép is. A szovjet előrenyomulást követően 1944 decemberében a repülőteret elfoglalták az oroszok. A német és magyar repülőgépek helyére a szovjet Po–2 típusok kerültek.

A háborút követően az építő zászlóalj, majd 1951-től a Csatarepülő Ezred Il–10 típusú gépekkel, 1957 és 1973 között pedig a Légvédelmi Tüzér Rakéta Ezred szolgált Börgöndön. A Mechanikai és Technikai Csapatrepülő Parancsnoksága alatt 1973-tól két évig a könnyű helikopter osztály Mi–2-es helikopterekkel, 1975-től 1992-ig pedig a 90. Vezetésbiztosító és Futárhelikopter Ezred Mi–2-es (két század) és Kamov Ka–26-os (egy század) gépekkel használta Börgöndöt. Ezen időszak alatt a repülőtéren kapott elhelyezést az ország egyetlen ejtőernyő javító és készítő műhelye is.

1995-től a repülést és a repülő sportokat az Albatrosz Repülő Egyesület képviseli Börgöndön, illetve ezzel együtt Székesfehérváron.

A tervek szerint 20-25 milliárd forintos fejlesztés 2008 szeptemberében kapta meg a jogerős építési engedélyt.[7] Az eredeti tervek szerint 2010 tavaszára a repülőteret egy két kilométer hosszú kifutópályával, egy ötezer négyzetméteres utasterminállal és kiegészítő létesítményekkel kellett volna bővíteni. A beruházó úgy tervezte, hogy a kibővítés utáni első évben 150 ezer, a hetedik évben kb. 1,5 millió utas fordul majd meg a légikikötőben.[8] A fejlesztések ugyanakkor csak nagyon lassan haladtak, az építési engedély kiadása utáni harmadik évben a tervekből még semmi sem valósult meg.Jelenleg a repülőtéren jelentős beruházás előkészítése van folyamatban. Az Alba Airport fejlesztési szerződést kötött a repülőtér területét birtokló Székesfehérvár és Aba vezetőivel, valamint a repülőtér fejlesztésébe bekapcsolódott Biggeorge's-NV ZRt. A repülőteret a fejlesztésekkel nemzetközi repülőtérré és a fapados légitársaságok számára is elérhetővé kívánják tenni. A beruházás 2008 áprilisában az ürgepopuláció áttelepítésével vette kezdetét, ennek elhúzódása miatt az építkezés kezdetét 2010-re tervezték. (Forrás: wikipedia)

A történtekért egyetemleges felelősség terheli a szocialista és szabaddemokrata kormányokat - mondta.

Gruber Attila, a Fidesz vezérszónoka közölte, hogy rögzítették a Malév múltját is, amelyből kiderült: nem volt fontos a gazdaságos üzemeltetés, nem volt optimális méretű flotta, a tengerentúli járatok évi 4,5 milliárdos veszteséget okoztak és sorozatosan rossz stratégiai döntéseket hoztak a cégnél.

Emellett semmilyen stratégia nem volt, csak a magánosításra koncentráltak, a privatizáció során pedig megkerülték a szabályokat. Elmondta azt is, hogy az üzemeltetés a jogszerűség határán mozgott és semmilyen koncepció nem volt a továbbműködésre.

Veres János (MSZP) volt pénzügyminiszter szerint a 2010-es kormányváltás és a 2010 év vége közötti időszakot sem vizsgálták meg, illetve a kormányhoz köthető politikusokat sem hallgattak meg.

A cél az volt, hogy megpróbáljanak rákenni mindent az elődökre - tette hozzá. Hangsúlyozta: elhibázott a jelentés, mert a Malév csődjeinek valós okait nem tudják meg, valamint a leállást megelőző másfél évet sem vizsgálták. A képviselő cáfolta azt, hogy ne lett volna koncepció, mint mondta: 2009-ben készült egy terv arra az esetre, ha leállna a Malév. Megjegyezte: minden évben komoly veszteségei voltak a cégnek, de működőképesen tartották, amely örökös "kötéltánc" volt. Megjegyezte még, hogy a bizottsági jelentés több valótlanságot állít és nincs tekintettel a valóságra.

Aradszky András (KDNP) szerint házszabályellenes lett volna a 2010 utáni időszakot vizsgálni, mert nem volt hozzá felhatalmazásuk. Közölte továbbá, a rendszerváltás előtt is veszteséges volt a cég, privatizálása azért sem sikerült, mert a légiforgalmi tevékenység önmagában nem volt nyereséges, az állam csak azért tartotta fenn, mert más csatornákon a fenntartásra fordított pénz visszafolyt az államhoz.

Az akkori kormányok 2002-ben lépéskényszerbe kerültek, de akkor semmit nem léptek, és csak azért került az orosz Borisz Abramovicsékhoz a cég, mert nem volt más jelentkező. Berta Szilvia (Jobbik) szintén kifogásolta, hogy csak a 2002 és 2010 közötti időszakot vizsgálták. A teljes igazság megismeréséhez 14 évet kellett volna vizsgálni, mivel 2002 előtt is voltak fontos, meghatározó lépések.

A feltárás szempontjából minden fontos személyt nem tudtak meghallgatni, így sem Borisz Abramovicsot, sem Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost, sem Váradi Józsefet, a Wizz Air (és korábban a Malév) vezérigazgatóját, sem Martin Gausst a Malév korábbi vezérigazgatóját. A cél az volt, hogy az derüljön ki, csak a korábbi kormányok miatt "züllött le" a reptér és ment csődbe a Malév. Hozzátette: támogatják a Budapest Airport nemzetbiztonsági átvilágítását és a légiközlekedési koncepció kidolgozását is.

Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, 2010-ben "kárfelméréssel" kezdték a munkát, ekkor kiderült, az Aeroplex Central Europe Kft-n és a Malév Ground Handlingen kívül semmilyen vagyona nincs a Malévnak, és bár 2011-ben emelkedett az utasszám, és volt nyereséges hónap, a gazdaságos üzemelését nem tudták kitermelni.

Elmondta azt is, hogy a Budapest Airport hitelekkel terhelt működése is hozzájárult a Malév leállásához, mert a hitelek miatt magasan tartotta a reptéri díjait. Hangsúlyozta: nem tettek le arról, hogy üzleti alapon létrejöjjön egy új légitársaság, de nehéz a pénzügyi és légügyi környezet, olyan szakmai befektető pedig nem jelentkezett, aki üzleti alapon csinálna új társaságot. 

Újhelyi István levezető elnök lezárta az általános vitát, majd bezárta az ülést is. A Ház a jövő héten, várhatóan kétnapos üléssel folytatja munkáját.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai