Az orosz piac a Malév után

Piaci szereplők szerint Oroszország és a Függe tlen Államok Közössége irányából komoly turistaforgalomtól esett el hazánk a Malév megszűnése miatt. Mások úgy gondolják , az Aeroflot rugalmasan reagált a megváltozott piaci helyzetre, és az sem baj, hogy elmar adnak a legkevesebbet költő, árérzékeny utasok. A statisztikák szerint mindenesetre az év első két hónapjában r ekordnagyságú volt az orosz beutazóforgalom.

Az oroszországi tour-operátorok szövetségének (ATOR) áprilisi közleménye szerint nemzeti légitársaságunk leállásával sok utas pártolt el Budapesttől, mivel az orosz légitársaság repülőjegyárai a Malévénál jelentősen magasabbak. A közlemény szerint az orosz utazási irodások bíznak abban, hogy az Aeroflot még a nyári időszak előtt versenytársat kap a Budapest–Moszkva viszonylaton. Az is tény ugyanakkor, hogy nyári menetrendjében Budapestre is emeli járatainak számát az Aeroflot.

Az orosz szállító, amely a Malév kiesése óta egyedüliként repül a Budapest– Moszkva útvonalon, a korábbi heti 10 helyett 14 járatot közlekedtet hazánkba.

Akinti tour-operátoroknak is hiányzik a Malév

Az egyik jelentős oroszországi beutaztató, az 1000 Út utazási iroda ügyvezetője szerint nagy problémát jelent a Malév kiesése. Az utazási iroda utasforgalmának jelentős részét a Malév járatainak igénybevételével szervezte.

„Tapasztalataim szerint a Malév csődje óta eltelt idő alatt az orosz nyelvterületről érkező turisták utazási szokásai alapvetően megváltoztak – mondta el lapunknak Baranov Alexander ügyvezető igazgató. – A nyugat-magyarországi régióban található gyógyüdülőhelyek forgalmát nem érintette jelentős mértékben a változás, mert a piac gyorsan átrendeződött: ezek a helyek a budapesti közvetlen járatok helyett bécsi érkezéssel könnyen megközelíthetők. A Budapest iránt érdeklődő vendégek elsősorban Bécsen és Pozsonyon keresztül érkeznek, ami nemcsak költséges, de kényelmetlen is, hiszen hosszú transzfereket kell igénybe venniük” – mondta.

A repülőjegyek magas ára miatt számos utas lemondta látogatását, más részük alacsonyabb kategóriájú szállodát választ, hogy ne lépje túl azt a keretet, amelyet az utazására szánt, árulta el az igazgató, aki szerint a jelenlegi körülmények mellett jelentős változás, forgalomnövekedés a jövőben az említett piacokról nem várható, így a magyar idegenforgalom komoly bevételtől esik el. A Központi Statisztikai Hivatal februári adatain még nem látni visszaesést: idén februárban az Oroszországból érkező turisták összesen valamivel több mint 24 000 vendégéjszakát töltöttek el, míg idén januárban a vendégéjszakák száma meghaladta a 67 ezret. A tavalyi februári 15 ezres vendégéjszakaszámhoz képest az idei második hónap eredménye a nehézségek ellenére 66 százalékos növekedést mutat, amellyel az orosz vendégek februárban a negyedik legtöbb éjszakát töltötték el hazánk kereskedelmi szálláshelyein. Az Aeroflot nyáron nem csak hazánkba indít több járatot. Új desztinációként jelent meg a légitársaság nyári menetrendjében a kínai Guangzhou, ahova heti három alkalommal repülnek, és Krakkó heti négy járattal. Heti hét járat közlekedik Stuttgartba, Vilniusba, Dnyepropetrovszkba, Donyeckbe, Ogyesszába és Harkovba. Brüsszelbe közlekedő járatainak számát csaknem megduplázza (heti 14- re növeli) nyáron a légitársaság, gyakoriságot sűrít Zürichbe (7-ről 14-re), Frankfurtba (21-ről 28-ra), Münchenbe (14-ről 21-re), Oslóba (7-ről 14-re), Rigába (7-ről 14-re), Malagába (5-ről 7-re), Koppenhágába (7-ről 14-re), Nizzába (14-ről 16-ra), Havannába (4-ről 5-re), Szöulba (5-ről 7-re), Biskekbe (10-ről 12-re) és Szimferopolba (19-ről 28-ra).

Marad a növekedés Oroszországból

Nem mindenki osztja az oroszországi utazási irodák szövetsége és az 1000 Út utazási iroda aggodalmait. Hiába a magasabb repülőjegyárak, a forgalom még nőtt is az utóbbi időben a piac egyik legjelentősebb orosz beutaztatójánál, a Robinson Toursnál is. Náluk az orosz beutazó vendégek száma az idei első három-négy hónapban dinamikusan nőtt tavalyhoz képest.

„A Malév a Robinson Tours legnagyobb partnere volt, sajnálatos dolog, hogy kiesett” – mondta el lapunknak Jakócs Áron, az utazási iroda ügyvezetője, aki hozzátette, a Robinson Toursnak azonban összességében sikerült az utasigényeket másképpen, kielégítően megoldania.

Új lehetőségek nyíltak meg

Tavaly a tavasztól őszig tartó nyári szezonban összesen heti húsz járat járt Budapest és Moszkva között, amiből 11-et az Aeroflot, 9-et a Malév üzemeltetett. Az idei szezonban az orosz légitársaság járatbővítésével 14, azaz napi két járat maradt a viszonylaton, egy esti és egy reggeli. A Malév jellemzően 110-120 fős gépekkel repült a két főváros között. Az Aeroflot viszont nagyobb, konfigurációtól függően akár 50-60-nal több utast szállító gépeket közlekedtet az útvonalon. „Ha figyelembe vesszük, hogy a Malév utasainak csaknem negyven százaléka a magyar turizmus szempontjából kevéssé lényeges, átszálló utas volt, a mostani járatszám pedig a több ülés miatt tulajdonképpen szinte heti 15-16 járattal ér fel, a jelenlegi kapacitás pótolja a forgalmat” – véli Jakócs Áron.

Az ügyvezető szerint a napi reggeli és esti járatokkal új lehetőségek is nyíltak a magyar utazási irodák előtt. Az Aeroflot összehangolt menetrendjének köszönhetően 33 orosz nagyváros és 11 FÁK-ország utasai érhetik el könnyebben Budapestet, akik így Moszkvában átszállnak ugyan, de végállomásként Magyarországra érkeznek. Ha ehhez hozzáadjuk a Bécsen, Prágán keresztül érkező utasokat is, nem meglepő a növekedés, teszi hozzá.

Nemzeti légitársaságunk csődjével Szentpétervár elérése vált nehezebbé, ahova közvetlen járattal nem, csak moszkvai átszállással lehet eljutni. A Robinson Tours a szentpétervári Fehér éjszakák programját is az Aeroflottal, moszkvai átszállással oldotta meg. Ukrajnában Odessza az a desztináció, ahova jelenleg nem indul közvetlen járat.

Rugalmasság az Aeroflottól

Jakócs Áron szerint az olcsóság nem ad éppen pozitív imázst egy országnak, főleg az orosz utasok szemében nem. Szerinte Magyarország turizmusa szempontjából nem hátrány, ha a nagyon olcsó jelző és az olcsó ajánlatokat kereső utasok lemorzsolódnak, és a tehetősebb, nagyobb költéssel rendelkező réteg érkezik hazánkba. Példaként említette Prágát, ahol az elmúlt években egy városlátogató csomag ára fejenként 70-80 euróval drágult, ezzel párhuzamosan pedig jelentősen emelkedett az orosz utasok száma. Az áremelés ellenére a nagyobb igények miatt nőtt az utaslétszám.

Valóban magasabbak az Aeroflot jegyárai, azonban az ügyvezető szerint a légitársaság nem él vissza a kialakult monopolhelyzetével, hanem olyan árakat diktál, amelyek korábban is normálisnak tekinthetők lettek volna. Tapasztalata szerint a légitársaság a partneri és piaci igényekre nagyfokú rugalmassággal reagál.

„Az Aeroflot már régen nem az a légitársaság, amely egykor volt” – hangsúlyozza Jakócs Áron. Az egyik legfiatalabb gépparkkal rendelkezik, fedélzeti kiszolgálása, cateringje európai színvonalú. Nem véletlenül lett 2011-ben Kelet-Európa legjobb légitársasága a Skytrax szerint.

Sürgős intézkedést kér a Budapest Airport a kormánytól

Két és fél hónappal a Malév csődje után a magy ar utasok még mindig egy sor átszállási lehetőségtől és közvetlen úti céltól esnek el. Ez idő alatt Bécsben és prágában újabb bevételekhez jut az ottani repülőtér részben azért, mert bizonyos piacokon Magyarországon még mindig nem módosították a korábbi légügyi egyezményeket. miközben idehaza még mindig csak a tervezett tender előkészítése zajlik, a potenciális légitársaságok és a Budapest Airport-utasok tízezreit veszíti el a késlekedés miatt minden egyes hónapban.
Bécsből hét és félszer több járat indul Törökországba, mint Budapestről, még nagyobb a lemaradása a magyar fővárosnak Prágával szemben az Oroszországba irányuló légi forgalom területén. Budapestről hetente 14 járat indul Moszkvába, míg Prágából nem kevesebb mint kilencven repülő jár oroszországba – tájékoztatta lapunkat a Budapest Airport.
Mind az osztrák, mind a cseh kormány jelentős piaci előnyökhöz juttatta a gazdaságát, miután liberalizálta a légi közlekedést ezekkel a nem EU államokkal.
A Malév csődje után a közve tlen budapesti légi forgalom (két város közötti – point-to-point) mintegy 80%-át sikerült visszaállítani, de van egy sor olyan célállomás, ahonnan a Budapest Airport önmaga az érvényes kétoldalú légügyi egyezmények módosítása nélkül nem tud új jár atokat, új légitársaságokat beindítani.
Mindennek rendkívül hátrányos hatása van a magyar gazdaságra, hiszen a lehetségesnél jóval kevesebb turista jut el így Magyarországra, miközben
jelentős piaci igény mutatkozik. Számítások szerint hetente négy magyar munkahely szűnik meg a késlekedés miatt, amióta a Malév csődbe ment, és
nem jelöltek ki a helyére új légitársaságot.
Az Európai Unión belül a piaci liber alizáció hatására manapság bármely eu-állam légitársasága indíthat járatokat az eu bármely két városa között, ha van
elég szabad résidő és repülőtéri fogadókapacitás (ún. slot). Ezt nevezik egyszerűen nyitott égbolt (open Sky) légügyi politikának. egyes Európai Unión
kívüli piacokon kétoldalú légügyi egyezmények szabályozzák, hogy melyik légitársaság hány járatot üzemeltethet stb. Budapest esetében olyan fontos
küldőpiacokra, mint például Oroszország, Ukrajna, Izrael vagy Törökország, csakis ilyen légügyi egyezmények alapján lehet repülni.
Amíg létezett a Malév, ezeken az útvonalakon két szolgáltató közül lehetett választani, mostanra viszont a piacon csak az Aeroflot, az Aerosvit, az El
Al és a Turkish Airlines maradt talpon. A Budapest airport és néhány érdekelt
légitársaság hónapok óta sürgeti a légügyi egyezmények módosítását, de
a mai napig nem történt előrelépés az ügyben. ezek a desztinációk, amelyeken most csak egyetlen légitársaság maradt,
nagyon komoly hatással vannak a Budapest airport forgalmára.
Kam Jandu, a Budapest airport légi közlekedési igazgatója kijelentette:
„Ezek a járatok kiemelten fontos üzleti utazók és turisták tízezreit szállítják
Magyarországra minden évben. elképesztő, hogy nagyságrendekkel több
utas érkezik ezekről a célállomásokról a Magyaroszágnál kisebb lélekszámú
Ausztriába vagy Csehországba, mint Budapestre. ráadásul a versenytárs
hiánya ezeket az útvonalakon rövid idő alatt jegyáremeléshez vezethet, nem
is beszélve arról, hogy az utasoknak sokkal szűkebb lesz a választási
lehetőségük. nagyon nagy kihasználatlan potenciál rejlik ezekben a
desztinációkban. Úgy gondolom, hogy nem szabad tovább halogatni a döntést, hiszen a késlekedés már most is súlyos hatással van a magyar légi közlekedésre, miközben a szomszédaink tarolnak a piacon.”


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.