Ha sikeres lesz a pályázatok beadási határidejének meghosszabbítása, jelentős számú pályázatra lehet számítani. A 131 regisztrált pályázóból reményeim szerint több tucat pályázat is beérkezhet, 40 feletti pályázatra számítunk. 60–80 pályázat lenne optimális első körben, de a szigorú pályázati feltételekkel ez meglepő lenne.

Pozitív és negatív tapasztalatok egyaránt vannak. A pályázói kedvet jelentősen hátráltatta a pályázatok megjelenésének időbeni csúszása és a szigorú pályázati feltételrendszer, azonban rengeteg téves információ is napvilágot látott az elmúlt hónapokban, amelyek hátráltatják az építkezést és a pályázói kedvet. Nem igaz például az a szóbeszéd, hogy elfogyott a pályázati keret, vagy hogy átcsoportosítottak bizonyos összegeket más célokra. Az is félreértés, hogy jelentős többletforrás és többletszemélyzet szükséges a nyertes pályázóknál az eddigi erőforrás-ráfordításhoz képest. Ahol eddig költöttek turizmuscélokra, ott minimális vagy semmilyen többletforrásra nincs szükség az önkormányzat részéről, „csak” átstrukturálásra, igaz persze, ez másfajta áldozatokkal jár. Fontos, hogy ne a politikai érdek vagy irányultság, hanem szakmai indokok alapján szülessen döntés a pályázatok beadásáról már csak a saját helyi érdekek miatt is. Nagy eredménynek tartom, hogy országos szinten többé-kevésbé egységes irányba halad a támogatás. Egy szervezetrendszerben bekövetkező változás hosszú folyamat, hiszen korábbi beidegződéseket kell újragondolni. Érdekes, de nem meglepő, hogy a sajátos helyi/egyéni érdekek alapján fejlődik, vagy éppen nem fejlődik egy-egy térségben a TDM-mel kapcsolatos szemlélet és az építkezés. Egy-egy helyi döntéshozó vagy véleményformáló jelentős mértékben lendítheti vagy visszafoghatja a pályázatban való részvételt (ami persze nem kötelező, és mindenhol a helyi érdekek alapján kell dönteni). Ami mégis a legfontosabb: az együttműködés kultúrájának fejlődnie kell, és a szakmai érdekeknek jobban az előtérben kell maradni.

Legalább 13 milliárd forint jut TDM-fejlesztésre 2013-ig – szeptemberben ismét kezdeményezzük a keret megemelését és a régiók közötti egyenletesebb forráseloszlást. Ebből a keretből első körben 4 milliárdot lehet szétosztani a pályázók között. Ez a folyamat legelső szakasza. Ha nem használják fel a teljes keretet, akkor sem tűnik el ez az összeg, a későbbiekben újra megpályázható. De azért célszerű pályázni annak, aki tud, minél előbb!

Először is, sok az érintett döntéshozó szerv, aminek előnye és hátránya is van. A pályázati kiírás, azaz a pénzügyi ösztönzés területe a hét régióhoz és az NFÜ-höz került delegálásra, a szakállamtitkárság ehhez szakmai háttéranyagokkal igyekszik segítséget nyújtani. Az a régiókon és az NFÜ-n is múlik, hogy hol mit tartanak be mindebből. Jelenleg nincs szabályozási kerete a TDM-szervezetrendszernek (például a turizmustörvény – a szerk. megjegyzése). Hiányos a jövőkép: a pályázók nem ismerik, hogy épül fel a rendszer, mire számíthatnak hosszabb távon, és ez milyen hasznot hozhat nekik. A 13 milliárd forint fennmaradó részének felhasználásáról sincs egyelőre információ. Sok helyen hiányzik a szakmai felkészültség, a TDM szellemiségét nem ismerik, vagy a részletek kidolgozására, a felkészülésre kevés időt vagy energiát fordítottak a szereplők. És persze a különféle érdekeknek történő megfelelés akár el is lehetetleníti a TDM-kezdeményezés kialakulását.

A szakállamtitkárság célja és javaslata alapján a következő támogatási ütemezés várható (amely a fejlesztéspolitikai döntéshozatal jóváhagyását is igényli még): az ez évi 4 milliárd forintos keretösszeg a TDM-ek megalakulását, megerősödését szolgálja. Fontos, hogy jövő év során mielőbb ugyanezzel a céllal megjelenjenek pályázatok – hogy aki az idén valami miatt kimarad a pályázatból, jövőre legyen esélye indulni. 2010-ben és 2011-ben következhetnek a térségi (vagy mikrorégiós) szintű szervezetek alakulását, megerősödését szolgáló pályázatok. Hogy lennének-e még 2011 után helyi TDM-re pályázatok a kezdeti célokkal, azt csak a tapasztalatok függvényében érdemes meghatározni. 2012-től azonban – már kisebb összeggel – az addig megalakult szervezetek szakmai programját lehetne továbbá támogatni évente vagy kétévente megjelenő pályázatok keretében. Fontos, hogy ez az öszszeg nem a működést vagy a fenntartást szolgálná, hanem tervezés, információmenedzsment, kutatás vagy marketing, egyéb programok céljára lehetne felhasználni. Ugyanez igaz a másik két szintre is, persze ott egy-két éves csúszással a helyi szinthez képest. A régiós pályázatok kiírására akkor célszerű sort keríteni, ha a helyi és térségi szint már elkezdte működését, azaz legkorábban 2010–2011-ben. Számos egyéb kérdés tisztázása szükséges, így a régiós szervezetekkel való összhang kialakítása. A Tisza-tó esetében például tudni kell, hogy Észak-Magyarországnál jogosultak pályázni a térségi szintre már 2009-ben is. Ez persze érinti a turisztikai régió intézményrendszerét (RMI, RIB), és butaság lenne párhuzamos struktúrát építeni. Akkor lehet a régiós TDM-munkát elkezdeni, ha a fő érintett szereplők képesek az együttgondolkodásra. Ez lassú folyamatnak látszik, de vannak pozitív jelek is. Az MT Zrt. például elkezdte megvizsgálni, hogy neki és régiós intézményrendszerének hogyan kell és célszerű részt vennie az alulról építkező TDM-rendszer fejlesztési folyamatában. Fontos, hogy a nemzeti és régiós szintű szervezetek az alulról építkező szervezetekkel hosszú távon szerves egységet képezzenek, mert ha a két szint nem ér össze, kevéssé hatékony rendszer épül, amely egyik fél számára sem előnyös. A Tisza-tó ebből a szempontból akár mintaprojekt is lehetne: a lap megjelenése idejére kezdeményeztünk egyeztetéseket ebben a témában.

Célunk az, hogy országosan egységes adatbázist támogassanak az IT-rendszerek, valamint, hogy mindenhol valóban jól használható, pénzügyi hasznot is hozó rendszerek kerüljenek beszerzésre. Készítettünk egy kutatást arról, hogyan működik a TDM-szervezetek informatikai háttere nemzetközi szinten, és elkezdtünk egy konzultációsorozatot a Magyarországon levő szolgáltatókkal. Az eddigiek során három alternatíva körvonalazódott: helyi, régiós vagy országos szinten lehet támogatható az informatikai rendszer beszerzése a TDM-szervezetek részére. Mindegyiknek van előnye és hátránya is, azonban mindegyiket ki lehet alakítani olyan formában, hogy a fent említett célokat szolgálja. Azonban még nem tisztázott kérdés, hogy pályázatos formában melyiket és hogyan lehet támogatni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség álláspontjára várunk ebben az ügyben, őszre várható döntés. Bármelyik verzió is lesz, mindenképp indokolt a Magyar Turizmus Zrt. partneri részvétele a folyamatban, hiszen egységes országos adatbázis kezelésért felelt eddig is, ami szerintem továbbra is indokolt.

Fel kell gyorsítani a döntési/támogatási folyamatokat. Mielőbbi döntés szükséges az informatikai háttér ügyében. Biztosítani kellene, hogy a TDM-szervezetek megfelelő szakemberekkel legyenek ellátva. A kezdeti lépések megvannak, a folyamat elindult a helyi szereplők jogos érdekérvényesítése miatt, de már középtávon biztosítani szükséges minimális szabályozást és a pénzügyi ösztönző rendszert, valamint megfelelő monitoringot. Nem árt, ha az utóbbiakat egy szervezet fogja össze, hiszen a jelenlegi több érintett miatt lassabban alakulnak a folyamatok. Szervezetfejlesztésre most először van lehetőség pályázati forrásokat biztosítani. A részleteket a jövőben a tapasztalatok alapján folyamatosan csiszolni kell, újra kell gondolni és rugalmasan igazítani a gyorsan változó környezethez.