A magyarországi turizmus tavalyi alakulásáról tett közzé részletes tanulmányt a Központi Statisztikai Hivatal, mely a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának alakulásától a régiók turizmusának teljesítményén át a ki- és beutazásig számos területet érint. Első cikkünk az egyes szegmensek 2015-ös eredményeivel érintőlegesen foglalkozott, a másodikban a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helyzetét és nemzetgazdaságban betöltött szerepét mutattuk be, harmadikként a magyar lakosság belföldi és külföldi utazásainak 2015-ös alakulását taglaltuk, sorozatunk aktuális, negyedik részében pedig a Magyarországra tett külföldi utazások jellemzőit mutatjuk be.

A Magyarországra tett utazások száma és az utazások főbb jellemzői

2015-ben a külföldiek 48 millió utazást tettek Magyarországra, 5,1%-kal többet, mint az előző évben. A látogatások számának változása a többnapos utazások számának emelkedésével magyarázható. A külföldi látogatók 97%-a az európai országokból, ezen belül 82%-a az Európai Unióból, 70%-a szomszédos országokból érkezett. A szomszédos országok állampolgárai 34 millió alkalommal utaztak hazánkba. A külföldiek kétötöde (21 és 19%-a) szlovák és román, 16%-a osztrák, 7%-a szerb, 4%-a ukrán állampolgár volt. A szlovák beutazások száma 2015-ben összességében 0,8%-kal csökkent az előző év adataihoz mérten: a többnapos utak számának nagyarányú emelkedése nem tudta ellensúlyozni az egynapos utak számának 5,4%-os csökkenését. A többi szomszédos országból a románok 9,6, az osztrákok 7,1, a horvátok 4,1%-kal érkeztek többen. Továbbra is kiemelkedő a német utazások száma (3 millió), közel kétharmaduk turisztikai céllal tett út volt.

A külföldiek összesen 48 millió, ezen belül 34 millió egy- és 14 millió többnapos utazást tettek Magyarországra.

Az egy napra tett utazások száma 0,5%-kal nőtt a turisztikai célú utak élénkülése folytán. Az olyan, nem turisztikai célú utazások száma, mint az átutazás, vásárlás, munkavégzés, vagy üzletelés, 0,4 és 3,8% közötti csökkenést mutatott. Az egynapos utazások száma az év során az I. és a főszezonnak számító III. negyedévben is magasabb volt, mint 2014 azonos időszakában, a tavaszi és a téli hónapokban (II. és IV. negyedév) azonban 0,2 és 3,5%-kal elmaradt az előző évitől. Az egy napon belüli utak 77%-a nem turisztikai célú, ezen belül 43%-a átutazás, 5,9%-a munkavégzés és üzletelés, 26%-a vásárlási célú látogatás volt. Az utóbbi, vásárlási célú látogatók közel háromnegyede szlovák és osztrák állampolgár volt (részarányuk 40 és 34%); 13%-uk Romániából érkezett hazánkba. A szlovák vásárlók száma 5,9%-kal csökkent, az osztrákoké 1,4, a románoké 19%-kal nőtt az előző évhez mérten. Az egy napon belüli bevásárlóutak száma 3,8%-kal mérséklődött a turisztikai utazások – jellemzően városnézések, kirándulások, rokon- és barátlátogatások – száma 9,6%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva, arányuk így 23%-ot ért el.

2015-ben a több napra Magyarországra tett külföldi utazások száma 18%-kal, 14,3 millióra nőtt. A szabadidős utazások száma (11,2 millió fő) 22, az üzleti utazásoké 26%-kal emelkedett az előző évhez mérten. A többnapos nem turisztikai célú utazásokon belül az átutazások száma 4,2, a munkavégzőké, üzletelőké 11%-kal csökkent, a vásárlási és az egyéb célú utazásoké 9,6, illetve 8,6%-kal nőtt. A több napra szabadidős céllal tett utak 15%-a német, 13–13%-a román és szlovák, 9%-a osztrák állampolgárok által tett utazás volt. A turisztikai szempontból elsődleges küldő piacnak számító német látogatók szabadidős céllal tett utazásai 1%-kal nőttek 2014-hez hasonlítva. A szabadidős utazási célokon belül a több napra tett utazásoknál a leggyakoribbak a városnézés, rokon- és barátlátogatás, valamint az üdülési célú látogatás. Az üdülési, szórakozási célú látogatások száma több mint egyharmadával, a rokon- és a barátlátogatásoké ötödével nőtt, a gyógy- és egészségmegőrző kezelések motiválta utazások száma tizedével csökkent. A rövid, 1–3 napos látogatások száma 25, a négy- vagy annál több napos látogatásoké 9,5%-kal nőtt.

Az 1–3 napos utazások számának növekedése főként a szomszédos országok állampolgárainak – többnyire a románok és a szlovákok utazási kedve emelkedésének – köszönhető. Az osztrákok 1–3 napos utazásainak száma alig 1%-kal nőtt, az ukránoké 17%-kal csökkent. 2015-ben a románok 56, a szlovákok 32%-kal tettek több utat Magyarországra, mint egy évvel korábban. A románok 1–3 napos utazásainak harmada átutazás, kétötöde rokon- és barátlátogatás volt, csupán egytizedük jelölt meg látogatásának céljaként üdülést, szórakozást. A szlovákok ettől eltérő motivációval érkeztek: egyötödük saját magyarországi ingatlanát kereste fel, 27%-uk rokon-, barátlátogatásra, egyhatoduk üdülési, szórakozási céllal érkezett. A Németországból hazánkba irányuló 1–3 napos utazások száma (887 ezer utazás) szintén emelkedett (9%-kal), leginkább turisztikai céllal érkeztek – üdülés, szórakozás, városnézés –, de az üzleti utak (16%) és az átutazások aránya is (15%) jelentős.

A négy- vagy annál több napos utazásokat tevő külföldiek 6,2 millió látogatást tettek Magyarországra – ez az összes beutazás 13%-a. Számuk 9,5%-kal nőtt, és szinte teljes egészében – 96%-ban – turisztikai utazásokról beszélhetünk. A négy napnál hosszabb idejű utazások közel egyharmada (27%) rokon- és barátlátogatás volt, főként Németországból, Olaszországból, Romániából és az Egyesült Államokból érkeztek e céllal. A kérdőíven az üdülést, szórakozást választók aránya 24%, legnagyobb számban német, cseh, román és osztrák állampolgárok. A körutazók, a városnézők és a gyógy- és egészségmegőrzési céllal érkezők aránya 17 és 15%. Az előbbi utazási cél esetében az Egyesült Királyságból és az Olaszországból érkezők aránya volt jelentős (20 és 14%), míg a gyógy- és a preventív kezelésekre a németek és osztrákok érkeztek nagy arányban (33 és 21%).

2015-ben a külföldiek 120 millió napot töltöttek el Magyarországon, 8,9%-kal többet, mint 2014-ben. A tartózkodási idő növekedése a több napra látogatók utazásainak élénküléséből adódott. Az egynapos utazásokat tevő külföldi beutazók 34, a több napra érkezők 86 millió napot töltöttek Magyarországon. A többnapos utak 13%-kal – ebből az 1–3 napos utak 28, a négy- és annál több napos utak száma 7,6%-kal – nőttek, miközben az egynapos látogatások száma szinte változatlan maradt (0,5%). Az átlagos tartózkodási idő tovább nőtt, 2013-ban 2,3, 2014-ben 2,4, 2015-ben 2,5 napra, így sikerült ismét elérni a 2008-as, a gazdasági válságot megelőző átlagos tartózkodási idő hosszát. A többnapos külföldi utakon mért átlagos tartózkodási idő 6,3 napról 6,0 napra csökkent.

2015-ben a szabadidős utazásokon mért átlagos tartózkodási idő 4,2 napról 4,0 napra mérséklődőtt az előző évhez képest. Az üzleti utazók átlagban 3,7 napot – 0,5 nappal többet – töltöttek Magyarországon. A tanulási céllal érkezők – egy utazáshoz kapcsolódóan – 21, az üdülési céllal érkezők 6,9, a beutazók a tulajdonukban lévő saját ház, nyaraló felkeresésekor egyidejűleg 3,7 napot maradtak.

A Magyarországra tett külföldi utazásokhoz kapcsolódó turisztikai és egyéb kiadások

2015-ben a hazánkba látogató külföldiek utazásaihoz kapcsolódó magyarországi kiadások összege 1608 milliárd forint volt, 10,1%-kal több, mint 2014-ben. A turisztikai célú kiadások 15,4%-kal emelkedtek: ezen belül az üdülés-szórakozásra, a rokonlátogatásra, valamint a városnézés-körutazásra fordított összegek nőttek a legnagyobb mértékben (20, 16 és 14%-kal). Az üzleti utazásokhoz és a gyógy- és egészségmegőrzéshez kapcsolódó összegek 20 és 3,3%-kal gyarapodtak. A nem turisztikai bevételek eközben 4,3%-kal, 373 milliárd forintra csökkentek.

Az egynapos utazásokhoz kapcsolódóan – melyek száma 2015-ben túllépte a 34 milliót – 385 milliárd forintot költöttek a külföldiek hazánkban, az előző évinél 0,5%-kal többet. Átlagos napi, egy főre jutó kiadásaik összege 11 300 forint volt. A külföldiek turisztikai utazásaik során 91, a nem turisztikai utakhoz fűződően 295 milliárd forintot költöttek Magyarországon: a turisztikai kiadások 20%-kal nőttek, a nem turisztikai költések 4,4%-kal csökkentek (főként a vásárlási kiadások visszaesése okán). Az egynapos vásárlások 133 milliárd forintnyi összegének 84%-a 3 szomszédos országhoz kötődött: a szlovákok 51, az osztrákok 42, a románok 18 milliárd forintért vásároltak. Az egynapos utazások alkalmával elköltött összegek valamivel több mint a felét (47 milliárd forintot) gyógy- és egészségmegőrzés, ötödét rokon- és barátlátogatások tették ki, több mint egyötödét (82 milliárd forintot) az átutazók, további egyötödét (78 milliárd forintot) a munkavégzők, üzletelők adták.

2015-ben a többnapos utazásokon részt vevők kiadásainak összege 1222 milliárd forint volt, 13,6%-kal több, mint 2014-ben. A kiadások minden negyedévben nőttek: a III. negyedévben a legnagyobb ütemben, 21, a II. és a IV. negyedévben a legkevésbé, 8%-kal. A több napra tett külföldi utazások során keletkező kiadások 94%-a – 1145 milliárd forint – turisztikai kiadás, ebből közel 1000 milliárd forint (14%-os bővülést követően) a szabadidős utazások során folyt be. A rokon- és barátlátogatások alkalmával elköltött összegek jelentősen gyarapodtak az osztrák, a román és a szlovák állampolgároknak köszönhetően. A városnézők, körutazók kiadásainak összege a brit, az olasz, a francia állampolgárok és az Egyesült Államokból érkezők utazásainál jelentős mértékben nőtt. A többnapos utazásokhoz kapcsolódó magyarországi kiadások 16%-a Németországból, 11%-a az Egyesült Államokból, 6%-a az Egyesült Királyságból, 5–5%-a az Ausztriából és a Csehországból érkezőktől származott. A több napra, nem turisztikai céllal tett 1,9 millió látogatás során befolyt 78 milliárd forint fele a Magyarországon tanuló diákok, egyharmada a munkavállalók és üzletelők, egyötöde az átutazók kiadásaiból adódott.

2015-ben a külföldi látogatók átlagosan 13 400 forintot költöttek naponta, 1,2%-kal többet, mint 2014-ben. A turisztikai célú utazásoknál a napi, egy főre jutó kiadás átlagban 15 400 forint (1,7%-os növekedés), a nem turisztikai átlagköltés 9400 forint (4,9%-os csökkenés) volt. A körutazásoknál naponta átlagosan 46 ezer, a városnézések esetében 26 ezer forintot szántak szolgáltatásokra és termékekre. A legalacsonyabb napi összeget a saját ingatlant felkeresők és a természetjárók adták ki (4700 és 6000 forint).

2015-ben a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma először lépte át a 10 millió fős határt, a terminálokon 12,5%-kal több érkező és induló utast szolgáltak ki, mint az előző évben. A légi úton hazánkba érkező külföldiek utazásainak száma 4,4 millió volt a személyforgalmi becslések alapján. A legtöbben az Egyesült Államokból (596 ezer fő), az Egyesült Királyságból (478 ezer fő) és Németországból (229 ezer fő) jöttek. Az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból tett légi utak száma 31 és 22%-kal bővült, a Németországból tett utaké 9%-kal csökkent. A légi utazók utazási szándékai és jellemzői jelentősen különböznek a közúton érkezőkétől. Míg a közúton tett utak 36%-a turisztikai célú, addig a repülővel tett utaknál 97% ez az arány, ebből 20% üzleti utazás, 48% városnézés, körutazás. A repülővel érkezők átlagos tartózkodási ideje is jelentősen magasabb (7,9 nap), mint a közúton érkezőké (1,9 nap), a hazánkba érkező összes külföldi átlagos tartózkodási ideje 2,5 nap volt. A legtöbbet a tanulók (86 nap) és a munkavégzők (24 nap) töltenek egyhuzamban nálunk, a legkevesebbet a körutazók (3,2 nap) és az üzleti utazók (4,1 nap). A városnézők átlagos tartózkodási ideje 5,3 nap, a gyógykezelésre és egészségmegőrzésre a külföldiek átlagban 9,2 napos utazást szántak.

A légi úton érkezők utazásainál az egy fő egy napjára jutó átlagköltés (21 400 forint) több mint kétszerese a közúton érkezőkének (10 100 forint). A repülővel érkező üzleti utazóknál a legmagasabb az egy főre jutó napi költés összege, 36 ezer forint, a tanulási célú utaknál a legalacsonyabb, 4900 ezer forint.

A látogatók fogyasztási szerkezete az egy- és a többnapos utazások esetében – függően a szolgáltatások és árucsoportokra fordított összegek nagyságától – jelentősen eltér. Az egynapos utakhoz kapcsolódó kiadások 21%-át élelmiszer-vásárlásra, 38%-át egyéb árucikkekre fordították. Az üzemanyag-kiadások, valamint a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások aránya 6,6% és 8,5% volt. Az egynapos utazók körében a legnagyobb mértékben az élelmiszer- és üzemanyag-vásárlások aránya csökkent (1,7 és 1,4 százalékponttal), ezt a csökkenést a gyógy- és egészségmegőrző kezelésekre kiadott összegek növekedése (2,6%) ellensúlyozta. A több napra látogatók kiadásainak jelentős részét a szálláshely- és a vendéglátó-szolgáltatásokra fordított költségek adták (42%). Közlekedésre a kiadások 15, élelmiszerre, italra és egyéb árucikkekre 20%-a jutott. A legnagyobb mértékben a szálláshely- és a vendéglátó-szolgáltatások aránya (0,4%-kal) nőtt, az élelmiszer-vásárlásra és a gyógykezelésekre, egészségmegőrző kezelésekre kiadott összegek aránya (0,8 és 0,5%-kal) csökkent.