Az Aquaprofit Zrt. területfejlesztési és turisztikai divíziójának igazgatójától megtudtam, hogy 2012 januárjában, magyar kezdeményezésre indult a nagyszabású projekt, amelynek keretében nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a Kárpát-régióban levő felszíni és felszín alatti vizek, füves, vizes területek, erdők és az ezekre az élőhelyekre épülő ökoszisztéma-szolgáltatások (pl. erdőgazdálkodás, mezőgazdaság, turizmus) sérülékenységét az éghajlatváltozás várható hatásaival szemben. A programban több mint 200 nemzetközi szakértő vett részt, a vizsgált terület a Tátrától a Vaskapuig a Kárpátok hegyvidékeit ölelte fel, beleértve a magyarországi Bükk-hegységet is.

A több viharos időszakot is szerencsésen túlélt projekt ötletét még 2010-ben Áder János képviselőként vitte be az Európai Parlament elé, ahol elsősorban az az érv győzte meg a politikusokat a Kárpátokkal kapcsolatos kutatás szükségességéről, hogy a szomszédos magashegységet, az Alpokat már jó alaposan „megkutatták klímaváltozás-ügyileg”, ezzel szemben a Kárpátok térsége és a globális felmelegedés összefüggéseiről alig tudunk valamit. Az Unió nyílt tendert írt ki a kutatásra, amelyet egy magyar vezetésű konzorcium nyert meg. A munkában az alapötlet kidolgozásától a szakértői csapat összeállításáig és a későbbiekben is motorszerepet játszott az Aquaprofit Zrt., amelynek egyébként már évek óta van irodája a vizsgált területen fekvő Csíkszeredában. A projekt irányítását jelenleg a szentendrei székhelyű Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) látja el.

A kutatás öt szakterületre terjedt ki, ezek közül az egyik a turizmus volt. A nyolc projektpartner között magyar, belga, német, francia és román cégek, szervezetek vannak.

Ezek után lássuk, mire jutottak a kutatók? Érezhető-e a globális felmelegedés a Kárpátok térségében? Egyértelmű igen a válasz, a hatás azonban nem egyformán érezhető mindenhol – hangsúlyozza Dr. Kondor Attila. Az 1950-es évektől napjainkig mért adatok segítségével modellezték a múltbeli, és 2050-ig a jövőbeli hőmérséklet- és csapadék-változást. Az eredmény: átlagosan 1-2 °C-os átlaghőmérséklet-növekedés várható az időszak végére a területen, a legkisebb melegedés északnyugaton, a Tátrában prognosztizálható, míg a legkomolyabb változásra délkeleten, a Déli-Kárpátok déli lejtőin és a Vaskapu környékén kell felkészülni. Emellett a csapadék mennyisége a Kárpátokon belüli elhelyezkedéstől függően előreláthatólag 20 – 70 mm–rel csökken.

Milyen konkrét hatásai vannak a felmelegedésnek a régióban az ökoszisztémára? – teszem fel a kérdést a szakértőnek.

A szokatlan, szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága nő – foglalja össze a lényeget a kutató. Ilyen volt Magyarországon a Fátyol-vízesés tavaly nyári kiszáradása vagy az emlékezetes nagy tátrai vihar, amikor a faállomány tekintélyes része (kb. 20-25%-a) elpusztult. A katasztrófa tovagyűrűző hatása, hogy a kidőlt fákban elszaporodtak a kártevő rovarok, amelyek a megmaradt faállományban további komoly károkat okoznak. A klímaváltozással összefüggésben említhető az is, hogy Krasznahorka vára sem égett volna le olyan hirtelen tavaly, ha nem lett volna meleg és száraz az időjárás. Szerbiában is évről-évre nő az erdőtüzek gyakorisága. A melegedés és az aszály miatt a hegyvidéki erdőknek általában csökken a produktivitása, ami a vadállomány gyérülésével jár együtt. A kevesebb trófea miatt visszaesik a vadászati turizmus. A melegedő felszíni vizek miatt megváltozik a folyókban, patakokban élő halfajok összetétele – foglalja össze a változásokat Dr. Kondor Attila.

Bár a klímaváltozás turizmusra gyakorolt negatív hatásait nem szabad elhanyagolni, de összességében az éghajlat átalakulása ebben a jelentős részben magashegyi régióban a turisták számának növekedését hozza magával. Rövidül ugyanis az extrém hideg téli időszak, és csökken a csapadék éves gyakorisága, különösen nyáron. Vagyis hosszabb az az időszak, amikor eleve felkereshetik a térséget a turisták. Ugyanakkor a folyamat komoly veszélyeket is hordoz, hiszen megnő például a nyári viharok lehetőségének gyakorisága (lásd augusztus 20. Budapest), és az általános szárazság miatt az erdőjárás élménye is gyengül.

Dr. Kondor Attila így foglalja össze a kutatás turizmusra vonatkozó végső következtetését: nem a klíma dönti el önmagában a turizmus fejlődésének irányát, hanem a gazdasági és infrastrukturális fejlettség. Ahol a térségben vannak multifunkcionális létesítmények – például wellness- és konferencia-részleggel is rendelkező télisport-hotelek -, ott a síturisták elmaradásáért bőven kárpótolják a szállodásokat a családos és az üzleti turisták. Jó példa erre a Brassó közelében fekvő Sinaia.

Az adatsorok elemzésén túl a vizsgálat során a szakemberek kérdőíves felméréssel is igyekeztek meggyőződni megállapításaik hitelességéről. A romániai Prahova, Brassó és Hargita megyékben végzett megkérdezések során a helyi panziósok megerősítették, hogy egyre több a nyári és kevesebb a téli vendégük. Ugyanakkor egy újabb veszély leselkedik a nyáron erősödő turizmusra: a kaszálók, legelők felhagyása révén erősödő cserjésedés a rovarok, főleg a kullancsok terjedéséhez vezet, ami éppen az egyik legfontosabb vonzerőnek számító túrázás „élvezeti értékét” rontja le.

A jelentés, amely az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához jut el, az előbb felsorolt főbb megállapításokon túl konkrét javaslatokat is megfogalmaz. Azt tanácsolják a kutatók például a térségben működő szállásadóknak, hogy szolgáltatás-bővítéssel próbáljanak alkalmazkodni a változó klimatikus körülményekhez. Meglátásuk szerint óriási, jórészt kihasználatlan lehetőségek rejtőznek a térség gyógyító potenciáljában, a gyógyvizekben, a tiszta levegőben és a magashegyi klímában – ezt az Uniónak is érdekében állna jobban kihasználni. Végezetül a tanulmány megállapítja, hogy a kerékpáros és ökoturizmus infrastruktúráját lenne érdemes integráltan fejleszteni a régióban, mivel erre a típusú turizmusra egyre nagyobb lesz a kereslet hosszú távon is.