Nagy bajban a magyarok kedvenc üdülőhelyei

Ami március elején még csak miniszterelnöki előrejelzés volt, miszerint idénre „kampec” a külföldi turizmusnak Magyarországon, azóta már ténnyé vált, de nemcsak idehaza, hanem a magyarok kedvelt külföldi nyaralóhelyein is. Mindez pedig már most euró tízmilliárdokban mérhető gazdasági károkat okozott a turizmusnak és a hozzá kapcsolódó rengeteg ágazatnak. Mivel a turisták legnagyobb európai küldő országaiban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban többhavi csúcsra ugrott a napokban az új fertőzöttek száma, miközben főleg a spanyol, de a görög járványhelyzet is romlik, a nyár második felére remélt turisztikai élénkülés csak nagyon halványra sikerülhet Európa-szerte - írja a portfolio.hu.

Nagy szakadás a magyarok népszerű nyaralóhelyein

A KSH adatai szerint a magyarok tavaly összesen 4,5 millió olyan utazást bonyolítottak le külföldre, amely többnapos volt és szabadidős, szórakozási célú volt, és 481 milliárd forintot, közel 1,5 milliárd eurót költöttek el ennek során. A legnépszerűbb (nyaralási) célpont természetesen Horvátország volt, de a közkedvelt célországok között volt Olaszország, Ausztria, Spanyolország, Bulgária, Görögország, Törökország is. A lap a továbbiakban a tengerparti adottságok miatt csak Horvátországgal, Görögországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és Bulgáriával foglalkozik, illetve a turisztikai adatoknál viszonyításképpen a magyar helyzetre is utalnak. A legmagasabb koronavírusos esetszámok az olaszoknál és a spanyoloknál voltak tavasszal, de nagyon nyugtalanító, hogy a spanyolok már ismét bő 3000 esetnél járnak, így nem véletlen, hogy több tartományban korlátozások vannak (Katalónia, Navarra, Aragon), és a magyar kormány is zöldből a sárga besorolású országok közé rakta az országot ezen a héten - írja cikkében a portfolio.

Jóllehet a Kanári-szigetek nem tartozik az erősen fertőzött területek közé, de Spanyolország részeként nemrég ez is sárga besorolást kapott. Július közepén még a kormány tett egy módosítást a frissen hatályba lépett, utazási korlátozásokról szóló rendeletében:  "Ha egy ország sárga vagy piros jelzéssel került besorolásra, azonban valamely közigazgatási területén az aktuális fertőzöttség mértéke alacsony, az országos tiszti főorvos e közigazgatási területet zöld jelzéssel sorolhatja be". A Kanári-szigetekkel egyelőre azonban nem tettek ilyen kivételt a hatóságok. Nyár elején a magyar utaztatók tervezték, hogy chartereket indítanak a Kanári-szigetekre, ahogyan az "békeidőkben" megszokott a hazai kiutas piacon."

Minden népszerű célpontot megvisel ez a válság

A magyarok többnapos külföldi utazásainak fogyasztási kiadási szerkezete tavaly úgy nézett ki a KSH adatai szerint, hogy 202 milliárd forintot szálláshelyre, 55 milliárdot közlekedésre és üzemanyagra, 49 milliárdot élelmiszerre és italra, további 96 milliárdot pedig kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatások vásárlására költötték. Ezek nagy része most bizonyára hiányozni fog a külföldi fogadó országok bevételei közül, de nemcsak a magyarok felől esik drámai mértékben a főbb nyaralási célpont országok turisztikai bevétele, hanem minden ország felől. Így tehát minden népszerűbb nyári nyaralási célpont országot súlyosan érint ez a válság.

A márciusban berobbant járvány hatására áprilisra gyakorlatilag megszűnt a külföldi turizmus a vizsgált országokban: csaknem 100%-os éves alapú zuhanást mértek a statisztikai hivatalok. Aztán ebből csak minimális élénkülés volt májusban és júniusban is. Utóbbi adat az Eurostat adatbázisában még csak Spanyolországra érhető el, ott továbbra is 98%-os az év/év alapú zuhanás, illetve a görögöknél közzétették a légiforgalmi adatokat júniusra és abból az látszik, hogy júniusban éves alapon a külföldiek száma ott is 93%-kal zuhant. A nyár első fele tehát gyakorlatilag a kihalt nyaralóövezetekről szólt külföldön, és bizonyára vannak olyan magyar olvasóink, akik kiutaztak és mindezt saját maguk is tapasztalták annak akár áldásos hatásaival együtt: könnyebb eljutás autóval például a horvát tengerpartokra, zsúfoltság hiánya az éttermekben és a parton, masszív árkedvezmények. Utóbbira példa, hogy egy friss adat szerint júliusban több mint 50%-kal volt alacsonyabb a külföldi hitelkártyákról történő pénzköltés Spanyolországban, mint egy éve és mindez abban az országban történt, amelyben a turizmus közvetlen és közvetett súlya együtt 14%-os volt tavaly a GDP-ben.

Sok szálláshely inkább ki sem nyitott

A külföldi és belföldi turizmus összeomlása mellett az alábbi ábra az ágykihasználtságot mutatja a vizsgált országokban, ami nem mindenhol esett vissza nullára, sőt már élénkülés látszik. Emögött nyilván az a magyarázat, hogy nagyon sok szálloda, szálláshely egyszerűen kivonult a piacról, azaz bezárt és így az ágykínálat szűkült, ez pedig felfelé hajtotta az ágykihasználtsági mutatót. Ezzel együtt még az is igaz, hogy rengeteg szállodai/szálláshelyi dolgozó nem tud dolgozni, nem jut jövedelemhez munkájából és a kapcsolódó ágazatokkal, szolgáltatásokkal együtt a fenti ábrák drámai gazdasági, társadalmi és szociális problémákat is jelentenek.

Azt, hogy miért drámai, ha több tízmillió turista nem megy el más országokba (és a hazai turisták is óvakodnak utazni, vagy nincs miből) és nem költi el a pénzét, az alábbi ábra is jól szemlélteti. A magyarok által is kedvelt célországok közül a horvátoknál és görögöknél 7%-os volt a turizmus közvetlen súlya tavaly a GDP-ben, a spanyoloknál 6,7%-os, az áttételes hatásokkal együtt viszont inkább 15-25% közötti súlyról beszélhetünk (ld. alább), így érthető, hogy miért beszélünk súlyos válságról ezekben az országokban. Ezt főként a görögöknél, olaszoknál és a spanyoloknál az is tetézi, hogy magas az állami eladósodottság, így korlátozottan tudnak saját költségvetési forrásból élénkíteni. Ezért is jön jól nekik a minapi EU-csúcson összehozott koronavírus elleni helyreállítási alap (Next Generation EU), amelynek a GDP arányában is egyértelmű haszonélvezője például Bulgária és Görögország, de a spanyolok és olaszok is örülhetnek a támogatások és hitelek hatalmas volumenének. 

Brutális károk mindenfelé

A fenti számokból már érezhetjük, hogy a turizmuson keresztül az egyes országok brutális gazdasági és szociális károkat szenvednek el, amire néhány friss adalék: Az, hogy a minap megugró spanyol fertőzéses esetszámok miatt a brit kormány kötelező 14 napos karantént rendelt el a fenti három tartomány mellett a kanári és baleári szigetekről hazaérkező állampolgárainak, a spanyol turisztikai szövetség becslése szerint önmagában 10 milliárd eurós kárt okoz a spanyol ágazatnak, ugyanis elveszi a britek utazási kedvét (illetve más országok is követik a példájukat, így például a németek és magyarok is) Ennek oka az, hogy egy július 13-23. közötti YouGov-felmérés szerint a németek, britek és franciák (legnagyobb turista külső országok) fele-kétharmada inkább lemondaná a külföldi utazását, ha hazatérés után kéthetes kötelező karantén várna rá, vagy ha kiderülne, hogy a kint tartózkodás miatt kötelező lenne a nyilvános helyeken maszkot viselnie. Mindkét esetre bőven van példa az utóbbi két hétben a spanyoloknál és a portugáloknál, illetve a görögöknél is előfordul. Tavaly mintegy 80 millió turista volt Spanyolországban, és a közvetlen, illetve közvetett hatásokkal együtt a GDP-ben 14%-os volt a súlya a turizmusnak (fent az ábra csak a közvetett hatásokra jelzett 6,7%-ot).

A horvát turizmus is rendkívül szenved, de a Reuters egyik anyaga arra mutat rá, hogy hatalmas lett a különbség az észak- és dél-horvát tengerparti térség látogatottsági adatai között, mert míg az északi részeket könnyebb elérni autóval és vonattal is, illetve több a kempingezési lehetőség, és a tágas magánszállások száma, addig a délieket inkább repülővel közelítik meg, ami visszaveti a turisták kedvét. Az ország top turisztikai célpontja tavalyig a déli részhez tartozó Dubrovnik volt, most viszont az első 7 hónapban mindössze a tavalyi forgalom 13%-át regisztrálták (júliusban év/év alapon 30%-ot), de reménykednek egy augusztusi felfutásban elsősorban a német és brit turistákra építve. Az északi isztriai részen viszont egyes térségekben a német és szlovén vendégek aránya tavalyhoz képest csak alig 20%-kal csökkent júliusban, tehát nagyok a földrajzi különbségek. Az egész ország turisztikai bevételei tavaly mintegy 12 milliárd eurót tettek ki, ennek most jó, ha a harmada befolyik az év során a szakmai becslések szerint és az átgyűrűző hatások miatt a turizmus végülis a horvát GDP 20%-át teszi ki.

A görög turizmus közvetlenül és közvetve a GDP 25%-át teszi ki, 700 ezren dolgoznak benne és tízmilliárd eurós méretű bevételkiesés várható. Július elején a rodoszi szállodaszövetség elnöke azt mondta a hírügynökségnek: már az is jó kimenet lenne, ha a tavalyi bevételek 20-25%-át el tudnák érni, annyira drámai a helyzet, és ezért akkoriban a szállodáknak csak a 20%-a volt nyitva a gyenge szezon miatt. Július közepén a Teneo elemzőcég azt írta: az idei év első felében 67%-kal 2,6 millió főre zuhant a külföldi látogatók száma Görögországban és július első két hetének adatai sem voltak túl biztatóak: 70% körüli volt a zuhanás év/év alapon. Így az idei egész éves turisztikai bevételek várhatóan csak 5 milliárd eurót tesznek majd ki a tavalyi 18 milliárddal szemben, azaz itt is 70% körüli zuhanás valószínű.

Mik a kilátások?

A fenti drámai turisztikai helyzetkép után érdemes előre is tekinteni kicsit, igaz a járvány második hullámával kapcsolatos nagyfokú bizonytalanságok miatt ez elég nehéz. A Fitch Solutions minapi friss anyagai a korlátozások és a járványhelyzet alapján becslést adott arra, hogy a főbb európai és ázsiai turisztikai országokban az egész évet tekintve mi várható. Jól látszik ezeken az ábrákon is a várható egész éves drámai elmaradás:

A 80 millió spanyolországi turistához képest talán lesz idén 40 millió,

A 90-100 millió közötti olaszországi és franciaországi turistához képest pedig várhatóan még 40 milliónál is kevesebb.

A fentivel párhuzamosan pedig a szálláshelyek foglaltsági adatai is jócskán elmaradhatnak a tavalyitól: a spanyol ráta talán felmegy majd 30%-ra az év átlagában, a francia pedig talán 40%-ig.

 

Forrás: portfolio.hu


Új program a Brazíliába látogató turistáknak

Új program a Brazíliába látogató turistáknak 

Kihagyhatatlan program annak, aki kikapcsolódásra és pihenésre vágyik.
Fókuszban az optimizmus és fenntarthatóság  az ÖRV kongresszusán

Fókuszban az optimizmus és fenntarthatóság az ÖRV kongresszusán 

Európa „túlzottan elkényelmesedett a jólétben, de optimista döntésekkel még lehet változtatni.
Űrközpontra bukkantunk Brüsszel szívében

Űrközpontra bukkantunk Brüsszel szívében 

Ittunk egy mennyei trappistát, beszélgettünk egy titokzatos emberrel és megvizsgáltuk az unió szívét.
Négy évszakos desztináció az új feltörekvő emírség

Négy évszakos desztináció az új feltörekvő emírség 

Ras Al Khaimah most a magyar piacot is célba vette.
Ez az olasz város betiltaná az éjfél utáni fagylaltárusítást

Ez az olasz város betiltaná az éjfél utáni fagylaltárusítást  

Azonban sokan látják úgy, hogy a szigorítás túl messzire megy.
Leszakadtak a párizsi Moulin Rouge szélmalmának lapátjai

Leszakadtak a párizsi Moulin Rouge szélmalmának lapátjai 

Egyelőre nem tudni, mitől szakadhattak le a lapátkerekek.
Csendes Olivér az ÖW-től továbblép

Csendes Olivér az ÖW-től továbblép  

Csendes Olivér, az Österreich Werbung (ÖW) digitális és innovációs igazgatója nyártól a Visit Hungary vezérigazgatójaként folytatja munkáját.
Ausztrália a legvonzóbb célország a munka miatt költözni vágyóknak

Ausztrália a legvonzóbb célország a munka miatt költözni vágyóknak 

Magyarország a korábbi, 2018-as felmérés óta 18 helyet csúszott vissza a népszerű városok rangsorában, így 2023-ban a 74. helyre került.
Új vasútvonal épülhet a spanyol tengerparton, ami összeköti a tengerparti városokat

Új vasútvonal épülhet a spanyol tengerparton, ami összeköti a tengerparti városokat 

Az új vonatvonal a turisták számára is lehetővé tenné, hogy minél többet fedezzenek fel Costa del Sol izgalmas turisztikai látványosságaiból.
Így nyerhet Bécsben a Sigmund Freud-kihívással

Így nyerhet Bécsben a Sigmund Freud-kihívással  

A részvételhez csupán az ivie városnéző alkalmazást kell letölteni.

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?