„Bringával a vörös szőnyegen" címmel bringás divatbemutatót és bulit szervezett az utolsó Critical Mass biciklis felvonulás utáni szombat estére az InStyle magazin és a Hungarian Cycle Chic. Biciklijükkel összeöltözött önjelölt modell-lányok és fiúk vonultak végig a szakmai zsűri előtt, hogy végül bekerüljenek a legstílusosabbak közé. Nem ez volt az első és nem is volt az egyetlen biciklis, divatos esemény idén, mivel ősszel egy népszerű Munkeyneck-klip is készült, ahol a kerékpárok ugyan mellékszereplők a lányok mellett, de azért hangsúlyosan jelennek meg a képeken.

{youtube|id=URUe8nmUMb8}

Öt-nyolc évvel ezelőtt ehhez képest a biciklizés elsősorban sportnak számított és főleg a sportmárkák próbálták megnyerni a bicajosokat, mostanra viszont a városi kerékpározás olyan méretű szubkultúrát nevelt fel, amelyre érdemes termékeket építeni. Mint minden új területet, ezt is a kis- és közepes méretű cégek találták meg: sorra jelennek meg a biciklis kiegészítőket értékesítő márkák, néhányuknak teljes részterületet is sikerült elfoglalniuk, az utóbbi két-három évben pedig olyan nagy cégek, mint a Mol is nyitnak a biciklisek felé. Kik léptek időben? Hol lehet elérni a bicajos célközönséget?

A futárok kezdték

A budapesti biciklizés menővé alakulása elválaszthatatlan a biciklis futároktól, azon belül is a Hajtás Pajtás cégtől. Ezt mondja, Sinka Károlya (Sinya), a cég ügyvezetője, és ezzel nem jár messze a valóságtól. Ő volt a Critical Mass kerékpáros közlekedéséért küzdő mozgalom egyik főszervezője, a futárok pedig az aktív résztvevői, akik ráadásul a nagyobb tömegrendezvényeken túl ott voltak az átlag hétköznapokon is a fiatalok kedvenc szórakozóhelyein, napközben pedig az utakon és az irodai recepciókon mutatták meg, hogy két keréken is lehet közlekedni. Sinya így fogalmaz: „a biciklis futárok kezdték terjeszteni az őrületet, ott voltak minden buliban, jó fejek voltak és továbbadták a biciklizés szeretetét”.

A fővárosi vezetés viszont a 2000-es évek első felében még nem vette komolyan a bicikliseket. Azt mondták, hogy Budapestből sosem lesz Amszterdam, 2004-ben pedig az akkori főpolgármester, Demszky Gábor úgy döntött, hogy az Autómentes Nap rendezvényeit az autóközlekedés zavartalanságára hivatkozva hétvégére tolja. Ez a lépés jót tett az ügynek, mert a bicajozás akkori élharcosait - Sinyával az élen - arra ösztönözte, hogy megszervezzék az első Critical Mass-t (CM). Ami a várt néhány száz résztvevő helyett már az első alkalommal 4000 embert vonzott, a szám pedig azóta több tízezresre duzzadt, a városi biciklizés pedig Budapest egy jelentős közlekedési formájává vált.

Elkapta a kerék

Ha valaminek ilyen jelentős a közönsége, akkor arra a márkák és a cégek is rácuppannak – gondolnánk, viszont az első években nem ez történt, még most is csak néhány márka és cég ült rá a bringahullámra, azok között is a kisebb vállalkozások dominálnak. A Cyclechic kerékpáros divatblogot alapító, a Magyar Kerékpárosklub elnökségi tagjaként is tevékenykedő Halász Áron májusban, a divattal és biciklizéssel is foglalkozó cikket írt a Magyar Narancsban, amelyben szó volt azon cégekről is, akik profitáltak a divatosodásból. Ilyen például a Napirajzot megalapító Merényi Dániel műhelye, az egyedi kerékpárokat készítő Merényi Bicycles, vagy a Magyarországon még nem elterjedt, fekvő, fotel és összecsukható kerékpárokat forgalmazó Evobike, de példaként hozható a szintén hazai, bár leginkább nemzetközi piacra termelő, hibrid prémiumkerékpárokat akár három- illetve nyolcmillió forintos árakon kínáló M55.

Szintén Halász Áron cikkében van szó arról, hogy a kerékpárokat készítő vállalkozások mellett vannak a nagyobb divatmárkák, tervezői kollekciók, amelyek szintén felismerték a bicajozás népszerűségét. A nagy divatmárkák reklámjaiban is gyakori elemmé vált a bicikli, a Levi's és a H&M saját bicikliskollekciókat dobott a piacra, a hazai tervezők közül pedig többek között a Je Suis Belle és a USE Unused készítői is számolnak a kerékpárral, nem beszélve a számtalan, kiegészítőkre szakosodott vállalkozásról, melyek kézműves, manufakturális módszerekkel dolgozva gyártanak biciklistáskáktól kezdve az ékszereken át a sapkáig, mindent.

Abban nagy szerepe van a Budapesten az elmúlt 10 évben lezajlott kerékpáros forradalomnak, a futár- és hipszterkultúrának, hogy a biciklizés országosan is trendivé, menővé vált és, mint Klimon Péter, a Csepel vezérigazgatója fogalmazott, a bicikli „a szegény ember lovából a tudatos ember közlekedési eszközévé vált”.

Arról, hogy ez mekkora piacnövekedést hozott, senkinek, még a kerékpárosklubnak és a nagy gyártóknak, kereskedőknek sincs pontos adata, mindenki csak a saját számait ismeri, azokat pedig nem szívesen árulja el. Klimon Péter látványosnak tartja az elmúlt évtizedben az eladások budapesti fellendülését, bár hozzátette, hogy ez leginkább a hétköznapi használatra szánt kerékpárok forgalmának erősödését jelenti, ami egyébként is jelentős volt.

Gulyás Marianna, a Decathlon nemzeti sportmenedzsere a cég forgalmáról nem adhatott meg adatokat, de azt elmondta, hogy számaik egybecsengenek a Magyar Kerékpárosklub részére a TNS Hoffmann által készített rendszeres kutatás eredményeivel, mely szerint a kerékpárosok száma az elmúlt években dinamikusan nőtt, és a 2013 májusi, reprezentatív felmérés szerint már a lakosság 43 százaléka kerékpározott a megkérdezés előtti 14 napban legalább egyszer.