hirdetés
hirdetés

"Nem munkaerőhiány van, hanem képesség- és képzettség hiány"

„El se jött próbanapra.” „Felvettem, még le sem telt a próbaidő, de már felmondott.”  „Az első néhány nap után világossá vált, hogy mégsem ő az ideális jelölt az adott pozícióra, nem is ért hozzá.” – Ön is hallott, ne adj isten mondott már ilyesmit? Lehet, hogy a munkavállalóval van a gond, de lehet, hogy a cég is tehet többet, hogy elkerülje ezt a problémát. Tóth-Nagy Péter, HIVE Creative Kft. Ügyvezetője, az Utazás kiállításon tartott előadásában az Employer Branding-ről, a munkáltatói márkáról beszélt.

hirdetés

Tóth-Nagy Péter elmondta, hogy tapasztalatai alapján „nem munkaerőhiány van, hanem képesség- és képzettség hiány". Éppen ezért egy cégnek oda kell figyelnie, hogy elérje a (még itthon maradt) szakembereket, és olyan körülményeket biztosítson számukra, amivel meg is tudja őket tartani. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a munkáltatói márka építése során nem csak kommunikációs- és cégvezető, felső- és középvezetők, hanem a különböző szakterületek képviselőinek véleményét is kikérik. Ez nem csupán kommunikáció, hanem stratégia. Ha a munkavállalók valódi véleményére fény derül, akkor könnyebb rálátni a cég valós gyengeségeire és erősségeire. Az előadó például elmesélte, hogy volt olyan vállalat, ahol a dolgozók igen demotiválónak tartották, hogy a mosdóban 4-5 hónapon keresztül nem volt világítás. Valójában nem egy nagy idő- vagy energia befektetést igénylő dologról volt szó, csupán elakadt a kommunikáció.

fotó: 123rf

A munkáltatói márka építése során nagy hangsúlyt kapnak a megfelelő belső kommunikációs eszközök és üzenetek. Segítségével az információk könnyebben áramlanak a felső- és középvezetés valamint a dolgozók között, ennek hatására pedig javul az együttműködésük. A folyamat során konzekvenssé válik a külső és a belső kommunikáció, javul a cég külső megítélése, így könnyebben megtalálja a jövőbeni munkavállalóját, és a  szervezetfejlesztési eszközöknek köszönhetően javul a szervezet hatékonysága.

fotó: 123rf

Tóth-Nagy Péter szerint a toborzás során fontos tudni, hogy az adott szakterületek képviselői hol, milyen platformon érhetőek el, és akár azt is, hogy milyen témákról beszélgetnek leggyakrabban. Például a turizmus-vendéglátásban legkeresettebb szakemberek a szakácsok idegenvezetők, recepciósok, utazási referensek leggyakrabban a munkatársakról, a munkakörülményekről és a pozíciókról beszélgetnek.  Sőt, például a szakácsok esetén, a leglátogatottabb platformok között szerepel olyan felület, ahol arról folyik a diskurzus, hogy érdemes-e, vagy hova lehet elmenni külföldre dolgozni.

Amellett, vagy éppen azért, mert a cég megismeri a jelenlegi és a pontenciális dolgozók igényeit, javítja a kommunikációt és a hatékonyságot, 46%-kal csökkenthető az egy főre jutó toborzási költség, és 28%-al lehet kisebb a fluktuáció.

Kottász Adél, online szerkesztő
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai