hirdetés

Lőrés van?

Kilenc hazai kastélyszálló összefogott annak érdekében, hogy a „kastélyturizmus” minél jobban ismertté váljon a köztudatban. Ennek egyik fontos lépéseként e hétvégén nyitott hétvégét tartanak, vagyis bárki betérhet hozzájuk látogatóként, és akár vendégként is maradhat egy éjszakára. A kezdeményezés nyitányaként „Fórum” néven szakmai napot tartottak május 14-én a Vár-béli St. George Hotelben, ahol a résztvevők képet kaptak a jelenlegi hazai „kastélyszálloda-helyzetről.

hirdetés

A nagyszámú érdeklődés mellett kísért eseményen többek közt megtudhattuk, lehet-e ma nyereségesen üzemeltetni egy kastélyt Magyarországon? Milyen lehetőségei vannak egy olyan befektetőnek, aki kastélyszállodában szeretne tulajdonrészt vásárolni? És vajon hogy működik ez a speciális szálláshely ágazat külföldön?

A program már az elején borult, a meghirdetett tartalom kicsit megfordult, mert Bartha Sándor elnök köszöntő szavai után mindjárt a negyediknek „bekolompolt” előadással kezdtek, vagy maga az elnök mondta el – a Héderváry Kastélyszálloda tulajdonosaként -, hogyan és miképp érdemes bevonni a magántőkét egy történelmi hely sikeres működtetésébe. Az elnök hangsúlyozta, nem érdemes megvenni a teljes házat, sokkal jobb az állammal együtt működtetni – ma ez lehet a siker záloga.

A Forster Központ képviseletében Sághi Attila elnök bemutatta kastély- és várprogramokra, valamint eme építmények fejlesztésére létrehozott állami cégüket, amely 2007-2013 között 28 ilyen jellegű projekt fejlesztésére kapott támogatást, összesen 10,177 milliárd forint értékben. Ebből nyolc helyszínen idén kezdik el a munkát, és az elnök beszámolójából többek közt az is kiderült, hogy egyik legsikeresebb vállalkozásuk a Siroki Vár.

A Batthyány Kastélyszálloda képviseletében Csonka Sándor mutatta be saját szálláshelyük példáján, milyen hasznosítási modell lehetséges, és milyen turisztikai beruházások történtek náluk, Zalacsányban.

Meseszép házát mutatta be következő előadóként maga a tulajdonos, dr. Molnár József, a Pesthez közeli településen, az alsópetényi Prónay-kastélyt. Molnár úr elmondta, már a ház elnevezésével is gondjai akadtak, ugyanis az angol és francia nyelvterületről érkező vendégkör számára furcsán hangzik a chateau vagy castle név, mert ezt hallva folyton azt firtatják: jó, jó, de hol van a házon a lőrés? Amikor meghallják, hogy sehol, nem értik, hogy lehet egy ilyen építményt kastélynak nevezni?! A ház üzleti modelljéről is hallhattunk egyet s mást, miközben a festő ecsetjére kívánkozó épületegyüttesről láthattunk slide-ot. Kiderült például, hogy bár tavasztól késő őszig minden hétvégén esküvőket tartanak Alsópetényben, azonban a hétköznapi töltöttségen még van mit javítani. És a kastélyszállodák tulajdonjogára is érvényes az a megállapítás, miszerint akkor lehet egy kisebb vagyonra szert tenni kastélytulajdonosként: ha valakinek van egy sokkal nagyobb, jelentős vagyona.

Vágó Ágnes
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint a hazai nyilvános vécék állapota pozitívan hat a turizmusra?

Kiadónk társoldalai