Idén véglegesítik a Duna-stratégiát

Fővárosunkban tartotta közgyűlését a negyvenéves jubileumát ünneplő Nemzetközi Duna Marketingegyesület. A hét Duna menti országot tömörítő szervezet a Duna, valamint a folyó jobb és bal partjától 70 kilométeres sávban lévő terület természeti, kulturális és turisztikai kincseinek népszerűsítését tartja feladatának.

Az egyesület tevékenységét erősítheti, hogy az unió elhatározta az egységes Duna-stratégia létrehozását; az elképzeléseket és terveket Magyarország uniós elnöksége idején hagyják jóvá.

A budapesti rendezvényen Gerhard Skoff elnök Pro Danubio-díjat adott át Pintér Katalinnak, a Gerbeaud ügyvezető igazgatójának.

A konferencián nem csak a dunai hajózás, a Duna menti kerékpározás – benne a turizmus – szervezési feladatairól, ajánlásairól szóltak az előadások. Kiemelten szerepelt a Duna mint a térség hangsúlyos természeti rendező elemének megőrzése, védelme. E célból már 1994 óta működik egy 14 országra kiterjedő nemzetközi szervezet, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság. Ők a teljes folyón monitoringrendszert működtetnek, feltérképezték a Duna menti szennyvíztisztítókat, a veszélyes üzemeket, figyelemmel kísérik a halállomány állapotát, koordinálják a tagországok intézkedéseit. A dunai hajókon keletkező szenny (olaj és szennyvíz, hulladék) kezelésére 85 százalékos uniós támogatással 2009-től indult a WANDA projekt.

A projekt magyar részének vezetője rámutatott a különféle Duna menti országok eltérő jogrendszere harmonizálásának nehézségeire. Magyarországon sikerült mobil szennygyűjtő pontokat létrehozni, Baján „Zöld Terminált” létesítettek. 2012-től a rendszer finanszírozását önjáróvá kell tenni: ennek legcélszerűbb módja a rajnai modell átvétele lehet: a szennyeződés eltávolításának árát a hajók által használt gázolaj árába építették be.

Turizmus és folyami sétahajózás

Míg egyes hazai szakmai körök keveslik a dunai nemzetközi turizmus hozamát, addig a külföldi hajózási cégek számára ez jó üzlet, mert a folyami hajózás dinamikusan fejlődik. Európa folyóin 1980-ban 50 hajót üzemeltettek, 2009-ben már 197 hajón 620 ezer turista utazott. Budapestnek a kikötési díj nem csekély bevételt hoz, de az ajándéktárgyak és városnézőprogramok is kelendőek. A statisztika szerint 220 ezer turista jut el hajón Budapestig, akiket rámenős marketinggel további fogyasztásra is rá lehetne venni. Az MT Zrt. vezérigazgatója, Horváth Gergely összeállítást készített a hazai Duna-szakasz sokoldalú, de még kihasználatlan turisztikai kínálatáról. A Budabike kerékpáros városnézést ajánl a hajózási vállalatok figyelmébe, míg a felújított, januárban nyitó Veli Bej (Császár) fürdő kapcsán a budapesti gyógy- és termálfürdők is reflektorfénybe kerültek. A 2011-es Lisztemlékév a kulturális lehetőségek számát növeli. A Magyar Limes Szövetség azokra a 25-30 kilométerenként található római erődítményekre hívja fel a figyelmet, amelyek a magyar Duna- szakasz mellett találhatók. Januárban adják át a Bodor Major új hajóállomását Tahitótfalun, a váci Duna-ág 1679-es folyamkilométerénél. A 157 méter hosszú pontonon bármely vízállásnál egyszerre több hajó is kiköthet. Innen lovas kocsival viszik a turistákat a majorhoz, lovas- és folklórprogramokat kínálva.

Külföldi versenytársak

Tény ugyanakkor, hogy Duna menti versenytársaink sem alusznak: a szlovákok a dunai vízierőmű térségében átgondolt, a vízi turizmust szolgáló létesítményeket hoztak létre, és most Pozsony fokozottabb bekapcsolódását szorgalmazzák. Romániának hatalmasak a lehetőségei a zöldturizmus területén: új országmárkájuk a Kárpátok kertje szlogenre épül, a Duna-delta ma már világhírű, és a Vaskapu környéke fogadóképességének fejlesztése is előtérbe került. A dunai személyhajó- forgalomból sokat profitálnak az osztrákok.

Az alsó- és felső-ausztriai Duna-szakaszokon összehangolták a vízi és szárazföldi menetrendeket, a Duna mentén kiépítették a gyalog- és kerékpárutakat, ezekről térképet és kiadványokat osztogatnak, internetről letölthető útiterveket, garantált túracsomagokat készítettek.

Érdekes felvetést tett a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, aki egy Duna Kulturális Klaszter létrehozását tartja szükségesnek. A klaszter a Duna völgyének kincseit fogná össze, vinné piacra, közös cégér, arculat segítségével. A klaszter létrehozásához minden országban kell egy központi partner és egy partneri kör, amely az adott terület fesztiváljait, látnivalóit összegyűjti és a közös honlapra felviszi. A klaszter uniós támogatásra pályázna. A Feratel cég Duna-kártyát vezetne be. A Duna menti kerékpárutakat, fogadókat, látnivalókat fogná össze ez a kártya, amely már sok régióban bevált.

Navigare necesse est

A Duna Európa egyik legfontosabb közlekedési ütőere, de lehetőségei még nincsenek kihasználva. Miután sok országon folyik keresztül, rengeteg a jogi, szabályozási eltérés.

A Duna az év 280 napján hajózható, de a biztonsághoz a különféle információs rendszerek, fejlesztések összehangolása szükséges. Az osztrákok 2005-ben hozták létre a „via donau” szervezetet a saját Duna-szakaszukon található vízi létesítmények kezelésére és hajózási információ szolgáltatására. Aktív résztvevői egy Rotterdamtól a Fekete-tengerig tervezett, uniós finanszírozású hajózási információs rendszer kialakításának. A dunai hajózás kapcsán számolni kell több szűkülettel, akadállyal, legalább harminccal a magyar és legalább ugyanennyivel a romániai és bulgáriai Duna-szakaszon. Ezek lehetnek természetes eredetűek, de sok a régi, alacsony híd, a balkáni háborúból hátramaradó roncs. Az áthaladó hajókat tájékoztató, az egyes országok üzemeltetésében lévő információs rendszereket a jövőben egységesítik. Az EB egyik képviselője örömmel jelentette be, hogy bár a korábbi utasjogok szabályozásából eddig kimaradtak a folyami személyszállítást igénybe vevők, ezt most pótolták, így őket ugyanolyan jogok illetik meg, mint az egyéb közlekedési eszközt igénybe vevőket.

A magyar hatóságok tervei szerint 2011 nyarától ún. AIS (automatikus azonosító rendszer) működtetési és használati kötelezettséget vezetnek be a nagyhajókra, így a folyók magyarországi szakaszain csak működő adókészülékkel felszerelt nagyhajók és kompok közlekedhetnek majd. Az uniós támogatással beszerzett 145 AIS-készülék a vám- és pénzügyőri, a hajózásbiztonsági és a rendészeti ellenőrzések elvégzését és az esetleges balesetek következményeinek elhárítását is gyorsabbá, egyszerűbbé teszi. A Duna magyarországi szakaszán Mohácsnál alakították ki a schengeni határ-ellenőrzési pontot. 2010-ben már 542 személyszállító hajót fogadtak. Az ellenőrzött utasok között a németek vezetnek, őket ukrán, román, bolgár és amerikai állampolgárságúak követik.

Négy pilléren állnak a tervek

A Duna-stratégia a második uniós makrorégió létrehozását célozza. Az uniós tagországoknak 100 milliárd eurót különítettek el e célra. A Duna-stratégia 14 ország egész területére – nemcsak a Dunára – terjedne ki, Németországtól Ukrajnáig, felerészben jelenleg unión kívüli országokra. Határozatlan időre szól, nyertesei az erőteljesebb érdekérvényesítők, a jobb javaslatok beküldői lesznek. A stratégiában vázolt cselekvési terv négy pillérre épül. Az első pillért a Duna-régió összekapcsolását jelenti a többi régióval. Ide tartozik a mobilitás fejlesztése: 2020-ra előírja a dunai teherforgalom húszszázalékos növelését, a folyami hajóflották korszerűsítését, két új híd építését Románia és Bulgária között, a fenntartható energiahasználat ösztönzését, valamint a kultúra és az idegenforgalom előmozdítását. A második pillér a környezet védelme, így például a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése. Ide tartozik a szennyvíztisztító telepek építése, közös kutatóközpontok létrehozása, a fekete-tengeri ökoszisztémáknak az 1960-as szintre történő visszaállása, valamint a dunai tokfajok életképes állományának kialakítása. Harmadik pillérként jelölték meg a jólét megteremtését a makrorégióban. A negyedik pillér a Duna-régió megerősítésére vonatkozik. Így egyebek közt ki akarják bővíteni az intézményrendszert, és erősíteni akarják az együttműködést a szervezett bűnözés leküzdése érdekében. A négy pilléren belül 11 prioritást emeltek ki. Ezek köréből mintaprojekteket fogadtak el. Összehangolják például a dunai hajók, térségi vonatok, buszok menetrendjét a turizmus fejlődése érdekében. Folyik a Duna menti kulturális út szervezése, amelynek része a római birodalom határát jelző limes maradványainak népszerűsítése is. A Duna-régió idegenforgalmi célterületként való népszerűsítését egységes arculat, márka létrehozásával erősítené a stratégia


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.