A zöld mindenféle színárnyalatában pompázó erdők, rétek beborítják a dombokat, a szelíd hegyeket. A jó minőségű aszfaltút minden percben fel és le, jobbra és balra kanyarog, szédülésig forog a táj velünk, mintha hajókáznánk. Ezt a vidéket az Isten is a vidéki turizmus sokféle ágának megélésére teremtette.

A kisrégió turisztikai vásárán, Krapinában, melyet figyelemfelkeltőnek szántak a rendezők, kerékpáros és gyalogos túrautak térképeivel, házi feldolgozású húsáruk, mézek, sajtok és borok bő választékával találkoztunk. Zeljko Kolar megyei prefektus arról beszélt, hogy a Krapina-Zagorje terület természeti szépsége mellett Horvátország legnagyobb termálfürdővidéke, minden adottsága megvan az egész éves turizmus bonyolítására. Szállásunk az építészeti díjat nyert Hotel Wellben (Tuhelj fürdő) volt, de megismerkedhettünk az Aquae Vivae (Krapinska fürdő) sokszínű választékával is. A zöld tájba illesztett létesítményben épp búvároktatás és szinkronúszás folyt. Az egymástól 5-25 kilométerre sorakozó termálszállók és aquaparkok kihasználtságáról főként a két közeli főváros, Zágráb és Ljubljana kikapcsolódni vágyó turistái gondoskodnak. Ezen a viszonylag kis területen átlagosan 2,6 napot töltenek az idelátogatók, melyek fele részben már külföldi: leginkább szlovének, németek és olaszok. Egyedül Marija Bistrica nemzetközi hírű kegyhelyét évente egymillióan keresik fel.

Hegytetőn és lent a barlangban

Ezen a hadak alig járta, háborítatlan vidéken minden hegy- és dombtetőről kedves kis kápolnák és méltóságos várak néznek le ránk. Trakoscan várkastélya egy 87 hektáros védett terület közepén, mesterséges tórendszer fölébe magasodva mesekönyv-illusztrációnak tűnik. A közös, horvát-magyar történelem nagyjai birtokolták és építették századokon át. Első ismert tulajdonosai a Cilleiek voltak, de birtokolta Corvin János is, legvégül a Draskovics nemzetségé lett. A főnemesi rezidencia ma múzeum, értékes és látványos gyűjtemények otthona.

Egy bumfordi, óriás ősemberszobor jelzi az ősembermúzeum bejáratát Krapina mellett. Itt találták meg az időszámításunk előtt 125 ezer éve élt neandertáli ősembercsoport maradványainak egyik leggazdagabb lelőhelyét. Ez ma a harmadik leglátogatottabb múzeum az országban. Tanulni kellene, hogy miként kerekítettek néhány csontmaradványból egy modern, multimédiás, tanulságos bemutatóhelyet, mely korántsem a csak a neandertáliakról szól. Kiindulunk az univerzum, majd a Föld keletkezéséből, megismerkedhetünk a földtörténeti korszakokkal, az élet és az állatvilág keletkezésével, eljutunk az elő- és ősemberekig, legvégül a neandertáli leletekig. A múzeum színvonala igen magas, a tudományos ismeretterjesztés kiváló példája.