hirdetés
hirdetés

TDM-konferencia Székesfehérváron

Innováció, topmenedzserek és együttműködés

Székesfehérvár adott otthont májusban a XV. Országos TDM-konferenciának, amelyet a megújult belváros patinás szállodájában, a Hotel Magyar Királyban tartottak.

hirdetés

Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere nyitóbeszédében hangsúlyozta, a város történelmi múltjával, a vizuális élményekből is építkező, igényes kulturális kínálatával várja a látogatókat.

F. Szegő Krisztina, a Székesfehérvári Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában a helyi TDM munkáját, az elmúlt öt év során elért eredményeket ismertette. Ez idő alatt sikerült megduplázni a vendégéjszakák számát, az idegenforgalmi adóból származó bevétel is megsokszorozódott. A sok pozitívum mellett elhangzott, hogy sajnos még mindig rövid tartózkodási idővel és alacsony költéssel jellemezhetőek a város látogatói. A megszépült belváros, a nagy sikerű kulturális, zenei, gasztronómiai, sporttematikájú rendezvények tovább növelték a vendégszámot, a szálláshely-kapacitás azonban továbbra sem elegendő. A termékfejlesztés, az egyes attrakciók fizikai összekötése jelenti a jövő kihívásait.

A helyi TDM-szervezet erőteljes marketingtevékenységet folytat. Székesfehérvár minőségi, művészi, innovatív fejlődésen megy keresztül. A desztinációmenedzsmentszervezet erőteljes arculatépítéssel igyekszik felvenni a versenyt más városokkal. Az olyan szolgáltatások, mint az idegenvezetés-közvetítés, egyrészt bevételt hoznak, másrészt az imázsépítés eszközei is: tavaly 230 városnéző sétát bonyolítottak le a városban.

A helyi TDM-ek és a regionális marketingszervezet fő kapcsolódási pontjairól Lencsés Tamara, a Magyar Turisztikai Ügynökség Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője beszélt. Székesfehérvár 22 százalékos bővüléssel a régió turizmusában a legintenzívebb növekedést érte el tavaly. A hatékony munkában meghatározó tényező az önkormányzat turizmus iránti elkötelezettsége. A régión belül azonban az attrakciók egymástól viszonylag távol, gócszerűen helyezkednek el, ezért fontos kérdés, hogy miként kössék össze a látnivalókat. A kiemelt városokban zajló infrastrukturális beruházások, újszerű megoldások ellenére a vendégszám a Közép- Dunántúlon nem nagyon változik. Az RMI, a térségi TDM és a helyi TDM rendszerszinten még nem kapcsolható össze, de a törekvés megvan rá.

Érdekérvényesítés és topmenedzserek

Semsei Sándor, a Magyar TDM Szövetség elnöke előadásában a hazai turizmus állami irányításának átalakulását tekintve optimistán tekint a jövő felé. Elmondta: az új vezetés, a Magyar Turisztikai Ügynökség nyitott a párbeszédre. A változás elhozhatja a jobb, hatékonyabb érdekérvényesítő képességet. A központi szabályozás kiépítése nélkül nem működhet a magyar turisztikai rendszer. A gyulai konferencia óta megállapítható, hogy intenzívebbé vált a párbeszéd a tagok között, nőtt a taglétszám, ez arra enged következtetni, hogy a szervezetek egyre tudatosabbakká válnak. Mindenki érdeke, hogy a TDM-eket topmenedzserek vezessék, ezért is hívták életre az új menedzserképzést, amelynek tantervét az oktatási intézmények megvitatták, és megindult a képzés akkreditációjának előkészítése. Az MTDMSZ céljai között van a közös, szövetségi szintű irányítás, koordináció. A lobbitevékenységet számadatokkal lehet alátámasztani, ezért rendkívül fontos a mérhetőség. Az egyes szervezetek által elért eredmények számszerűsítése az érvelést könnyítheti meg, ezen is dolgozik a szövetség. Tapasztalataik szerint alapjaiban gyenge a hazai hálózat, szórványos törekvések figyelhetők meg, több tízéves lemaradásban vagyunk a nyugathoz képest. Összefogással, modernizációval, monitoringgal, a jó gyakorlatok követésével azonban tíz éven belül jelentős eredmények érhetők el a hazai turizmusban.

Ötvenöt TDM pályázott eddig

2016 januárja óta pályázhatnak az érintettek a GINOP-1.3.4-15 számú, Turisztikai szervezetek (TDM) fejlesztése című felhívásra a versenyképesség növelése céljából. Nagy Nikoletta, a Nemzetgazdasági Minisztérium GINOP-projektmenedzsere prezentációjában a pályázatok eddigi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.

A kilencvennégy, hazánkban működő turisztikai szervezet közül eddig ötvenöt nyújtott be kérelmet kérelmet. Az első beadási határnapra 37, a másodikra 18 pályázat érkezett, három pályázó pedig visszalépett, a harmadik határnap május 31. A felhívás egészen addig lesz nyitva, amíg a keretösszeg ki nem merül. A rendelkezésre álló keretösszeg 2 milliárd forint, az eddig beérkezett pályázatok forrásigénye 1,756 milliárd forint (cikkünk megjelenésekor az összes forrásigény már több mint 1,9 milliárd forint – a szerk.). A technikai háttér változott, 2014-től a FAIR- és az EPTK-felületeken keresztül lehet leadni a pályázati anyagokat. Az informatikai rendszer és monitoringmodul fejlesztése folyamatosan zajlik.

Jelenleg – május végéig – az első körös támogatások tisztázása van folyamatban. Ezt követően a döntés-előkészítő ülést rendezik meg június folyamán, végleges döntés júliusban várható. A második körös pályázatok a hiánypótlási fázisban vannak. A felhívást a szövetség részéről érkezett javaslatok alapján módosították. Fontos a pályázóknak odafigyelniük arra, hogy az EPTK-rendszeren keresztül a pályázatot egyetlen fájlként töltsék fel. Sok félreértéssel kellett foglalkozni az utóbbi időszakban, előfordult hibás kitöltés és hiányos leadás is. A pályázatkezelő arra kéri a szervezeteket, hogy jóval a beadási határnap előtt küldjék be esetleges kérdéseiket.

A turizmus kiterjesztése Budapestről vidékre

A konferencia további részében Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ vezetője Budapest készülő turisztikai stratégiájáról tartott előadást. A BFTK elindította a stratégiaalkotás folyamatát. A hatékonysághoz mindenkiben tudatosítani kell, hogy a turizmus milyen gazdasági előnyökkel jár, ez számszerűen és észérvekkel alátámasztva később a rendeletalkotáshoz is jó alapul szolgál. A kereslet egyre igényesebb, a főváros turisztikailag frekventált részének befogadóképessége korlátozott, így érdemes a turizmust kiterjeszteni a főváros egész területére és a magyar vidékre is. A BFTK által elkészített koncepciót a Fővárosi Turisztikai Kerekasztalnak benyújtották, és a központ szeretné a Fővárosi Közgyűlésnek is előterjeszteni. A konferencia résztvevői hallhattak a Budapest Cardról, valamint a próbaidőszakát élő Belföldi Budapest Card szolgáltatásairól. Az utóbbi kártya a magyar turisták igényeire szabottan, a magyar vendégek fővárosba csábítására szolgál. A kártya értékesítését vidéki viszonteladókra is kiterjesztenék, ezek lehetnek TDM-ek is.

Az innovatív TDM lehet a turizmus jövője

A címben jelzett kérdéskörrel Máhr Tivadar, Sárvár alpolgármestere foglalkozott prezentációjában. A magyar turisztikai kutatások eddig kevésbé foglalkoztak az innováció és turizmus összefüggéseivel. Fontos a szervezetek működésének megújulóképessége: a sharing economy és az információtechnológia korában erre a területre is kiemelt figyelmet kell fordítani. Januárban kiküldtek egy innovációt vizsgáló kérdőívet a szervezetekhez, amelynek eredményeit a szövetség hasznosíthatja. Az eddig beérkezett kitöltött kérdőívekből az látszik, hogy a turisztikai szervezeteknek átlagosan tíz hónapra van szükségük egy-egy nagyobb újítás bevezetéséhez. A kutatás célja országos adatbázis létrehozása, a hazai TDM-ek klaszterekbe sorolása, a sikeresek kiemelése, a sikertelenek segítése, a jó működés „titkos receptjének” megtalálása.

Együttműködnek a társszövetségek

A nap egyik meghatározó programja az a pódiumbeszélgetés volt, amelyen Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turisztikai Ügynökség belföldi igazgatója, dr. Szalók Csilla, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke, Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, valamint Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke vett részt.

Semsei Sándor moderálásával a beszélgetés sok területet, több problémakört érintett. A jelenlévők abban alapvetően egyetértettek, hogy a magyar turizmus megújítása érdekében elindult egy olyan folyamat a társ szakmai szervezetek között, amely az összefogást szorgalmazza. A vetélkedés helyét egyre inkább átveszi a partnerség kialakítása. A szövetségek más-más aspektusból ugyan, de mindannyian kapcsolódnak egymás munkájához. Az utazási irodák például a helyi TDM-ek csomagajánlatait értékesíthetik, a falusi turizmus létkérdése az együttműködés a helyi, térségi szervezetekkel. A Magyar Turisztikai Ügynökség a régiós marketingszervezeteken keresztül segítheti a legkisebbeket. Lényeges lenne a kompetenciák, hatás- és feladatkörök egyértelmű elkülönítése. A brandépítés, a megfelelő jogszabályi háttér, a best practice kérdésköre szintén felmerült a beszélgetés során.

A szakmai program szekcióülésekkel zárult. A térségi egységek működtetésének szépségeit és nehézségeit Magyarics Gábor, a Duna–Gerecse Kft. képviselője, az MTDMSZ alelnöke moderálásában beszélhették át az érdeklődők. A tagok azt javasolták a szövetségnek, hogy térségekre fókuszált coaching szolgáltatást vezessen be, a frissen indult, újraszerveződött szervezeteknek ugyanis segítségre van szükségük. Sok területen a térségi és helyi TDM-ek párhuzamos tevékenységeket végeznek, néhány esetben eltérő érdekek és célok mentén dolgoznak. Komoly problémát okoz, hogy nincs megfelelően szegmentálva a tevékenységek hatásköre, átfedések vannak. Szabályozórendszer és turizmustörvény szükséges.

TDM Agora

A konferencia másnapján hagyományteremtő céllal rendezték meg a „TDM Agorát”, amelynek során négy kerekasztalnál négy különböző témában bővíthették ismereteiket a szakemberek. Magyarics Gábor összefoglalójában elmondta, hogy százszázalékosan talán soha nem valósítható meg egy turisztikai szervezet önfenntartása, fontos, hogy az több lábon álljon. Csakis az önkormányzattal szinergiában lehet eredményesen tevékenykedni.

Fodor Eszter
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai