A mai chipkártyák mikroprocesszorokkal működnek, amelyek a mágnescsíkoknál sokkal nagyobb teljesítményűek és biztonságosabbak, sok ilyen chipbe apró antennákat is építenek, amelyek lehetővé teszik az érintésmentes fizetést. Még ennél is magasabb biztonságot nyújtanak azok a biometrikus kártyák, amelyeket a chip mellett ujjlenyomat olvasóval is ellátnak.
A chipkártyás fizetések elterjedésével a mágnescsíkos fizetések száma csökkenni kezdett. A Mastercard megbízásából a Phoenix Consumer Monitor decemberi felmérése szerint az amerikaiak mindössze 11 százaléka mondta, hogy a mágnescsíkos fizetést részesíti előnyben, vagyis azt, amikor a kártyát a terminálon húzzák le. Ez az arány 9%-ra csökkent azok körében, akik kipróbálták már az érintésmentes fizetést. A Mastercard 2021 első negyedévében 1 milliárddal több érintésmentes tranzakciót bonyolított le, mint 2020 azonos időszakában, 2021 második negyedévében pedig az összes személyes vásárlási tranzakció 45%-a érintésmentes volt világszerte.
A változó trendekre és fejlett technológiákra reagálva döntött a Mastercard a mágnescsíkok kivezetése mellett. A 2033-as határidő kellően hosszú időt hagy azon partnereknek, akik még mindig erre a technológiára támaszkodnak, így fokozatosan tudnak majd átállni a chipkártyás rendszerre.
A mágnescsíkok az 1960-as évek elején jelentek meg, és lehetővé tették a bankok számára, hogy a kártya adatait a hátoldalra laminált mágnesszalagra kódolják. Ez nyitotta meg az utat az elektronikus fizetési terminálok és a chipkártyák előtt, amelyek nagyobb biztonságot és valós idejű engedélyezést biztosítottak, miközben megkönnyítették a kártyaelfogadást a különböző méretű vállalkozások számára. Ez a vékony csík évtizedek óta a fizetési kártyák milliárdjain megtalálható, még akkor is, ha a fizetési technológia azóta óriásit fejlődött.
Forrás: Store Insider
