hirdetés

Így iszunk mi - felmérés a borfogyasztási szokásainkról

A borászok, pincészetek vezetőinek és a borokkal foglalkozó más érintetteknek jelentősen át kell formálni a gondolkodását, nyilatkozta lapunknak Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a borfogyasztói szokásokról szerdán ismertetett felmérés kapcsán.

hirdetés

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) a magyar felnőtt lakosság borismeretéről, fogyasztási szokásairól próbált friss információkat gyűjteni a kutatással, aminek főbb megállapításait Székelyhidi Katalin, az élelmiszerlánc elemzési osztály munkatársa ismertette.

A kutatók a megkérdezetteket három fő csoportba sorolták a borfogyasztással kapcsolatos szokásaik, preferenciáik és attitűdjük alapján. A válaszolók 16 százaléka tartozik az úgymond "borszakértők" csoportjába. Ők jellemzően 36-50 közöttiek, vagy már nyugdíjas korú férfiak. Legfeljebb 1 hete ittak utoljára bort, és általában 1-5 liter bort fogyasztanak egy hónapban. 58 százalékuk kedveli a száraz borokat, közel egynegyedük nem. Az édes borokat kedvelők aránya egyharmadra tehető ebben a körben, míg 50 százalékuk elutasítja az ilyen italokat. Jóval nagyobb létszámú, de sokkal kevesebb bort fogyaszt az "igényes" borfogyasztók csoportjába sorolt rész, amelyik a teljes kör 38 százalékát adja.

Ők átlagosan csak 0,6-1 liter bort fogyasztanak el egy hónap alatt, és jellemzően egy hónapnál régebben ittak bort utoljára. A csoporthoz tartozóknak csak 35 százaléka kedveli a száraz borokat, míg 54 százalékuk el is utasítja az ilyen italokat. Hatvan százalékuk az édes borokat részesíti előnyben, míg 30 százalékuk ezeket nem szereti.

Balatoni borok (Fotó: Győrffy Árpád)
Balatoni borok (Fotó: Győrffy Árpád)


A megkérdezettek 46 százalékát sorolták a "nem tudatos" borfogyasztók" csoportjába. Ők aztán igazán ritkán fogyasztanak bort, 35 százalékuk egy hónapja, 28 százalékuk több mint fél éve nem ivott. Kétharmaduk kevesebb, mint 0,5 liter bort fogyaszt havonta. Közel kétharmaduk szereti az édes borokat, és több mint kétharmaduk nem kedveli a száraz borokat.

A felmérés szerint a válaszadók kétharmadának vannak kedvenc borfajtái, az összes válaszoló egyharmada pedig mindig ugyanazon termelőktől vásárolnak. Kiderült az is, hogy a megkérdezettek közel kétharmada nem ismeri az uniós oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket vagy földrajzi árujelzővel ellátott borokat. A mintában szereplő személyek mindössze 8,6 százaléka vallotta azt, hogy teljes mértékben ki tud igazodni a borvidékek, borrégiók között.

Nem fizetünk sokat egy üveg borért

Vizsgálták a válaszolók borral kapcsolatos fizetési hajlandóságát is, amiből az derült ki, hogy az emberek 60 százalék kevesebb mint 1000 forintot képes kiadni egy üveg borért. Azok aránya, akiknek ennél egy kicsivel többet, de 2000 forintnál kevesebbet ér egy üveg bor 28 százalék, és csak a válaszadók tizede hajlandó kiadni ennél is többet. Olyan válaszolók nem voltak, akik akár 5000 forintnál is többet szánnának egy palack borra.
A beszerzés helyét vizsgálva arra jutottak, hogy az emberek leggyakrabban hiper- és szupermarketekben vásárolják meg a borokat. Ezt követi a borászoktól való közvetlen beszerzés és csak ezután jön a kisebb boltokban, vagy a borszaküzletekben való vásárlás.

A felmérés arra is választ szeretet volna kapni, hogy a fogyasztók milyen szempontok alapján választanak borokat maguknak. A válaszok szerint a legfontosabb borválasztási szempont a fajtajelleg, ezt követi a termőhely, majd az ár és csak ezután a pincészet. Ez a fajta preferencia sorrend teljes mértékben érvényesül az "igényes" borfogyasztói szegmensben. A két másik szegmensben egy kicsit átrendeződik a fenti szempontrendszer. A "Borszakértő" fogyasztókra jellemző sorrend: termőhely, fajta jelleg, pincészet, ár. Míg a "Nem tudatos" vásárlók esetében a fajta választás dominálja a vásárlást, amit az ár követ, és csak ez után jön a borvidék beazonosítása, végül pedig a termelő.

Növelni kellene az együttműködést

Tornai Tamás szerint ez a felmérés olyan, mint egy csengő, ami talán felébreszti a termelőket, és a fogyasztói elvárások alapján módosítják a tevékenységüket. Ő nem csak a HNT elnökeként, hanem a Tornai Pincészet tulajdonosaként is hallgatta ezeket az adatokat, amik többek között azt mondják neki, hogy a vásárlóknak elsősorban a fajta és a termőhely a fontos, nem pedig a termelő. A borászatok ma ezzel szemben elsősorban saját magukat hangsúlyozzák, ráadásul a többnyire a másikakhoz viszonyítva. A jövőben ehelyett növelni kellene a borvidékeken belüli együttműködést, még inkább közösen kellene megjelenni a piacokon az adott termőhely keresett fajtáival.

Tornai Tamás (Fotó: Győrffy Árpád)
Tornai Tamás (Fotó: Győrffy Árpád)


Szerinte fontos része a felmérésnek az a felismerés is, hogy a fogyasztóknak nem túl bőségesek a borral kapcsolatos ismeretei. Mivel ez a fogyasztásra szánt borok választását is meghatározza, nagyon fontos, hogy közösen fellépjenek a borkultúra alapvető ismereteinek a terjesztéséért. A különböző borvidékek nyújtotta lehetőségek bemutatásával szélesebb választási lehetőséget tudnának kínálni, és ezzel javíthatnák azoknak vásárlói aktivitását, akik esetleg tájékozatlanságuk miatt a borok helyett más italokat választanak.

A borászoknak tudomásul kell venni azt is, hogy a borfogyasztók derékhadának ízlése eltérhet a szakma által preferált irányoktól. Nekik is lehetőséget kell adni arra, hogy igényeiknek megfelelő borokat találjanak.

Véleménye szerint a kommunikációban a borokhoz, pincészetekhez kapcsolódó üzeneteken kívül a borfogyasztással kapcsolatos érzéseket is közvetíteni kell. A borfogyasztást, mint pozitív életérzést kell megjeleníteni, ahogy ezt például a sörgyárak nagyon ügyesen csinálják.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint az éttermesek/szállodások felkészültek a GDPR-ra?

Kiadónk társoldalai