hirdetés
hirdetés

Egy csipetnyi Tibet a Mátra és a Cserhát találkozásánál

A munkanélküliséggel sújtott Nógrád megyei faluban, Taron a következő években a mezőgazdaság és az idegenforgalom fejlesztése jelentheti a kitörési pontot – mondta a Turizmus Online-nak Román István polgármester.

hirdetés

A Zagyva folyó völgyében, a Cserhát és a Mátra ölelésében elhelyezkedő kis település a jó levegőjével, a csenddel, a nyugalommal és a szép környezetével kedvező feltételeket nyújt azoknak a turistáknak, akik Tar iránt érdeklődnek. A faluban több látványosság is fogadja a látogatókat. Itt halad át például a Mária-út, amely érinti a domb peremén épített és a hazánkban ritkaságnak számító egyhajós, háromkaréjos, gótikus, barokk és klasszicista jegyeket hordozó, fallal körülkerített katolikus templomot. Ez a műemlék építészeti különlegességnek számít. A templom fölötti domboldalon emelkednek annak az udvarháznak a romos falai, amelyek egykor a falu földesurának, Tar Lőrincnek a tulajdona volt.

Az építészetileg különleges katolikus templom (Fotó: Mentusz Károly)
Az építészetileg különleges katolikus templom (Fotó: Mentusz Károly)


Tar Lőrinc egykori udvarházának romos falai (Fotó: Mentusz Károly)
Tar Lőrinc egykori udvarházának romos falai (Fotó: Mentusz Károly)

Atlaszcédrus a botanikus kertben

Ez a település a díszlő növények faluja, amely tele van örökzölddel és a házakat szegélyező nyári virágokkal, a település központjában pedig parkot létesítettek. A legnagyobb látványosságok azonban a közeli 21-es főközlekedési út mellett helyezkednek el. Így a Csevice-forrás közelében találni a hírneves botanikusról, dr. Tuzson Jánosról elnevezett arborétumot, amely az Egererdő Zrt. kezelésében van, és folyamatosan látogatható.

A tari díszpark kopjafákkal (Fotó: Mentusz Károly)
A tari díszpark kopjafákkal (Fotó: Mentusz Károly)

Ezt az élőfagyűjteményt kísérleti céllal dr. Tuzson János (1870-1943) telepítette, és az arborétumnak helyet adó fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta meg. Ebből választotta ki a Szalajka-patak partján azt a területet, ahol a kutatásait megkezdte. A kísérleti részen 1928-tól 1940-ig főleg örökzöldek telepítésével és szaporításával foglalkozott. A gyűjteményt folyamatosan gazdagította különböző fajokkal, leginkább tűlevelűekkel. Az egzotikus növényeket pedig földlabdásan, a távoli országokból hozatta. Az arborétumot 1976-ban védetté nyilvánították. A még napjainkra megmaradt fafajok közül említést érdemel a körülbelül 70 éves, 280 centiméteres törzsátmérőjű atlaszcédrus, melyből Nógrád megyében csak ez az egy példány található. Értékesek továbbá a balzsamos- és a bércifenyők, a kaukázusi jegenyefenyő, a kolorádófenyő, az oregoni hamisciprus-, valamint a szürke és zöld duglászfenyő-facsoport, illetve a japán juhar, amelyből itt 33 példány található.

A tibeti vallási kultúra jellegzetes épülete

A polgármester azt is elmondta, hogy a látványosságok közül kiemelkedik a 21-es főút közvetlen közelében, Tar közigazgatási részén levő, magánterületen létrehozott Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Ide évente több ezer turista látogat el gépkocsikkal, autóbuszokkal és vonattal is. A park tágas parkolójában kényelmesen elhelyezhetik a járműveiket az odaérkezők. A zarándokok közül többen évről évre visszatérnek ide. A magaslatáról szép panoráma tárul a Mátrára és a Cserhátra, ideális helyet teremtve azoknak, akik békességre, nyugalomra vágynak. A parkot a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség létesítette és működteti.

A Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark bejárata (Fotó: Mentusz Károly)
A Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark bejárata (Fotó: Mentusz Károly)


A Kőrösi Csoma Sándor kiállítóhely (Fotó: Mentusz Károly)
A Kőrösi Csoma Sándor kiállítóhely (Fotó: Mentusz Károly)


Itt a legfőbb vonzerő az a hagyományos buddhista kegyeleti emlékmű – a Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett Békesztúpa –, amellyel immár két évtizede a nagy tudósnak állítottak emléket. A Sztúpa a tibeti buddhista vallási kultúra jellegzetes épülete, amelyben ereklyéket és felszentelt tárgyakat helyeztek el. Mellette áll a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpavilon, amelyet a tibeti szakrális hagyomány stílusában építettek és a magyar tudós zarándok életútját mutatja be, sok illusztrációval. Az emlékparkot folyamatosan fejlesztik, és emeletes buddhista templomot is építettek.

A Sztúpa az emlékparkban (Fotó: Mentusz Károly)
A Sztúpa az emlékparkban (Fotó: Mentusz Károly)


Az új emeletes buddhista templom (Fotó: mentusz Károly)
Az új emeletes buddhista templom (Fotó: mentusz Károly)


Részlet a Kőrösi Csoma kiállításról (Fotó: Mentusz Károly)
Részlet a Kőrösi Csoma kiállításról (Fotó: Mentusz Károly)

A környékbeli nevezetességekre is kíváncsiak

A látogatók kényelmét a tibeti stílusban kialakított Tara Teaház szolgálja, ahol a különlegességekkel találkozhatnak a látogatók. Az India Ajándékbolt pedig ma már kedvelt böngészőhelye az egzotikus keleti áruk iránt érdeklődőknek. Azt is megtudtuk, hogy sok család és iskolai csoport az emlékpark látogatását gyakran összeköti a Tar környéki nevezetességek megismerésével is. Így például többen útba ejtik még a közeli Hollókőt, Pásztót, Galyatetőt, a szécsényi kastélyt, illetve a nógrádi várakat is.

Román István fontosnak tartja, hogy Tar – ez a szép fekvésű falu – a következő években tovább fejlődjön. Véleménye szerint a megújuló energiaforrások fejlesztése fontos célként szerepel, de a turizmus is jelentős feladatot kaphat.

Mentusz Károly
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint a hazai nyilvános vécék állapota pozitívan hat a turizmusra?

Kiadónk társoldalai