A szakszerűen pilóta nélküli légi járműnek (Unmanned Aerial Vehicle, vagyis UAV) nevezett szerkezetek történetének pontos kezdetét nehéz behatárolni, de az időpontot sokan a Reginald Denny nevű színész által kifejlesztett, rádióirányítású repülőgépmodellek 1935-ös megjelenéséhez kötik. Noha ezek a kellékek a második világháborúban még csak a célpont szerepét töltötték be a légvédelmi hadgyakorlatokon, a távirányítású megoldás később már a katonai felderítés, sőt mára már az aktív (támadó) hadviselés eszköztárába is bekerült. Csupán idő kérdése volt, hogy a drónok a civil életben is megjelenjenek, és cikkünk éppen e gépek jelenlegi, polgári alkalmazásaiba kívánja bevezetni az olvasókat. Amint azt látni fogjuk, a drónok felhasználási területei egyelőre nagyrészt a képalkotáshoz kötődnek, ám jelen állás szerint az alternatív megoldások is robbanásszerű fejlődést vetítenek előre.

Megismerés

Ugyan a részben személyiségi okokból jogilag korlátozott, „pilóta nélküli, légi újságírás” egyelőre gyerekcipőben jár, a műfaj alkalmazása hamarosan rohamosan elterjedhet. A megoldás óriási előnye például, hogy a zsurnaliszták megőrizhetik a függetlenségüket. A 2013-as kenyai áradások során például a riportok készítői főleg csak kormányzati helikopterek igénybevételével nyerhettek rálátást a pusztításokra, ami mind a felvétel folyamatát, mind pedig a rögzített anyag megszerkesztését bizonyos „korlátok közé szorította”. A drónok mellett szól értelemszerűen az is, hogy a hasonló természeti kataklizmák hatásainak szemmagasságból felmérhetetlen terjedelmét szintén csupán madártávlatból lehet pontosan behatárolni.

A problémakör ellenkező irányú (megelőzési célú) megközelítése, hogy a hurrikánok és tornádók kellős közepébe küldött drónokkal a szakemberek biztonságos távolságból és precedens nélküli részletességgel ismerhetik meg a veszedelmes meteorológiai jelenségek viselkedését és pályáját. Az időjárási paramétereket részletesen kielemző speciális érzékelőkkel a pilóta nélküli légi járművek az előrejelzésekben is új távlatokat nyithatnak meg.

A drónok számos előnyt fel tudnak mutatni a természetben folytatott, „kevésbé stresszes” megfigyelések és kutatások folyamán is. Nem utolsó szempont például, hogy aránylag csendes üzemelésüknek köszönhetően a vadonban még jóval közelebb lopózva sem ijesztik el az állatokat, valamint hőkamerákkal felvértezve az élővilág tanulmányozására is kiválóan alkalmasak.

Keresés

A természeti vagy ember okozta katasztrófákat követően az UAV-k a haladéktalan helyszíni információgyűjtés és -továbbítás optimális eszközei. Földrengések, légi csapások vagy robbantásos merényletek után például képesek mozgékonyan elmanőverezni a romok, illetve a törmelékek között, és relatíve halk működésükkel nem fojtják el a segélykiáltásokat. A nagy felbontású kamerákkal és radarokkal felszerelt, továbbá azonnal bevethető gépek magasabb helyzetből sokkal tágasabb rálátást biztosítanak a helyszínre a mentőalakulatok számára, miközben az erőforrásigényük is összehasonlíthatatlanul alacsonyabb az emberek által vezetett helikopterekéhez képest. Kis méretüknél fogva olyan területekről is közeli felvételeket készíthetnek, amelyeket a nagyobb légi járművek csupán veszedelmek árán vagy nem hatékony módon tudnák megközelíteni. A hőmérsékletszenzorokkal felszerelt drónokkal az elveszett személyeket szintén sokkal gyorsabban fel lehet kutatni. Az ilyen esetekben éjjel vagy nehéz terepen kiemelkedően nagy szolgálatot tehetnek az UAV-k. Zord körülmények között egy kutatási és mentési misszió tulajdonképpen versenyfutás az idővel, és a drónok éppen azért számítanak különösen erős eszköznek, mert a vészhelyzetekben haladéktalanul bevethetők. Az áldozatok pontos helyének meghatározása mellett az UAV-kat potenciálisan fel lehet használni arra, hogy az egyébként elérhetetlen helyekre ellátmányt biztosítsanak a bajba jutottak számára. Egy drónnal például walkie-talkie-t, GPS-helyzetjelzőt (lokátor), orvosi ellátmányt és vizet is el lehet juttatni a szerencsétlenül járt áldozatokhoz, amíg a mentőcsapatok számára lehetővé válik a megmentésük. Természetesen nem mindenki ártatlan, akit kézre kívánnak keríteni. 2014 szeptemberének egyik éjjelén Észak-Dakotában (USA) például négy fiatalkorút kapott el drónok segítségével a rendőrség. Az ittas vezetés miatt üldözőbe vett suhancok kipattantak a kocsijukból, és egy kiterjedt kukoricaföld felé vették az irányt. A hajsza során „puszta kézzel” gyakorlatilag esélytelenek lettek volna a hatóságok, ám a süvölvények nyomába eresztett, infravörös kamerával szerelt kvadkopterükkel (négyrotoros drón) hamar nyakon csípték a menekülőket.

Feltérképezés

A kicsiny méretű UAV-k kiválóan alkalmasak a nehezen elérhető helyek„letapogatására”, és így a kicsi vagy közepes kiterjedésű, rizikósabb területekről is magas felbontású 2D-s ortofotók vagy 3D-s térképek készíthetők velük. Alkalmazásuk esetén nem kell ember vezette repülőgépeket vagy műholdakat bérelni a felvételekhez, ezeknél jóval részletesebb fényképeket készíthetnek, és velük ellentétben a felhőkhöz hasonló időjárási tényezők sem zavaró elemek többé a számukra. A tervezés, a repülés, az adatgyűjtés, a fotók letöltése és a raszteradatok feldolgozása egy nap alatt kivitelezhető.

Egyéb alkalmazások

Jóllehet világszerte számos állami postaszolgáltató még mindig biztos távolságból méregeti a lehetőséget, hogy egyszer a címzettekhez drónokkal juttassák el a küldeményeket, az Amazon, a UPS és a DHL hatalmas potenciált lát a technológiában. Speciális szenzorokkal felszerelve a drónokat kisebb csomagok, pizzák, levelek, gyógyszerek és italok kiszállításához is nagyszerűen fel lehetne használni, egyelőre csak rövidebb távolságoknál.

A szórakoztatóiparban az UAV-k a helikoptereknél elképzelhetetlenül alacsonyabb áruk, gyakorlatilag veszélytelen működtetésük, fokozott mobilitásuk, töredékére csökkent helyigényük és azonnali hadrendbe állíthatóságuk miatt az eseménydúsabb játékfilmek forgatásánál szintén forradalmi változásokat hoztak. Szakértők szerint a technológia olyan mérföldkövet jelenthet a filmkészítésben, mint a könnyű kamerák a 60-as, illetve a Steadicam stabilizációs rendszere a 70-es években. A leírt okokból a reklámok forgatásánál és a sportesemények alatt is egyre elterjedtebb a megoldás. A 2014-es szocsi téli olimpián már szintén e pilóta nélküli járműveket vették igénybe a versenyek közvetítéséhez.

Mi a helyzet nálunk?

Amint azt a Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke, Tuzson Gergely újságunknak elmondta, Magyarországon technológiai téren nincs lemaradás a drónok felhasználásában. Valószínűleg az egyes repülések hosszadalmas engedélyeztetése ugyanakkor kerékkötője lehet a különböző alkalmazások dinamikusabb elterjedésének. Elég komoly akadály például, hogy hazánkban a légtérigény bejelentése után jó esetben 21 nappal lehet „szélnek ereszteni” a távirányítású (vagy előre beprogramozott útvonalú) légi járműveket. Nálunk éppen ezért az újságírás hírközlő műfajában bevett, prompt küldetések kivitelezése például legális keretek között gyakorlatilag lehetetlen. A költségek szintén komoly akadályt jelentenek, hiszen egyetlen repüléshez a légtér és a tevékenységi engedély megszerzése több mint 20 ezer forintba kerül. Főleg ezért Tuzson Gergely szerint Magyarországon a hírgyűjtésnél és az ipari célú alkalmazásokban több mint 90 százalékos az illegális felhasználás.

A Kárpát-medencében ugyanakkor egyre többen nyújtanak térképészeti szolgáltatásokat a pilóta nélküli repülőgépekkel. A Polydesign Kft. például fotótérképeket készít, amelyekkel 3D-s modellt hoznak létre a terepről merőleges tengelyű felvételek alkalmazásával. Az itthoni játékfilmek és reklámok forgatásánál is folyamatosan növekvő „szerepet kapnak” a pilóta nélküli repülőgépek.